Rész, Fejezet

  1  1,    II|         boucanier * csizmája van, nekem meg csak facipőm? Olyan
  2  1,   III|         ön hagyta ott. Az jó lesz nekem reggelire. Én szeretem a
  3  1,   III|     csakugyan szeretetreméltó. Ez nekem nem jutott eszembe. Féltem,
  4  1,   III|           összecsapva. – Az volna nekem csak kedves! Hiszen még
  5  1,   III|       árulta el megnyugvását.~ ~– Nekem se a leányhoz, se az ifjúhoz
  6  1,   III|         zsebébe a medaliont. – Ez nekem jó talizmán lesz jövőre! –
  7  1,    IV|            Hát mért mondja ön ezt nekem? Nincs önöknek elégséges
  8  1,    IV|           eltávoznám?~ ~– Adja át nekem, s majd én elviszem neki.~ ~–
  9  1,    IV|        Amélie minden hónapban fog nekem kézbesíteni egy szépen írt
 10  2,     I|        önöknek, minek készítettek nekem parádét, mikor megmondtam,
 11  2,     I|            mikor megmondtam, hogy nekem nem kell egyéb, mint egy „
 12  2,     I|      gazdálkodjanak az urak, hogy nekem is maradjon valami.”~ ~–
 13  2,    II|       hogy az – mindennap elküldi nekem a maga „Augsburger Allgemeine
 14  2,    II|  hírlapjait elküldeni hozzám, ami nekem vajmi jólesett, mivelhogy
 15  2,    II|      parasztlegények egymással, s nekem megírja, hogy ezt vagy amazt
 16  2,    II|           Az idegen úr rögtön írt nekem, hogy az elzüllött gyermeket
 17  2,   III|                A szerződés végett nekem is a nevét kell kérdenem
 18  2,   III|     ijedek meg az ő pisztolyától. Nekem is van puskám, meg kardom
 19  2,   III|      nonus * flagrans megsértése! Nekem megtiltani azt, hogy dohányozzam! –
 20  2,   III|         bevinni a vámon. – Amiből nekem még a császár sem parancsol,
 21  2,   III|        császár sem parancsol, azt nekem gróf uram nem fogja megtiltani. –
 22  2,   III|           a hajdút a holmiaimért. Nekem gróf uram nem parancsol.
 23  3,    II|           az én Miurám mit hozott nekem születésnapi ajándékul?
 24  3,    II|          a szobámban töltöd el, s nekem felelgetsz mindenféle bolond
 25  3,    II|          tudom már. Mért nem adsz nekem azokból a könyvekből, amikből
 26  3,    II|          neve.~ ~– Hát nem szabad nekem téged megcsókolni? Tavaly
 27  3,    II|      évvel azt kértem tőled, hozz nekem valakit, akivel beszélhessek,
 28  3,    II|      legyek egyedül: akkor hoztál nekem macskát, kutyát, madarat. –
 29  3,    II|        festeni. – Akkor szereztél nekem kimetszett patronokat, porfestéket,
 30  3,    II|      zenézni akarok. Akkor hoztál nekem kintornát. Mindig megtetted
 31  3,    II|         láttak, mit hallottak: az nekem túlvilági boldogság lenne!
 32  3,    II|      lenne! Nem szerzed-e meg azt nekem?~ ~A gyermek vágya oly igaz,
 33  3,    II|                Ami neked öröm, az nekem is az – monda, és kezét
 34  3,    II|         közel hozzám alszol; s az nekem valami olyan álomra szenderítő
 35  3,    II|           olyan jó távcsöve, mint nekem.~ ~– Ugyan kinek volna a
 36  3,    II|           lehet. Szabad lesz-e őt nekem is egyszer meglesnem?~ ~–
 37  3,   III|        mint hogy ő halálos beteg. Nekem az ő élete kell, az az első,
 38  3,    IV|      Nézze ön! – szólt büszkén. – Nekem van ilyen pénzem sok. Megjutalmazom
 39  3,    IV|            Csókolom kezeit; olyan nekem is van.~ ~– No hát siessünk
 40  3,    IV|           se orvos, se gyógyszer. Nekem nincs semmi bajom. Nekem
 41  3,    IV|          Nekem nincs semmi bajom. Nekem nincs öntől semmi megtudni
 42  4,     I|           írva:~ ~„Megbocsátja ön nekem, ha a nagylelkű adományához
 43  4,    II|              Hát mégis igaz, amit nekem mondtál; nem akartál megcsalni.~ ~–
 44  4,   III|         dolgod itten?~ ~– Igaz a! Nekem nem szabad lármát ütnöm.~ ~–
 45  4,    IV|       ételt, italt, vackot adnak, nekem több, mint a templom. S
 46  4,    IV|           ujja a jobb kezén, mint nekem? Aki a kezemet meglátja,
 47  4,    IV|  szerencsétlenkedni. Ott kell már nekem végeznem: az erdőben, ahol
 48  4,    IV|       kiüt a statárium azonnal. S nekem tetszik az, hogy úgy kergetnek.
