Rész, Fejezet

 1  5       |                          Ötödik rész~ Barthelmy Angeo~ ~
 2  5,     I|               olvasá a névjegyről:~ ~„Barthelmy Léon, vicomte * , cs. kir.
 3  5,     I|               nem lehet hozzáférni. – Barthelmy Léon átadta névjegyét, s
 4  5,     I|        kihatott az egész környezetre. Barthelmy Léon vicomte is ezek közé
 5  5,     I|             egyébiránt mindenki tudta Barthelmy ezredesről, hogy neje van;
 6  5,     I|        szilárd elvei vannak. Azt maga Barthelmy ezredes is kénytelen volt
 7  5,    II| csapatösszpontosítás lesz, s e célból Barthelmy csapatja is feljebb vonul.
 8  5,    II|           változatos volt és érdekes. Barthelmy Léonnak széles jókedve volt.
 9  5,    II|      felállított színpadra bevezetett Barthelmy, senki sem volt más, mint
10  5,    II|             jó kedve van? – kiálta rá Barthelmy León, lovagostorával egyet
11  5,    II|              nagyságos bárónő – monda Barthelmy Léon –, ahogy megfogadtam,
12  5,    II|              és pipára gyújt! – monda Barthelmy.~ ~És abban a percben megmozdultak
13  5,    II|           nevető szörnyeteg még magát Barthelmy Léont is meglepte.~ ~– Miért
14  5,    II|                Nos! vigyázz! – kiálta Barthelmy Léon a kis gnómra. – Hát
15  5,    II|          addig rakoncátlankodott, míg Barthelmy megfogta az egyik hosszú
16  5,   III|           elkezdé:~ ~– Ön tud valamit Barthelmy Léon ezredesről?~ ~– Megkaptam
17  5,   III|           lehetett megtudni, hogy ki. Barthelmy Léon most aztán ezeket a
18  5,   III|            Nem ön az, aki elszöktette Barthelmy Léon nejét?~ ~– Én? – szólt
19  5,   III|          bárónő, ha én volnék az, aki Barthelmy Léon nejét ezelőtt négy
20  5,   III|           tudni fogja ön tán, hogy én Barthelmy úrral sohasem akartam összejönni.~ ~–
21  5,   III|              világ azt hiszi, hogy ön Barthelmy Ange elszöktetője.~ ~– Ön
22  5,   III|                Én? Talán – nem. Hanem Barthelmy ezredes annál jobban. Ez
23  5,   III|               nem volt a kezében; míg Barthelmy mindennap fegyverben gyakorolja
24  5,   III|       veszélyt hárított el?~ ~– Igen. Barthelmy ebben a pontban valóságos
25  5,   III|             vagyok?~ ~– Nem tréfálok. Barthelmy ezredes az én kastélyomat
26  5,   III|             ezt a felfogást tartozott Barthelmy tiszteletben tartani. Ebből
27  5,   III|              hölgy, vagy az övé. Hogy Barthelmy Ange-e, vagy valaki más?”~ ~
28  5,   III|            elmondva egyenesen, hogy ő Barthelmy Léon, s meg akarja tudni,
29  5,   III|                aki ön mellett ül, nem Barthelmy Ange asszony-e.~ ~Lajos
30  5,   III|               hölgy itt mellettem nem Barthelmy Ange asszonyság. S lovagok
31  5,   III|              is tompítsa a szavát. Ha Barthelmy Léon a hölgy fátyolához
32  5,   III|             onnan mozdulni, amíg csak Barthelmy ezrede a szomszéd városban
33  5,   III|       Parancsol ezredes úr? Ez volt-e Barthelmy Ange asszony? Akarja visszavenni?”~ ~„
34  5,   III|                aki ön mellett ül, nem Barthelmy Ange. Én hiszem, hogy a
35  5,   III|               nőalak nem lehet egy. – Barthelmy ezredével együtt lemegy
36  5,   III|              keresse ön Vavel grófnál Barthelmy Ange asszonyt; – a fátyolos
37  5,   III|           Talán csak ijesztgetés volt Barthelmy fenyegetése?~ ~Henry tudta
38  5,   III|            burkoló felöltönyt.~ ~– Ez Barthelmy! – súgá a hölgy, megszorítva
39  5,   III|      bemutatni magamat. Én vicomte de Barthelmy Léon ezredes vagyok.~ ~Vavel
40  5,   III|           aludt láng újra fellobbant; Barthelmy Ange jutott az eszembe. –
41  5,   III|        jelenik meg a világ előtt, nem Barthelmy Ange-e: az én feleségem?~ ~
42  5,   III|         hangon felelt:~ ~– Vicomte de Barthelmy Léon úr! Én önnek lovagi
43  5,   III|             akit karomon vezetek, nem Barthelmy Ange asszony; – nem volt
44  5,   III|               gróf indulni készült.~ ~Barthelmy ezredes, még ugyan folyvást
45  5,   III|           lássa meg hát, ki vagyok?~ ~Barthelmy Léon meglepetve hőkölt vissza,
46  5,   III|        bocsánatkérésemet. E hölgy nem Barthelmy Ange. Ezek az urak itt tanúim,
47  5,   III|       játszottak, és puncsot ittak. – Barthelmy Léon még aközben is, amidőn
48  5,   III|               követeli azt? – kérdezé Barthelmy ezredes, folyvást gúnyosan
49  5,   III|          szólt csendes, kimért hangon Barthelmy Léon –, micsoda önrenézve
50  5,   III|               a megkövetéssel – monda Barthelmy Léon. – Madame! Fogadja
51  5,    IV|               a védelem alapos, akkor Barthelmy ezredesnek meg kell tudnia,
52  5,    IV|              ügye lett Vavel grófnak. Barthelmy ezredesnek minden gyanúmaradványa
53  7,     V|              érdekelve. A mendemondát Barthelmy Ange felől.~ ~– Hogyan? –
54  7,     V|           énrólam azt hitték, hogy én Barthelmy Ange vagyok? Hogy én Lajosnak
55  8,     I|              kedves barátunk, a derék Barthelmy ezredes is, a kapufélfától
56  8,     I|           majd az, aki nem rabolta el Barthelmy Ange-t, el fogja rabolni
57  8,     I|              Ange-t, el fogja rabolni Barthelmy Diable-t! – Most már nem
58  8,     I|            már nem is hiszem az egész Barthelmy Ange-ról való mesét. Ha
59  8,     I|             Semmi kétség. Sátán Lacit Barthelmy vagy cinkostársai meg akarták
60  8,     I|     múlhatlanul szükségem van. – Hej, Barthelmy León uram! Most én jövök
61  8,   III|              levél tartalmát.~ ~Ahogy Barthelmy Léon mondá: a háborúban
62  8,   III|        főúrnak, s ott, mint ön tudja, Barthelmy Léon gróf név alatt szolgálatot
63  8,   III|               sem kell, hogy az egész Barthelmy Ange-ról való hír az én
64  9,   III|        Fervlans-nak nevezi, más nevén Barthelmy Léon: itt, e vidéken valahol
65 10,     I|              őket vezette a márki, ki Barthelmy ezredes korában azt az egész
66 10,   III|               a feleségemnek írni, ha Barthelmy Ange asszony megvolna.~ ~–
67 10,   III|               te nem láttál (tudod, a Barthelmy szereplésed alatt), mikor
68 10,     V|         látványért, amikor te megölöd Barthelmy Fervlans-t. Ha nem volt