Rész, Fejezet

 1  1,     I|        olvassa a „Moniteur” * -ből azokat az erős cikkeket, amik az
 2  1,     I|           való gyermekek viselnek. Azokat kiterjeszti egyenkint maga
 3  1,   III|         anyjuk családi nevét, mert azokat, ha keresi valaki, azt kérdezi:
 4  1,   III|     papírdarabkák vannak elszórva. Azokat összeszedte, s azután megkísérté
 5  1,   III|        levélrongyokat a szőnyegen, azokat összeseperte, s beledobta
 6  1,   III|          feléje nyújtá, megfosztva azokat az orvos diagnózisától,
 7  1,   III|     felemelte s háromszor lenyomta azokat; akkor hármat hátrafelé
 8  2,    II|        kérdé a bárónő élénken.~ ~– Azokat nem ismerem.~ ~– S mi iránt
 9  2,    II|             könyvek, nyalánkságok. Azokat ő maga osztogatja ki közöttük.
10  2,   III|      kocsiról az útikészleteket, s azokat a tornácba behordani, ami
11  2,   III| tisztelettel a vendég urakat, hogy azokat kegyeskedjenek a csizmáik
12  3,     I|        tollba mondta Marie-nak, ki azokat finom hajszál vonású betűkben,
13  3,    II|                 S miért olvasod te azokat?~ ~– Azért, hogyha valaki
14  3,    II|    kicsinyekből, vagy a nagyokból? Azokat az apró sárgákat nem bánom,
15  3,    IV|            mégis láthatná az ember azokat a könnyező szemeket, azokat
16  3,    IV|        azokat a könnyező szemeket, azokat az indulattól reszkető orcákat,
17  4,     I|         egyik város a másikat éri, azokat mind vidám társasághoz szokott
18  4,     I|     visszautasítással köszönte meg azokat, hogy nem újították meg
19  4,     I|            bárónő kastélya udvarán azokat a négylovas hintókat, amik
20  4,     I|             hanem a pecséten, mely azokat lezárta, nem volt semmi
21  4,    II| tulipánhagymák elültetésével, hogy azokat a vénuszi kacsókat borzalom
22  4,   III|         meg fogja szerezni számára azokat a fantasztikus útleírásokat,
23  4,   III|           után hajtá álomra fejét: azokat azutáno elküldte aludni.
24  4,   III|            színről színre láthatni azokat a nevezetes magyarországi
25  4,   III| cimborázott velük; ő eresztette be azokat!” s akkor ezt a szegény
26  4,    IV|          ilyen válasszal nem lehet azokat megcsalni, akik olvasni
27  4,    IV|          tudós Mercatoris urammal. Azokat a leveleket, mint mindig,
28  4,    IV|          az ellentámadásra; hagyta azokat megtámadója által összeszorítani,
29  4,    IV|           két szelidített medvéje. Azokat kellett sétálni hordoznom
30  4,    IV|           viasszal van betömve * ; azokat mind tisztíttassa ki, mert
31  5,     I|       reszketőssé lett. „Ki bántja azokat az embereket?” – Nem volt
32  6,     I|          virágot lehessen ültetni. Azokat ő maga saját kezével ültette
33  6,    II|           sohase lett csirke; mert azokat ő rögtön megfőzette keményre,
34  6,    II|      legjobban győzték az ivást, s azokat sorba járatták városrul
35  7,     I|          igaz honfinak kötelessége azokat meghozni; bármily nagy lemondásba
36  7,     I|           hazulról puskát, kardot. Azokat a jámbor vadászfegyvereket,
37  7,    II|     sebesültjeit is magával vinni; azokat ott hagyta. Az utócsapat
38  7,   VII|         Kötni nem szeretek: amióta azokat a bizonyos asszonyokat ott
39  7,  VIII|         megfogják az egereket, meg azokat a madarakat, amik reggel
40  7,  VIII|   svalizsérek nemigen köszönik meg azokat a pávatollakat, amiket ily
41  7,    IX|          mindkettőnket együtt – és azokat, akik minket szeretnek, –
42  8,    II|             gyakorlatokat tartani, azokat maga Lajos vezette, oktatta,
43  8,    II|           megvallott titkokat, mik azokat oly boldoggá tették? Minek
44  8,    II|          tették? Minek látta volna azokat a könnyeket, amiket le szoktak
45  9,     I|          úgy szöktem, s nem akarom azokat bajba keverni, akik segítettek
46  9,     I|            akart békét hagyni, még azokat is szét akarta szórni a
47  9,   III|           rejtve. Nem kellett neki azokat elővenni, könyv nélkül tudta
48 10,   III|       leírását olvasta a lapokban: azokat a divatokat! Barátom! Minő
49 10,    IV|          levegőben nagy zsivajjal: azokat is a terjedő sár zavarta
50 10,     V|       kiválasztva harminc legényt, azokat leszállítá a lóról, s elvitte
51 10,    VI|         rájuk nézni! Mégis kimosta azokat. Volt egy pillanatja, amikor
52 11,    II|        volt: congreve röppentyűik. Azokat felállították a Marcal bal
53 11,   III|            a végigvonuló hadsorban azokat, akiket egy hónap előtt
54 11,    IV|           táborkari főnökével, aki azokat bizonyosan végre is hajtotta
55 11,    IV|    összetört ágyúknak, hogy vegyék azokat fel, és hozzák ki a dulakodásból.~ ~
56 11,    IV|        kötve, úgy szánkáztatták el azokat magukkal a sík mezőn.~ ~
57 11,    IV|  füstfelleg: azok a francia ágyúk. Azokat el kell onnan verni hevenyén.~ ~
58 11,    IV|           haza földe maga veri meg azokat, akik őérte vérzenek.~ ~ ~ ~
59 11,     V|      Gyorsított menetében utolérte azokat a szekereket, amik a megelőző
60 11,   VII|   utolérték őket Marullas lovasai. Azokat Garnika ezredes és Szucsics
61 12,     I|      felelte, hogy ő jobban ismeri azokat a dámákat, s utasításai
62 12,    II|           Koroncónál el is kellett azokat hagyni, mert ott útjokat
63 12,   III|           határokat megjelölték, s azokat veres vonallal mindjárt
64 13,     I|         közt kell neki felkeresnie azokat, akiket szeretett, mégis
65 13,     I|           az már vasmarokkal tartá azokat fogva. Kicsikarta kezéből
66 13,     I|       mondhatunk, sohase tudja meg azokat senki.~ ~Nehéz tusakodás
67 13,     I|        között; nem hogy hárítsa el azokat Isten; hanem hogy elébb
68 13,     I|           vonva, egymáshoz szorítá azokat. Csendesen suttogott hozzájuk:~ ~–