 49  4,     V|   Elvesztettem valamit, de te azt nekem nem adhatod vissza.~ ~–
 50  4,     V|           S ahelyett nem hozhatsz nekem újat se Bécsből, se Párizsból.
 51  5,    II|      szerepében föllépjen?~ ~– Ön nekem nagy bajt csinált ezzel
 52  5,    II|           semmi kárt, ajándékozza nekem ezt a kis szörnyeteget.
 53  5,   III|              Megtudta volna, hogy nekem nincs családom.~ ~– Nem
 54  5,   III|    vendégek. S ez a helyzet adott nekem hatalmat arra, hogy az ezredest
 55  5,   III|          Hahaha! Én nevetek azon! Nekem ez egy „jux” * , ahogy mi
 56  5,   III|         tudtam, hogy ön ezt fogja nekem felelni. Készen voltam rá.
 57  5,   III|         Önnek nincs gyermeke?~ ~– Nekem! – kiálta fel elbámulva
 58  5,    IV|          mondok, azt mondom, hogy nekem mindjárt gyanús dolog volt,
 59  5,     V|         Miért nem?~ ~– A kocsizás nekem rosszat tesz.~ ~– Mióta
 60  5,     V|      nagyot sóhajtott.~ ~– Hogy ő nekem senkim és semmim! – fuldoklá
 61  5,     V|         Azt akarom, hogy adjon ön nekem anyát! Azt akarom, hogy
 62  5,     V|           Azt akarom, hogy hozzon nekem asszonyt a házhoz, akit
 63  5,     V|          szeressen: asszonyt, aki nekem parancsoljon, s akinek én
 64  5,     V|         ha megfenyített. Adjon ön nekem anyát; én annak engedelmes,
 65  5,     V|    helyemen; – de adjátok hát ide nekem akkor Botta Zsófia nevét;
 66  6,     I|           Lajos.~ ~– Ne hozzon ön nekem másikat – monda Marie. –
 67  6,     I|         többet idejönni. Nincs is nekem rá többet szükségem, hogy
 68  6,     I|          mit ház körüli munka! Te nekem az vagy, ami a katonának
 69  6,     I|        alázná ön meg így magát! – Nekem nem kell se orvos, se kuruzslónő. –
 70  6,     I|           másvilágra? Hívasson ön nekem – papot.~ ~– Henry! Az lehetetlen.~ ~–
 71  6,     I|    találva az utat, merre menjen. Nekem kalauz kell. Nekem kell
 72  6,     I|        menjen. Nekem kalauz kell. Nekem kell valami vékony fonál,
 73  6,     I|           ne hulljak a mélységbe. Nekem kell valami jel a homlokomra,
 74  6,     I|      eredj oda! Mikor kezet adtál nekem, azt mondtad: „gazember,
 75  6,     I|           tenyerével.~ ~– Hogy ez nekem nem jutott eszembe! – Várj,
 76  6,    II|          rózsám, az lettél,~ ~ ~ ~Nekem ugyan nagy bút szereztél.”….~ – „
 77  7,     I|        mal. No ez a nagy buzgóság nekem mégis gyanús dolog attul
 78  7,    II|          Miattam? Hát gyönyörűség nekem az, hogy csatába készülsz?
 79  7,    II|          Ha elesel?~ ~– Ne félts! Nekem csillagom van!~ ~– Hol?
 80  7,    II|           a leányt. – Azt mondtad nekem egy napon: „hozzon ön nekem
 81  7,    II|       nekem egy napon: „hozzon ön nekem anyát! Nőt, akit szeressek,
 82  7,   III|                Olyan úrnője, mint nekem a királyném.~ ~– Ah!~ ~A
 83  7,   III|               Azt nem tudom. Mert nekem nem mondta. Hanem, hogy
 84  7,   III|     részvételre. Ekkor megmutatta nekem azt a hölgyet, akiről annyi
 85  7,   III|      órában, ebben az öltözetben! Nekem nincs kitől kérdenem, mit
 86  7,    IV|           Hát ki? Hát az, akit te nekem anyául ígértél: az a te
 87  7,    IV|          hintóval? Ha nem hiszesz nekem, jer oda az ablakhoz, és
 88  7,    IV|          ily sietve. Ő várhat. De nekem azt mondák, önnek a szíve
 89  7,    IV|            S te erről nem szóltál nekem soha! – szólt Marie Lajoshoz. –
 90  7,    VI|         én leányom-e? Hát nincs-e nekem írásban adva, hogy ő Lajosnak
 91  7,   VII|    ugyebár?~ ~– Azt én nem tudom. Nekem csak a konyhára van gondom.
