Rész, Fejezet

 1  1,     I|    visszamegy. Azután megint előjön. Ugyan különös időt választott
 2  1,   III|            az eleven alaknak átadtam ugyan az igazi kedvenc jó meleg
 3  1,   III|             befelé nevetett.~ ~– Ezt ugyan jól adtuk!~ ~A hintó gördülésére
 4  1,   III|    meggazdagodásra; de kalmár vagyok ugyan, hanem szédelgő nem vagyok.
 5  1,   III|             belőlük, mert egyéb úton ugyan nem kaphatott felőlük tudósítást.~ ~
 6  1,    IV|        mozaikot. – Az elfogott márki ugyan nem vallott semmit; de a
 7  1,    IV|          Üdvözli önöket általam. (Ez ugyan nem volt a levélben; de
 8  2,     I|         egészen renováltatta.~ ~– De ugyan mi történhetett a baronesse-szel
 9  2,     I|              hogy mit is mondok?~ ~– Ugyan mondja ki már egyszer! –
10  2,     I|        segélyével kikalkulálni, hogy ugyan kitől tudhatta meg ezt a
11  2,    II|            is tudott mulattatni, ami ugyan a jobb oldali szomszédjánál,
12  2,    II|             az ajtón kiereszté, hogy ugyan örült a gróf a grófnénak
13  2,    II|              alakjában jelennek meg, ugyan ki fog rájuk ismerni itt
14  2,    II|             hogy mit is mondok……~ ~– Ugyan, az Isten áldja meg, mondja
15  2,   III|             az a komornyik volt.~ ~– Ugyan, a pipámat! – monda neki
16  2,   III|             főnökével (aki kormányzó ugyan, de nem rendőr), hogy arra
17  3,    II|            távcsöve, mint nekem.~ ~– Ugyan kinek volna a faluban?~ ~–
18  3,    IV|              volt, mert sáros lábaik ugyan szép nyomokat hagytak volna
19  3,    IV|              Névtelen Vár közt volt. Ugyan örült, hogy a lőtávolon
20  4,     I|              E leveleket nem kérette ugyan vissza, mint a paphoz küldötteket,
21  4,     I|            igen nehézfejű volt.~ ~Ez ugyan, őszintén megvallva, egy
22  4,    II|             az övszalagjába: ami még ugyan nem bizonyít semmit, mert
23  4,   III|              még erre is gondol!~ ~– Ugyan, jó Henry, hát illik nekünk
24  4,   III|        elmulasztotto bevezetést.~ ~– Ugyan sajnálomo , bárónő, hogy
25  4,   III|         tettre, ami különös kívánság ugyan; de el fogom mondani az
26  4,    IV|            meg akarok fizetni. – Hát ugyan mivel tud egy zsivány fizetni? –
27  5,     I|        összevissza szabdalt pofákkal ugyan, de mindig a maguk lábán
28  5,   III|              és tőrvívásban.~ ~– Ah, ugyan mire való volna az önnek?~ ~–
29  5,   III|               Barthelmy ezredes, még ugyan folyvást a legudvariasabb
30  5,    VI|       valahol, mohón kap utána, hogy ugyan mi lehet még abban: kivált
31  5,    VI|            semlyékessé * vált. Lajos ugyan sietett azt nagy költséggel
32  5,    VI|            ilyen telescopiuma. Ezért ugyan az inzsellérnek magának
33  6,     I|                   Óh, édes, jó uram. Ugyan hogy tenné ön azt már? A
34  6,    II|          dolog nélkül élni. Mert ott ugyan egyéb dolga nem volt, mint
35  6,    II|             országgyűlés megszavazta ugyan az újoncilletményt (őt ott
36  6,    II|               az lettél,~ ~ ~ ~Nekem ugyan nagy bút szereztél.”….~ – „
37  7,     I|          vendégem az alispán úr.~ ~– Ugyan kemény időnk van már novemberben.~ ~–
38  7,     I|       bizonyos úrhölgyet ismerem, az ugyan meg nem ijed a dohányfüsttől:
39  7,     I|           gróf úr donnája. Aki felől ugyan őrizkedni fogok többé kérdezősködést
40  7,     I|             egy mellette álló urat: „Ugyan ki az az énekesnő, aki olyan
41  7,     I|            tévedtem: a zenemű hibás; ugyan ki csinálhatta azt az ostobaságot?” – „
42  7,   III|          leánya?~ ~– Az sem.~ ~– Hát ugyan mije akkor? Csak nem szolgálója?~ ~–
43  7,    IV|        lépést, ami egyszer megteendő ugyan, de meg kell választani
44  8,     I|            esik meg a háború.~ ~– De ugyan mondja meg, spektábilis –
45  8,     I| generalcommando azt tudatja, hogy (S ugyan nem fogja élelmezni az inszurgens
46  8,    II|              seregek olvashatták, ha ugyan volt kedvük hozzá. Dalra
47  8,    II|       hallotta most már ezt a nótát, ugyan megtanulhatta könyv nélkül.
48  9,   III|          lehetett hasznát venni, nem ugyan a verekedésnél, mert azt
49 10,    II|           hát csak keresse. – De azt ugyan megmondom hogy nem fogja
50 10,    II|          Tudom, mi a dolgom. – Nekem ugyan az én uram azt parancsolta,
51 10,   III|              nem lesz császárnő.~ ~– Ugyan ne mondd. Te is azt hiszed?~ ~–
52 10,   III|               Ellenkezőleg. Hortense ugyan szerette őt, hanem Pauline
53 10,   III|            elszöktette előlem. Nekem ugyan sietnem kell most. De nem
54 10,    VI|           szájával; az első szívásra ugyan telejött a szája mindenféle
55 10,    VI|              ezt az acélgyűrűt.~ ~Az ugyan Katalinnak minden ujjára
56 11,   III|         őrnek, aki azt mutogatja. De ugyan mit tehetett gyalog lovassági
57 11,   III|      lehetett gondolni. Tábori orvos ugyan nem volt az inszurgenseknél;
58 11,    IV|        inszurekció történetében, nem ugyan a mai napon, hanem a rákövetkezőn,
59 11,    IV|           gondolata kerekedett, hogy ugyan mit pihennek azok az öreg
60 11,    IV|         Kisfaludy Sándor által, hogy ugyan az Isten szerelméért ne
61 11,     V|   ágyúdörgést hallott volna, s annak ugyan nem volt miért panaszt emelni
62 11,     V|              cenzúra irala eltemette ugyan, de ami azért „kitör a koporsóból,
63 11,   VII|          vaságyú. A rendelet szerint ugyan harmincnak kellett lenni;
64 11,   VII|          lerontotta a hidakat. Ezzel ugyan a lovasság üldözését fel
65 12,    II|           Vezérük, a fiatal százados ugyan egész lovagi elszántsággal