Rész, Fejezet

 1  1,     I|                mellékutcája.~ ~Az utca egészen üres, aminek talán csak
 2  1,     I|           szegény gyermek – szólt erre egészen elérzékenyülve az ifjabb
 3  1,     I|              vékony szattyán cipőcskéi egészen el vannak merülve a hóban,
 4  1,     I|          pástétom.~ ~A véletlen vendég egészen megvigasztaltnak mutatta
 5  1,     I|              gyertyákat, s arra azután egészen sötét lesz.~ ~A sötétségben
 6  1,   III|             ilyen volt az én bálruhám! Egészen ilyen. – De ez még annál
 7  1,   III|                 A sétány alá érve, már egészen jól tudta magát tájékozni
 8  1,    IV|                  Párizs sohase gyászol egészen. Párizs olyan, mint a földteke,
 9  1,    IV|              Egy ötödik már értette is egészen a dolgot; megmagyarázta
10  1,    IV|                segélyével vállalkozott egészen felfoghatóvá tenni.~ ~Míg
11  2,     I|          bántsd a magyart!”~ ~Viselete egészen ősmagyaros, ti. a század
12  2,     I|                a diagonalis padon ült, egészen tubákszínű öltözetben, himlőhelyes
13  2,     I|      akasztatott fel, a glazhaust * is egészen renováltatta.~ ~– De ugyan
14  2,    II|               Tehát a hivatalos átadás egészen elvégeztetett nálam nélkül,
15  2,    II|           bárónő. – Szegény kisfiú! Ez egészen elérzékenyített. Georg!
16  3,    II|            földet a tópart mentén, ami egészen a miénk lesz, s azt te átalakítod
17  3,    II|             teszem.~ ~– Kezet reá.~ ~– Egészen a kezedben tartasz.~ ~–
18  3,   III|              sincs.~ ~Még a kedélye is egészen megedződött a leánynak ezáltal.
19  3,   III|               elállt, el volt fulladva egészen. Csak a nagy szemeit mereszté
20  3,   III| indulatkifejezés.~ ~A rejtélyes szörny egészen ott a csónak közelében merült
21  3,   III|                jövök. Az ágyán fekszik egészen magánkívül, arca lángol,
22  3,    IV|             bolond emberek! – Erre már egészen kinyitotta az ajtót.~ ~Akkor
23  3,    IV|            beteg arcát tekinteni.~ ~Az egészen ki volt kelve az alakjából,
24  4,     I|            gróf nem tudott az indokban egészen megnyugodni. Nőknél ritkaság
25  4,    II|             mond Marie-nak valamit, az egészen más dolgokat firkál azalatt
26  4,   III|               hold.~ ~Ahelyett azonban egészen más valami jelent meg.~ ~
27  4,    IV|               ily feszült figyelemmel, egészen elferdíti vele az arcát.~ ~–
28  4,    IV|              asztalnak állt előtte egy egészen ismeretlen férfi, e tájon
29  4,    IV|           népviseletben.~ ~Ez az ember egészen elfogta előle az útat a
30  4,    IV|                az acélszekrényke állt, egészen fel volt tárva, s a benne
31  4,     V|                 az, amit most mondott, egészen pozitív alapokon épült.~ ~–
32  4,     V|                sok volt.~ ~Lajos pedig egészen meg volt elégedve Mátyás
33  4,     V|     átszűrődhetett köztük. Ez a redőny egészen betölté annak a két márványoszlopnak
34  5,     I|              Lajos. Sátán Laci tanácsa egészen bevált. De mi történjék
35  5,     I|          strázsa a kapuban e föltevést egészen kétségtelenné tette.~ ~Mármost
36  5,     I|                tette.~ ~Mármost azután egészen meg lehetett nyugodva Vavel
37  5,     I|              hölgye.~ ~A hadfiak pedig egészen hölgyeik szolgálatában állnak.
