Rész, Fejezet

 1  1,     I|                 az ágyba, mely felvetve állt az alkovenban, beárnyékozva
 2  1,    II|       felhágóval nemsokára a kapu előtt állt.~ ~– Köszönöm önnek a szívességét,
 3  1,    II|           titkosrendőrség szolgálatában állt. Tudta ezt az a fiatalember
 4  1,   III|             ajtót, és azután meglepetve állt meg.~ ~Egy pompás nagy termet
 5  1,   III|                ruhás svájci bérhuszárja állt a többi inas urak csoportja
 6  2,   III|                álló ovál asztal mellett állt a Névtelen Vár rejtélyes
 7  3,    II|            végezte el a toalettjét. Ott állt a ruhatára. Mikor előjött,
 8  3,    II|                 selyem japonikát, s ott állt az elbűvölt ifjú előtt egy
 9  3,   III|            mondta, hogy ő boldog! Ebből állt az egész boldogsága.~ ~És
10  3,    IV|                 elébb a tükörből.~ ~Ott állt előtte a titokteljes nőalak.
11  3,    IV|             sálba burkolva. Háta mögött állt a komornyik, akit már ismert
12  3,    IV|          szokott hat pohár vizet. Ebből állt a rendes reggelije. Az elmúlt
13  4,     I|                 míg a tisztelkedő odább állt.~ ~A télen át látta őt néha
14  4,     I|             szóltak még.) A levélben ez állt:~ ~„Uram! Ön jól tudja,
15  4,     I|                fogadja, annyira magasan állt, hogy nem lehetett föléje
16  4,    II|                  csak mikor már mellett állt a leány, s fülébe súgta
17  4,    IV|              Döbereiner-féle gyújtója * állt, annak a platin-taplójánál
18  4,    IV|            égett, s háttal ez asztalnak állt előtte egy egészen ismeretlen
19  4,    IV|               melyben az acélszekrényke állt, egészen fel volt tárva,
20  4,    IV|            Ezzel aztán egy újabb talány állt Vavel gróf elé.~ ~Hát akkor
21  5,     I|             veszély, úgy látszik, abból állt, hogy még utóbb Katalin
22  5,     I|               dragonyosokra nézve abból állt, hogy a káplár levette a
23  5,   III|              ajtót kinyitni.~ ~A bárónő állt előtte.~ ~A termetéről ismert
24  5,   III|                 vissza.~ ~A levélben ez állt:~ ~„Ezredes úr!~ ~Ne keresse
25  5,   III|                  Vavel Lajos sokáig ott állt a kapuban, és bámult a semmibe –
26  5,    IV|                 mulatott rajta.~ ~Azzal állt bosszút, hogy a doktort,
27  5,     V|                 fal között, akkor eléje állt a leánynak, s a szemébe
28  5,    VI|          lapozgatta, egyszerre az a lap állt előtte, amin a keblére tűzött
29  6,     I|               hogy néhány nap múlva ott állt a kis sírkő a halom előtt,
30  6,    II|         kettővel folytonos levelezésben állt; személyesen azonban a lelkésszel
31  7,     I|                  Az áldozat pedig abbul állt, hogy arra az időre, amit
32  7,    II|                 Vavel Lajosnak, aki ott állt a háta mögött, magárak is
33  7,    IV|                átalakító izgalmai alatt állt. Egész vére más pezsgésnek
34  7,    IV|                 siessen.~ ~A lányka ott állt mögöttük, ölébe leeresztve
35  7,    IV|                Lajos gyönyörtől eltelve állt előttük, s két kezével hálateljesen
36  7,     V|                soha utasítás. Ha vendég állt a házhoz, az ő gondja volt
37  7,   VII|              félre: tovább keverte; nem állt fel: az neki terhére esett.~ ~–
38  8,     I|                hadba menni. A kerék nem állt meg. El lett határozva a
39  8,    II|                 otthon maradni; ezekből állt „Fertőszegi” Vavel gróf
40  8,    II|              valami huszonnégy emberből állt, s az merész küldetésekkel
41  8,   III|            tervem szétmállott. Ez abbul állt, hogy egy hírhedett rablóját
42  9,   III|                    A nap még jó magasan állt, s a holdvilágra is lehetett
43  9,   III|           fogják teríteni, s már készen állt a zárt hintó, mely Vavel
44  9,   III|                 szekere rúdjával lefelé állt az égen. Vavel Lajos az
45 10,    IV|                  Tíz perc alatt lángban állt a Rókadomb körüli bozót,
46 10,    VI|             fűzfát, mely oly magányosan állt ott a dsindsás közepén,
47 11,    II|               az első vitéz ápril 24-én állt be; május 11-én az ezred
48 11,   III|         szembefordult, és mozdulatlanul állt, mint a fal: úgy várta a
49 11,   III|        lépésnyire. A veszprémi had csak állt, kardját a csípőjéhez nyomva.
50 11,    IV| összetalálkozott, János főherceg serege állt tizenhatezer főnyi sorgyalogságból,
51 11,    IV|             volt.~ ~Tehát minden csapat állt, és feküdt ott, ahova a
52 11,    IV|         intézkedést kell tenni. Abdánál állt még egy inszurgens hadtest
53 11,    IV|             szaggatva a golyóktól.~ ~Ez állt a harcvonal legszélső pontján,
54 11,    IV|               egyszer a kapitánya eléje állt, s azt kérdezte tőle, hogy
55 11,     V|            csupa hősökből és vitézekből állt az inszurrekció, honnan
56 11,     V|               escadronja a Csallóközben állt összpontosítva, az ellenséget
57 11,   VII|                abdai elsáncolt táborban állt Meskó, inszurgens tábornok
58 11,   VII|                egyenes összeköttetésben állt Bianchival, a generalissimus
59 11,   VII|                    S aztán maga a nádor állt a dandár élére, s ő vezette
60 12,    II|      lelkészénél. A tisztelendő úr künn állt a kapujában, ahol Vavel
61 13,     I|              doktor pedig azon a ponton állt, hogy megfutamodjék, mint