Rész, Fejezet

 1  1,     I|            vihetjük a szállásunkra; hiszen tudja ön!~ ~– Eh! Egy jó
 2  1,     I|        öregúr zavarba jött.~ ~– Hát hiszen megmelegítettem a serpenyővel.~ ~–
 3  1,     I|           az ágy melletti székre.~ ~Hiszen a csere nem válik a meglopottnak
 4  1,   III|            volna nekem csak kedves! Hiszen még csak most tanulom az
 5  1,   III|            mindent összemotozott. – Hiszen ez is gyermekszokás, kutatni –
 6  1,   III|          hát, kezdjük más modorban. Hiszen lehet, hogy mint igen jó
 7  1,   III|      Cambray úr.~ ~– Dehogy fogták! Hiszen ha elfogták volna, most
 8  2,     I|           unokahúgának, Katalinnak. Hiszen láthatta a bárót, inzsellér
 9  2,     I|        szólt közbe a doktor.~ ~– No hiszen, ha a „vármegye harangja”
10  2,     I|        cselédek meg ne hallják.~ ~– Hiszen semmi rossz sem, amit meghallott
11  2,     I|        össze is csókolózom.~ ~– Hát hiszen az is megtörténhetik – nevetett
12  2,     I|          nem pletykázza el.~ ~– Már hiszen én magamról jótállok, mert
13  2,    II|             volt és kedélyes. Hanem hiszen a mosoly lehet álarc is.~ ~
14  2,    II|           idegennek?~ ~– Útlevelét? Hiszen mindjárt kidobnának engem
15  2,    II|   kacagásban részt véve a bárónő. – Hiszen itt van a doktor: az ember
16  2,    II|       közelünkben történik.~ ~– Hát hiszen tudom is: csakhogy eddig
17  2,    II|       vezeti a tudakozó férjet.~ ~– Hiszen mások is támasztották ezt
18  2,   III|            vannak már a pipáim?~ ~– Hiszen éppen abban járok! – monda
19  2,   III|             meg akar duellálni. Hát hiszen én nem ijedek meg az ő pisztolyától.
20  2,   III|     legalább a pipám volna itten! – Hiszen pipa nélkül az ember félember. –
21  3,   III|                No menjen, jó Henry, hiszen ha ő haragudni fog, én ott
22  3,   III|            észrevétlenül elmennünk. Hiszen nincs az oly messze. Menjen
23  4,     I|           kötelessége a gyanakodás. Hiszen mi már annyit sejthetünk
24  4,    II|        tudom önnek megköszönni.~ ~– Hiszen már tette ön azt.~ ~– Az
25  4,   III|          más, csak egy fütykös!~ ~– Hiszen háromélű tőr is van benne,
26  4,    IV|          szívverése akadozott el. – Hiszen innen az ő távollétében
27  4,    IV|             nélkül jöttem be. Hanem hiszen ma remekeltem. Majd meglátja
28  4,    IV|          felfedezésről, vagy sem? – Hiszen ez őt érdekli legközelebbről.~ ~
29  5,   III|  vizsgálóbíró türelmetlenségével. – Hiszen minden hírlapban le volt
30  5,   III|             ne nevessen hát ki.~ ~– Hiszen nem önt nevetem, hanem a
31  5,   III|     Szótlanok voltak az egész úton. Hiszen úgy szokták mindig. A két
32  5,    IV|          felkölti Vavel gróf ellen. Hiszen ha ez a védelem alapos,
33  6,     I| kötelességed itt maradni velem?~ ~– Hiszen alkalmasint itt maradok;
34  6,     I|           masinalábat csináltatott. Hiszen már nem kell lovakkal bajlódni.
35  7,    II|           Isten úgy akarja.~ ~– Óh, hiszen érts meg engem – szólt Marie
36  7,    IV|    tervezett leányrablásba?~ ~– Hát hiszen te is velünk jöhetsz – szólt
37  7,    IV|         Lajos mentegette magát.~ ~– Hiszen a bárónő maga tiltotta meg,
38  7,    IV|           Görömbölyi Bernát úr.~ ~– Hiszen elmondom én azt, csak egyszer
39  7,    IV|            arca! Mint a tűz-láng! – Hiszen ha engem megcsókolsz, az
40  7,     V|        félig kérdve Katalin. – Mert hiszen – szólt Lajosra mosolyogva –
41  7,     V|           pedig három vasárnap.~ ~– Hiszen – szólt szemlesütve Katalin –
42  7,     V|          gróf katolikus.~ ~…… – Hát hiszen én is az vagyok – suttogá
43  7,     V|          miatta büntetésül.~ ~– Ah, hiszen ha egy évvel hamarább jön
44  7,     V|           nem kell víz – suttogá –, hiszen áldomásra hívtál fel. Arra
45  7,    VI|         függönyön keresztül.~ ~– De hiszen még nincs éjszaka.~ ~– De
46  7,   VII|         állapotom nem változik.~ ~– Hiszen ne értsen félre; én nem
47  7,  VIII|        megölik.~ ~(Állatokat! Pedig hiszen azoknak nincs lelkük, ami
48  7,  VIII|             hogy ezt tudod.~ ~– Hát hiszen te is meg fogod tanulni.
49  7,  VIII|         leskelődtél utánam.~ ~– Hát hiszen különben hogyan tudtam volna,
50  8,     I|           legszebb viselet.~ ~– Hát hiszen bele is nyugodtak a vármegyék.
51  8,     I|              mert elszakad a lánca. Hiszen majd mindjárt rákerül a
52  8,     I|            tessék türelemmel lenni. Hiszen elég időnk van. Gyújtsunk
53  8,     I|             zavarba hozzák.~ ~– Hát hiszen ember és ló van elég: az
54  8,     I|        kegyetlenül megkínozhat.~ ~– Hiszen most akartam rájönni, de
55  9,     I|        Lajos visszatér a háborúból (hiszen akikért olyan forrón imádkoznak,
56 10,    II|             itt egész éjjel. Tudod? Hiszen ágy sincs itt, ahová lefekhetném.
57 10,    VI|         hogy abba merítsen vizet.~ ~Hiszen víz volt ott körös-körül
58 10,    VI|             Kezdj újra élni!”~ ~Óh, hiszen ez volt az az ember, akire
59 11,   III|          akasztanak a mellére érte. Hiszen „mi az egy igazi derekas
60 11,   III|            az inszurgenseknél; mert hiszen hogyan keveredett volna
61 11,    IV|         volt a maga csatarendjével. Hiszen a mieink is készen voltak.~ ~
62 11,    IV|            nem voltak újoncok, mert hiszen tegnap már részt vettek
63 11,    VI|          haderejét kifejteni.~ ~Hát hiszen éppen csak ez volt a „fogadj
64 12,     I|             eltakaríttattam szépen. Hiszen tetszik tudni, hogy meghalt.~ ~–
65 12,     I|           mesterséget.~ ~– Tud?~ ~– Hiszen lám megmondtam, hogy a jó
66 12,    II|            sanitat…. Domicella…~ ~– Hiszen ez római nyelven beszél! –
67 12,    II|        szidta a tábornokné aztán. – Hiszen ezek csinos emberek, s egynek
68 13,     I|             be nem bocsátják. Hanem hiszen arra való Mátyás mester
69 13,     I|             bejutottak a városba.~ ~Hiszen látott Vavel már bombáktól