Rész, Fejezet

 1  1,     I|             fején csókaorrú kalappal. Hosszú redingot-ja alul még hosszabban
 2  1,     I|             kisleányok is éppen olyan hosszú, testhez simuló szoknyákat
 3  1,     I|              arcához.~ ~Az csendeso , hosszú lélegzetvételével nyugtatá
 4  1,    II|             következő gallérja van, s hosszú ujjai, amik felölteni valók.~ ~
 5  1,    II|          kérdésre nem felelt semmit a hosszú ember, hanem felugrott egy
 6  1,    II|             biztatá a megkötözöttet a hosszú férfi a futársarukban. –
 7  1,    II|               polonaise, bő nadrágba, hosszú szárú csizmákkal prémes
 8  1,   III|              felkuporodott a szófára, hosszú alsó öltönyével betakarva
 9  1,   III|             ott ül a harmónion előtt, hosszú aranyhaja csodaszép gyűrűkben
10  2,     I|               öltözetekben: az öregek hosszú haja hátrasimítva nagy görbe
11  2,     I|              violaszín lábszárhüvely, hosszú, combig érő virágos mellény,
12  2,    II|   végigkocsizik vele.~ ~Itt aztán oly hosszú hallgatás támadt, hogy elvégre
13  2,    II|     elveszítsen abból, amit mond.~ ~– Hosszú, göndör fekete haja elöl
14  2,   III|             piramid alakú bőrzacskó a hosszú szárú selmeci pipákkal és
15  2,   III|           arckép nem fordult elő.~ ~A hosszú, tigrislábakon álló ovál
16  2,   III|             Azzal szánkázott tovább a hosszú folyosón.~ ~A tekintetes
17  3,     I|          párduc alakú dundi franciák, hosszú hegyes fülű kaukázusiak,
18  3,     I|           valami orgonaforma látszik, hosszú sor érc- és fasípokkal.
19  3,     I|        vasszorítóval, s még azonfölül hosszú háromélű tőrt rejt, ami
20  3,   III|               egy kis könnyű gondola, hosszú ezüst vonalat húzva a nagy
21  3,   III|            nem volt szüksége kalapra; hosszú haja szabadon úszott utána
22  3,   III|      belefogózott a csónak szélébe, s hosszú haját kiteríté annak a térdeire
23  3,   III|              csömbölék * takarja, két hosszú füle hegyesen mered fel,
24  3,    IV|      származását, hogy az felemelte a hosszú ruháját, mikor sárhoz ért;
25  3,    IV|       köszöntött be; Magyarországon a hosszú ősz kárpótolja a rövid tavaszt,
26  3,    IV|         bekövetkeztek a zord napok; a hosszú esték, a locspocs idő, amikor
27  3,    IV|        iszonyú tömött, gömbölyű fejű, hosszú fülű, széles szájú alak
28  4,    II|            arcát először aranyozta be hosszú évek óta Isten szabad napsugára.
29  4,    II|         délceg alak ez a hölgy, amint hosszú uszályos fehér öltönyében,
30  4,     V|             batteriái ellen, ő azon a hosszú allén minden fára felmászatott
31  4,     V|      golyóbist tesznek bele, amik egy hosszú lánccal egymáshoz vannak
32  4,     V|          kétfelé repülve, széthúzza a hosszú láncot, s amit közbekap
33  5,    II|           Barthelmy megfogta az egyik hosszú fülét, s a lovagkorbáccsal
34  5,   III|               maga.~ ~S aztán járta a hosszú fasort végig, mint aki vesszőt
35  5,     V|          gondolatokat?~ ~– Azok az én hosszú éjszakáim! Óh, miket nem
36  5,    VI|     félbeszakadt levelezést, mely már hosszú idő óta szünetelt.~ ~A hálálkodó
37  7,    II|             előfüggöny, s mögötte egy hosszú nagy terem tűnt fel, s az,
38  7,    VI|          csodálatos leánytanyát, ahol hosszú éveit végigjátszá gyermekfogságában.
39  7,   VII|      becsavargatva. Kibontogatta. Egy hosszú leányingecske, elején B.
40  7,   VII|             azt tettem, hogy fogtam a hosszú seprűnyelet, s végigjártam
41  7,  VIII|           itten!~ ~Egy csoport dámvad hosszú sorban futott végig előttük,
42  7,  VIII|              S minő naplement az! Egy hosszú jegenyefa sétány nyílásán
43  7,  VIII| megfoghatatlan csodát, hogy Lajos egy hosszú szárú pipából, amit messze
44  8,    II|         másiknak a mellékteremben tán hosszú is lehetett már az idő:
45  8,    II|              és ő arra gondolt, mikor hosszú napokon keresztül, magára
46 10,     I|             félelmesek voltak, mint a hosszú ujjaik. Egyszer kirabolták
47 10,    II|          elpusztítja a pestist.~ ~Egy hosszú üveget nyújtott ki az ablakon
48 10,    II|       országból a másikba.~ ~S milyen hosszú még az éjszaka!~ ~Marie
49 10,    IV|               majd helyrehozzuk. Elég hosszú az éjszaka. Van ennek más
50 10,    IV|          ideje, akkor mind felereszti hosszú indáit, rojtjait, levélfüzéreit,
51 10,    IV|              Amint a semlyékbe értek, hosszú gólyalábakat kötöttek lábaikra,
52 10,    VI|           Megkísérté azt. Leszúrt egy hosszú nádszálat a mohos talajba;
53 11,     I|               Azokról fogunk beszélni hosszú, hosszú történetet.~ ~Vavel
54 11,     I|               fogunk beszélni hosszú, hosszú történetet.~ ~Vavel gróf,
55 11,    II|               szórt az ostromlókra.~ ~Hosszú nap volt! Júniusban olyan
56 11,   III|            egyetlen, kétezer lépésnyi hosszú kettős fasorokkal szegélyezett
57 11,   III|        többször megtámadta őket, de a hosszú defilét mindannyiszor pusztító
58 11,    IV|              amott a síkon villog egy hosszú vonal, az a francia szuronysor;
59 11,   VII|          tartani az utóhadnak, hogy a hosszú, fárasztó útban elcsigázott
60 12,     I|               befertőztették; és őt a hosszú idő alatt csak az a gond
61 12,    II|              takargatják el azokkal a hosszú bajuszaikkal; úgy gondolom.~ ~–
62 12,    II|                S mivel fogom én ott a hosszú időt tölteni, amíg monsieur
63 13,    II|         enyelgett velük.~ ~A dereglye hosszú barázdát húz a víz színén,