38  5,     I|             kezdett Vavel grófra nézve egészen közönyös fogalommá válni.~ ~
39  5,    II|             gyűrődött, az egyik szemét egészen összehúzta a felduzzadt
40  5,   III|        megelőzött.~ ~Most már Lajosnak egészen a fejébe ment a vér.~ ~–
41  5,   III|             köpcös tréfa által gyanúja egészen jogosulttá válik. S akkor
42  5,   III|           kalapja fátyolát előrehúzva, egészen beburkolta abba az arcát. –
43  5,    IV|            aztán Görömbölyi alispánnak egészen vesztett ügye lett.~ ~De
44  5,    VI|                is szenvedett. Környéke egészen semlyékessé * vált. Lajos
45  6,     I|            jött be hozzá, hogy az arca egészen nedves volt a könnyektől;
46  6,     I|             vagy!~ ~– De majd mindjárt egészen jól leszek.~ ~– Nyújtsd
47  6,     I|               a homlokról elsimultak – egészen.~ ~
48  7,     I|           ételek kerültek az asztalra; egészen a gyomor nemzeti kívánalmai
49  7,     I|            poharazás végével Bernát úr egészen elérzékenyedett. Biztosította
50  7,     I|      beforspontolt hintajához eljutni, egészen másnemű érzések között válva
51  7,    II|              ahelyett a jelszó helyett egészen mást.~ ~Amely fegyverhez
52  7,    II|              proklamációt. Most azután egészen elveszettnek hitte azt az
53  7,   III|             derék, szép, magához illő, egészen fiatal gavallér számára.~ ~–
54  7,    VI|         ünnepet. Katalin kedélye ismét egészen felderült. Ő maga sietett
55  7,    VI|               a diadalában, hogy engem egészen a lábainál lásson, amidőn
56  7,  VIII|               eltalálni.~ ~Abban aztán egészen megnyugodott, hogy majd
57  7,  VIII|       Tökéletes művésznő volt. – Marie egészen oda lett a bámulattól. –
58  7,  VIII|                ezt megtanuljam?~ ~– Az egészen a te szorgalmadtól függ.
59  8,    II|               a külvilág előtt, valami egészen új életet tanult megismerni.
60  8,    II|               ismerőssé. Az igazi élet egészen másformának mutatta azt
61  8,    II|                semmit. Legyen a szíved egészen az övé. Vedd őrizeted alá
62  8,    II|            Lajos eltávozása után Marie egészen búskomor lett. Most érezte
63  8,   III|                Hanem azért nem veszett egészen kárba a fáradságunk, mert
64  8,   III|           költséges szenvedélyek által egészen tönkretette magát. Thémire
65  8,   III|           jósolt meg a naptár, Thémire egészen bizonyosra játszott.”~ ~„
66  8,   III|             Olvasta tovább:~ ~„Thémire egészen bizonyos volt arról, hogy
67  8,   III|     belészeretett; hanem én nem voltam egészen bizonyos afelől, hogy hát
68  8,   III|            tudatja velem, hogy Thémire egészen meg van bűvölve a rábízott
69  8,   III|                   De nem bízom magamat egészen az asszonyi ingatag szeszélyre.
70  8,   III|                koronájával egyesítené, egészen megszilárdítaná Napóleon
71  9,    II|            Olvasd el ezt, s ismerj meg egészen.~ ~Amíg a leány azt a levelet
72  9,   III|              bekötötte tarka kendővel, egészen parasztnővé alakult át.
73  9,   III|                hányattam magamra, hogy egészen el voltam takarva. Hogy
74 10,    II|               támaszd az ajtó mellé.~ ~Egészen besötétedett, mire a Lackó
75 10,   III|             elég vén volt; de arca még egészen fiatal, s ha megerőltetjük
76 10,   III|             bőriszákot hordott, aminek egészen domború volt az oldala.~ ~–
77 10,   III|            vele, s a rút hölgyeket meg egészen kiállhatatlanokká tették.
78 10,    IV|                nevelőatyjának a tervét egészen dugába döntötte ezzel a
79 10,     V|              égben.~ ~Vavel értette őt egészen. A nő, aki oly nagyon tud
80 11,     I|             Hanem a szíve dolgai iránt egészen nyugodt lehetett Vavel Lajos.
81 11,    IV|         síkságot a szomszéd magaslatok egészen uralják.~ ~Az lett megállapítva,
82 11,    IV|           lángja egy inszurgens tüzért egészen összepörkölt, s mind a két
83 11,    IV|       megmászott halomról.~ ~A zalaiak egészen fedetlen helyen álltak,
84 11,    IV|           melynek szokatlan harcmodora egészen meglepte a franciákat.~ ~
85 11,     V|              semmi igaz?~ ~Megtörtént. Egészen igaz.~ ~A tiszántúli inszurgens
86 11,     V|                Szétverték a seregünket egészen! – ordítá rémült hangon
87 11,     V|               a nemesi felkelő sereget egészen másformának találta, mint
88 11,   VII|        támadhat Győr ellen, ahonnan az egészen védetlenül van hagyva.~ ~
89 12,     I|                  Bizony az a másik sem egészen örvendetes. Az egyik azt
90 12,    II|        elpirult, a másik hölgy azonban egészen elvörösödött, s elkezdett
91 12,    II|              vágtasson azonnal Győrbe. Egészen egyenes országút vezet oda.
92 12,    II|                   Csitt. Hazaáruló! Az egészen más.~ ~Eközben az történt,
93 12,    II|                 hanem a fogoly francia egészen el volt bágyadva; nem tudott
94 12,    II|    fenyegetésen.~ ~– Haha! Uram! Ezért egészen fölösleges volna a védszenteimnél