Rész, Fejezet

  1  1,     I|          divatjában a kisleányok is éppen olyan hosszú, testhez simuló
  2  1,     I|           jó gondolat volt az, hogy éppen az oroszlán barlangjának
  3  1,     I|   világosság derengett ide által.~ ~Éppen az alkovenhez ment, halkan,
  4  1,    II|          minden jó volna. Hanem hát éppen csak ez hiányzik. A kis
  5  1,    II|        aztán mindenféle pamacsokkal éppen olyan rezes arcot, burnótos
  6  1,   III|           az ajándékozó kezeit.~ ~– Éppen ilyen volt az én bálruhám!
  7  1,   III|          közönséggel.~ ~A grófnőnél éppen „matiné” volt.~ ~A jó társaság
  8  1,   III|           nevem Cambray Alfréd.~ ~– Éppen önre vártunk…~ ~…… Most
  9  1,   III|            spanyol találmánnyal. De éppen ez a hiba. Először is a
 10  1,   III|         készült, s aminek főfonalai éppen ma és tegnap tépettek szét
 11  1,    IV| megpendíteni; például, hogy tegnap, éppen egy császári unokaöcs a
 12  1,    IV|          folytat ön és a leánykája: éppen a legjobb alkalom kínálkozik
 13  1,    IV|         ruhákat vehet magának, csak éppen annyit, amennyi az útra
 14  2,     I|           tudom összerakni.~ ~– No, éppen így vagyok én méltóságodnak
 15  2,    II|             a szülőiket?~ ~– Az meg éppen botrány volna.~ ~– Csodálatos
 16  2,    II|           híják?~ ~– Azt nem tudni. Éppen azérto nevezik őróla azt
 17  2,    II|         egymás mellé ültek, ahonnan éppen a Névtelen Várra lehetett
 18  2,   III|         vagy a szőnyegen.~ ~– Tehát éppen csak mintha puskaporos toronyba
 19  2,   III|            festik, hanem hátul, ami éppen nem kézszorongatásra invitáló
 20  2,   III|          Grammatikából! (Ez meg már éppen tengeri csoda volt az alispán
 21  2,   III|          elmondani szándékozik.~ ~– Éppen az ellenkező végett jöttem
 22  2,   III|            már a pipáim?~ ~– Hiszen éppen abban járok! – monda a patvarista,
 23  2,   III|               Hát hol a pipáim?~ ~– Éppen azt investigálom!~ ~Azzal
 24  2,   III|             őgyeleg az az audiát?~ ~Éppen nyitotta be az ajtót.~ ~–
 25  3,    II|        jobbágyom vagy.~ ~– Hát hisz éppen a te parancsodat megyek
 26  3,   III|          hátha ember?~ ~– Akkor meg éppen meg.~ ~– Én sohase megyek
 27  3,   III|           ha Marie azt mondta, hogy éppen nem fázik, s hogy szépen
 28  3,   III|         arra a puszta udvarra! Vagy éppen azon a sötét erdei úton
 29  3,    IV|             IV. ~ ~Tromfszky doktor éppen criminalis visum repertumról *
 30  3,    IV|            vén gazdasszonyának, aki éppen a sajtmaradékot takarította
 31  3,    IV|             kell alkalmazni; – vagy éppen gyors stimulantiákat * .~ ~–
 32  3,    IV|                  Hát hisz akkor meg éppen eggyel több oka van arra,
 33  4,     I|         nyomorultak világát keresi. Éppen úgy, mint ő. Ezen a téren
 34  4,     I|           emberbaráti intézményének éppen az alapelvei nem helyeseltetnek.
 35  4,     I|             elismert auktoritásokat éppen oly nagy számmal volt képes
 36  4,    II|           felnyitá vele az ajtót, s éppen úgy, mint idáig jött, tért
 37  4,   III|            az a tiszttartómnál áll. Éppen alkudozásban voltam velük,
 38  4,    IV|      megválni a távcsőtől.~ ~– Most éppen úgy tetszik, mintha egyenesen
 39  4,    IV|  ágyasházába tudatlanul belopózzam, éppen olyan könnyen megteheti
 40  4,     V|        tenyerébe rajzolva vele.~ ~– Éppen jókor jött Mátyás mester –
 41  4,     V|          érkezett jókor, hogy Marie éppen a kertjébe távozott sétálni,
 42  4,     V|        gumilásztikum meg az árokból éppen olyan magasra felrúgja őket,
 43  5,     I|           volt a Duna-Tisza között, éppen úgy, mint vannak Londonban,
 44  5,   III|         veszedelmes kíváncsiság űzi éppen a belső titkaiba hatolni
 45  5,   III|            beéri.~ ~– Látogatásomon éppen úgy ne csodálkozzék ön,
 46  5,   III|            akivel itt elrejtőzve él éppen azon időtől fogva, amikor
 47  5,   III|           megküldött bérletösszeget éppen olyan pontosan a gyermekmenház
 48  5,   III|            kerülhet ön ezáltal?~ ~– Éppen olyan jól meggondoltam,
 49  5,   III|         leges” * esik. Itt a csalás éppen úgy megengedett dolog, sőt
 50  5,   III|          úgy megengedett dolog, sőt éppen kötelesség, mint – a háborúban!
