Rész, Fejezet

 1  1,     I|      altatta, maga mellé rakva a fejét, dúdolgatva neki a dajkadalt,
 2  1,   III|     ölében tartotta a kis Amélie fejét, gyöngéden simogatva annak
 3  1,   III|      kisleány viszont a kis buba fejét tartá úgy az ölében, s annak
 4  1,   III|        tenyerével a hasát fogta, fejét a térdeig hajtá, vállainak
 5  1,   III|           Estig törhette rajta a fejét. Csak egyszer nyitotta rá
 6  1,   III|     egyszerre alább eresztette a fejét.~ ~– Úgy látom, hogy önnek
 7  1,   III|       hogy ön vonakodása által a fejét kockáztatja…~ ~– Azt felelem
 8  1,   III|      nyájasság lett de Fervlans, fejét lehúzta a vállai közé; bókokat
 9  1,    IV|     grófnő vállait vonogatta, és fejét rázta szeszélyesen.~ ~–
10  1,    IV|         el a levelet. Megrázta a fejét és a vállait; összecsücsörítette
11  2,     I|        matematikus megcsóválta a fejét.~ ~– Azt mondom én, hogy
12  2,     I|   többiek mögött, s igyekezett a fejét előretolni a válla közül.
13  2,     I|           aztán megint lehúzta a fejét a válla közé, s iparkodott
14  3,    II|    meghajtotta a fél térdét és a fejét, s nem szólt hozzá semmit.
15  3,    II|         odavonta magához az ifjú fejét, s forrón megcsókolta annak
16  3,   III|      hogy szétzúzza a csodának a fejét; – de súlyos ütése csak
17  3,    IV|         dugta be nagy óvatosan a fejét az ajtón, s ez értesíté
18  3,    IV|      Doktor Tromfszky nem győzte fejét rázni bámulatában, amíg
19  4,     I| szörnyeteg terv volt az, amire a fejét vetette.~ ~Még az lehető
20  4,   III|          másik után hajtá álomra fejét: azokat azutáno elküldte
21  4,   III|     amint szemeit felnyitotta, s fejét Vavel karjára nyugtatva
22  4,    IV|         gróf csodálkozva rázta a fejét. Hogy a rabló magyarázza
23  4,    IV|         nem akasztják fel, hanem fejét veszik; azért azt el ne
24  4,    IV|    valaki más.~ ~Törhette ezen a fejét! Amíg egyszer valaki el
25  4,     V|          Henry nagyon csóválta a fejét, amibe sehogyse akart belemenni,
26  5,     I|    kapust felzavarja. Az boglyos fejét azon tollasan, ahogy az
27  5,    II|       granátdurranásra elrejté a fejét Lajos ölébe, két tenyerével
28  5,   III|       lépéssel hátrált tőle, s a fejét rázta, és a kezeivel tiltakozott.~ ~–
29  5,   III|         alak volt; fenn hordta a fejét, hajlott sasorrához, simára
30  5,    VI|          öklei remegtek: a saját fejét kezdte velük ütögetni.~ ~
31  6,     I|    életébresztőkkel a kis énekes fejét; vizet csepegtetett a szájába,
32  6,     I|   halottjára, a földön ülve, s a fejét bólingatta csendesen.~ ~…. –
33  6,     I|     törekszik, hogy a hatalmasok fejét beletapossa a sárba. S aztán
34  6,     I|       közelebb Lajos kezét, de a fejét még oda tudta erőszakolni,
35  7,     V|          elgondolkozott afölött; fejét lehajtá a levél fölé, mintha
36  8,     I| ablakából eltűnt, éppen nem ment fejét nyugalomra hajtani, hanem
37  8,   III|     Boldis biztatására, ráadja a fejét, hogy megmenti az ágyúinkat,
38  9,     I|    homlokán a mirtuszkoszorúval, fejét a koporsó vánkosán nyugtatva.~ ~–
39  9,    II|           hogy másnap elveszti a fejét, s nem volt orvosság, mely
40  9,   III|     öltönyeit felvette magára; a fejét bekötötte tarka kendővel,
41  9,   III|       kezével szemeit, s lehajtá fejét.~ ~– Ezt megérdemeltem.~ ~
42 10,    II|      nyoszolya nélkül, pokrócon, fejét két hátratett kezére nyugtatva.
43 10,    II|         betakargatták bundába, a fejét bekötötték gyolcskendővel,
44 10,     V|         mutogatta neki a beütött fejét, amit a sisakon keresztül
45 10,     V|          puskagolyóba beleüsse a fejét.~ ~Vavel sértetlenül közelített
46 10,     V|      rohantak reájuk.~ ~– Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! –
47 10,     V|         három ellenfélnek a keze fejét, könyökét, alkarját vagdalta
48 10,    VI|         keresztül, hátraszegzett fejét a földre csüggesztve, s
49 10,    VI|         sás közül fel-felemeli a fejét egy vergődő paripa, s rémült
50 10,    VI|     volna, oly gyöngéden vette a fejét a karjai közé, hogy jobb
51 10,    VI|        térdére emelte a sebesült fejét, odatartá ajkaihoz a sisak
52 10,    VI|         megint le akarta tenni a fejét a fűbe, s kedve volt megint
53 10,    VI|         Nézzen rám! Emelje fel a fejét.~ ~A sebesült karikára felnyitotta
54 10,    VI|    sebesült egyszerre felkapta a fejét; s mintha egy világos percet
55 12,    II|   tábornoknő csodálkozva rázta a fejét, s mármost nem tudta, hogy
56 13,     I|          is magához ölelte Lajos fejét, s forró lélegzettel suttogá
57 13,    II|     helyen aztán összekuporodik, fejét térdei közé húzva. Megtanulta