 92  7,   VII|           tudok kijönni senkivel. Nekem semmi se jó, amit más csinál,
 93  7,   VII|         gróf megházasodik. A gróf nekem megígérte, hogy amíg én
 94  7,   VII|           Az ő ígérete szentírás: nekem pedig ez az egész bérem.
 95  7,   VII|         kijön. Hát mi kellene még nekem?~ ~– De nem fog önnek a
 96  7,   VII|         Emlékezik ön rá, mikor ön nekem „kisfiam” volt, s aztán
 97  7,   VII|            kisfiam” volt, s aztán nekem azt mondta: „chère maman!”
 98  7,   VII|    vászonköténye fölé.~ ~– No, de nekem nem volt szükség egyebet
 99  7,   VII|         elviszi! – Az én kártyáim nekem azt megmondják. – Hanem
100  7,   VII|           érzékeny szíve van.~ ~– Nekem? Érzékeny szívem? Az a szép!
101  7,   VII|           azt mondják önnek, mint nekem: hogy „találj ki valami
102  7,  VIII|           leány nagy örömmel.~ ~– Nekem van egy igen jó szelíd lovam.
103  7,  VIII|       lekötelezni vélt általa, ha nekem adja annak az emlékét, akivel
104  8,     I|          ebben a szobában mondott nekem. „Lehetnek nálamnál gonoszabb
105  8,     I|          amnesztiát kieszközölni. Nekem erre az emberre most már
106  8,    II|          határozottan megtiltotta nekem, hogy veled Fertőszegről
107  8,   III|        hogy tedd meg. Hozd el azt nekem a kastélyból.~ ~– Melyiket?
108  9,     I|            rátaláltam önre.~ ~– Ő nekem levelet küldött öntül?~ ~–
109  9,     I|           S önnek megengedte?~ ~– Nekem megengedte.~ ~– Itt van
110  9,     I|         laknak benne. Ott jó lesz nekem lefekünnöm. Kipihenem magamat. –
111  9,    II|           fel:~ ~– Aki ezt mondta nekem, az nem hazudik.~ ~– De
112  9,    II|         magát:~ ~– Aki ezt mondta nekem, az Cambray…~ ~– Cambray? –
113  9,    II|    kívánta – nem! parancsolta azt nekem, hogy őhozzá ne bocsássalak.~ ~–
114  9,    II|         levelet itt Cambray hozta nekem Párizsból; a levelet leányom
115  9,   III|          szép menyasszonyom küldi nekem megint a drága sok minden
116  9,   III|      Veszedelem jár együtt velük. Nekem a teher nehéz.~ ~– Nem nyithatom
117  9,   III|          lefizesse neki. Ha ön az nekem, aki volt, s ha én az vagyok
118 10,    II|    palotájába? ön kellett ide még nekem! Fusson innen rögtön! –
119 10,    II|            Mit akar ön, jó ember? Nekem nincs semmim, s ez a kastély
120 10,    II|        van. Tudom, mi a dolgom. – Nekem ugyan az én uram azt parancsolta,
121 10,   III| Colossaliter!. Az nem szezon volt nekem, hanem aeon!~ ~– Hát Thémire
122 10,   III|      helyét találom a madaramnak. Nekem a Hanságon át kell őket
123 10,   III|        leányt elszöktette előlem. Nekem ugyan sietnem kell most.
124 10,     V|        helyben lesztek, akkor ezt nekem hírül adjátok azzal, hogy
125 10,    VI|          az Isten irgalmára… hozz nekem egy ital vizet.~ ~Katalin
126 11,    IV|    felesége, sok kisgyermeke van, nekem senkim. Ha jön a golyóbis,
127 11,     V|         majd nem marad!~ ~– Az se nekem lesz baj, hanem a franciának,
128 12,   III|           adósságról, amit azután nekem kell kifizetnem. Mintha
129 13,     I|         meg.~ ~– Csókold meg. – Ő nekem nagyon jó kis anyám. Mennyit
130 13,     I|         volna az én kezeim közül, nekem más választásom nem maradt