 51  5,   III|     gúnymosolygó arcának irányozva, éppen a két szeme közé, hörgé
 52  5,    IV|         régen ott rejtőzött. Az meg éppen erős felmentő körülmény,
 53  5,     V|        alatt, amígo odáig leér, őrá éppen nem vigyázhat. Ez bizonyos.~ ~
 54  5,    VI|        gombostűvel tűzte a keblére: éppen a szíve fölé.~ ~Egyenesen
 55  5,    VI|         belépni látta. – Az a virág éppen olyan volt ott, mint a „
 56  6,     I|        szerzek önnek másik madarat, éppen olyan kedveset, mint ez
 57  6,     I|         egyszer a jó Henryt?~ ~– De éppen azért jöttem önhöz. Az ön
 58  7,    II|        szerencsétlen királynénak! – Éppen ilyen volt menyasszony korában!~ ~
 59  7,    IV|     ráismerni a keze írására, mikor éppen szükség volt rá, hogy ráismerjenek:
 60  7,    IV|             a nagy terepély nyárfák éppen tele voltak piros barkákkal,
 61  7,    IV| végelintézésére – szólt Lajos. – Én éppen arra kérem, hogy eszközöljön
 62  7,  VIII|         konyhában a béresek számára éppen akkor tálalták ki a hajdúkását:
 63  7,  VIII|         bizonyosan vacsoránál ülnek éppen, vagy már végezték. Amint
 64  8,     I|        kardot megfogta a kezében az éppen a megérkezés napján kihirdetett
 65  8,     I|      kivilágított ablakából eltűnt, éppen nem ment fejét nyugalomra
 66  8,     I|            dolmány.~ ~– Hisz ez meg éppen a legszebb viselet.~ ~–
 67  8,     I|            pedig a lovasság számára éppen nem adhat, – mert nincs.
 68  8,     I|          hölgy az én Katalinom?~ ~– Éppen a szájamból vette ki a szót,
 69  8,    II|      tökéletes legyen a veszedelem: éppen akkor, midőn Magyarország
 70  8,    II|           Néha olyankor jött, mikor éppen asztalnál ültek, akkor aztán
 71  8,    II|           zongorát. A könyveket meg éppen el kellett előle zárni,
 72  8,    II|             nehogy a magunk fejétől éppen beleszaladjunk a veszedelembe.~ ~
 73  8,   III|            futárt fogtunk el, mikor éppen át akart úsztatni a lovával
 74  8,   III|            magukat a Fertő mellett: éppen túlságos elzárkózás által
 75  8,   III|       obszervatóriumában lesz, mert éppen holdfogyatkozást jósolt
 76  8,   III|          viselte magát; hanem amint éppen már a legszélső tettlegességre
 77  9,     I|          szabad boldoggá tenni; aki éppen abban királyleány, hogy
 78  9,     I|             volt-e az, hogy Katalin éppen Jocrisse-tól küldte el azt
 79  9,     I|     menedéket adott, s hála fejében éppen e megoltalmazott angyal
 80  9,   III|       ravasszal; és a hölgynek most éppen olyan kedve volt, hogy azzal
 81 10,    II|      kastélyból.~ ~Erre a szóra meg éppen becsapta a konyhaajtót Lizett,
 82 10,   III|         komédiáját?~ ~– Fölségesen. Éppen az utolsó jelenetét várom.~ ~–
 83 10,   III|             danse de Chales-t, vagy éppen a danse de Cosaque-ot, minden
 84 10,   III|             el nem mehetnek. A Duna éppen az asperni ütközet napján
 85 10,    IV|            hol felfelé folyik. Most éppen felfelé tetszik neki folyni.
 86 10,     V|            fokosaikra is ráismerek. Éppen ilyen „kezükszennyét” hagyták
 87 10,     V|      csákóján ment keresztül. Talán éppen a halálfőt találta. De nem
 88 10,    VI|          amazonjának.~ ~Lajos pedig éppen a megfordított nézeten volt,
 89 11,     I|             vezére, a hős Stipsics, éppen ilyen levelet olvasott fel
 90 11,    II|            egy fölibe épített malom éppen keresztüléri. E malomzúgónál
 91 11,   III|       Mihály közvitézek: Takácsinál éppen így Harcsa Péter és társai
 92 11,    IV|            fantáziákat ébreszt.~ ~– Éppen délre harangoztak: jókor
 93 11,    IV|    vágtattak vissza a csatatérre, s éppen jókor érkeztek, hogy részt
 94 11,    IV|           rogyott össze. Apám akkor éppen vőlegény volt. Ez a golyó
 95 11,    VI|             kifejteni.~ ~Hát hiszen éppen csak ez volt a „fogadj Isten”
 96 12,     I|             vesztettük el: csakhogy éppen nem nyertük meg. Azért nincs
 97 12,     I|        semmi írást a sírjához, csak éppen egy égerfát ültessenek mellé.
 98 12,    II|             visz bennünket?~ ~– Nem éppen oly nagyszerűek, mint az
 99 12,   III|           Szerencsés véletlen, hogy éppen egy kilencvenes matt volt
100 12,   III|             többet is mondok önnek. Éppen ma hirdették ki a fegyverszünetkötést
101 13,     I|            Győr alá.~ ~A nyolc órát éppen akkor harangozták, s a francia
102 13,     I|        bejárhasson az ember, akinek éppen nincs kedve a kapura kerülni.