Rész, Fejezet

2001 12,    II|                  vendégszeretettel, amiben nem is volt legkisebb hiány
2002 12,    II|               Valami híres festő műve?~ ~– Nem. Csak naturalistáé. A tisztelendő
2003 12,    II|                   rázta a fejét, s mármost nem tudta, hogy ővele tréfál-e
2004 12,    II|                  orvos”-ában: tábori orvos nem került ide, mikor Aspernnél
2005 12,    II|                 ezen az egész országon, és nem fogja önöket egy bántó tekintet
2006 12,    II|                  bizony mondom önnek, hogy nem töltheti ön el az időt jobban
2007 12,    II|       tábornoknőnek lehetetlen volt nagyot nem nevetnie ezen a patetikus
2008 12,    II|           vezekleni, akkor is csak éhomra, nem ebéd után, s ma még csak
2009 12,    II|                   már a többi kentauroktól nem kell félnem, hogy megesznek,
2010 12,    II|             megnyugodva, hogy Guillaume úr nem fog késni az ön szeretteinek
2011 12,    II|                   megvegye tőle kedveseit, nem hallgatta volna önt meg;
2012 12,    II|                  ön rá, hogy kivívja tőle, nem kapta volna meg; de hogy
2013 12,    II|             sakk-matt neki! Menjünk innen. Nem imádkozhatnám.~ ~– De hátha
2014 12,    II|               bajában én ápoljam, mert azt nem állja ki! – Menjünk pikétezni,
2015 12,   III|               lakásáig.~ ~A vérteskapitány nem kevéssé volt meglepetve,
2016 12,   III|                    Vavel volt nyereségben, nem volt baj, ha a felrakott
2017 12,   III|                    S hol van mademoiselle? Nem történt valami baja?~ ~–
2018 12,   III|             történt valami baja?~ ~– Arról nem szükség kézdezősködni. Ő
2019 12,   III|                      kérdé a kapitány.~ ~– Nem – szólt Vavel, kezét nyújtva
2020 12,   III|           kedvetlenül mondá:~ ~– Még abból nem következik, hogy békét fognak
2021 12,   III|                   területére mint ellenség nem, csak mint vendég látogathatunk
2022 12,   III|                mézeshetekké alakítanók, az nem volna kárba veszett idő.~ ~–
2023 12,   III|               szolgálatot; de a tábornokné nem engedte neki, hogy szóhoz
2024 12,   III|                    hogy egy milliárdért ki nem adta volna azt a kincset,
2025 12,   III|            templomban? Csitt! Clarisse-nek nem szabad azt megtudni, mert
2026 12,   III|                  számadásainkat; s most én nem tudom, hogy melyikünk van
2027 13,     I|                   Vavel gróf. – Négy hétig nem verekszünk. Fegyverszünet
2028 13,     I|                 most már csak díszőrségül, nem oltalom végett.~ ~Vavelre
2029 13,     I|                  De mármost még egy dolgot nem értek, s azt is szeretném
2030 13,     I|          búcsúüdvözletemet házigazdánknak, nem látom őt sehol.~ ~– A kórodába
2031 13,     I|                 csak az utolsó házat is el nem hagyták.~ ~Vavel gróf azonban
2032 13,     I|              hagyták.~ ~Vavel gróf azonban nem várt a másnap reggelre,
2033 13,     I|                   reggelig Vavel grófot be nem bocsátják. Hanem hiszen
2034 13,     I|          városokétól. A kárvallott lakosok nem jajveszékelnek a romok között.
2035 13,     I|                 milliókra menő veszteséget nem számítgatja senki: csak
2036 13,     I|                vett mindent, mesés árakon. Nem volt olyan képtelen követelés,
2037 13,     I|                trombitásának a megjelenése nem is keltett senkiben csodálkozást,
2038 13,     I|               mester dicsekedve monda:~ ~– Nem áll már a két medvesüveges
2039 13,     I|                   az óriást, akit senki le nem bír győzni, ő legyőzte azon
2040 13,     I|                       kérdé tőlük.~ ~Kettő nem felelt, a harmadik pedig
2041 13,     I|                 ajtajára mutatott.~ ~Lajos nem kérdezett többet, hanem
2042 13,     I|                  örülni!~ ~Van, mert Lajos nem menyasszonyához siet elébb,
2043 13,     I|                 fülébe:~ ~– Ne félj tőlem. Nem halok meg. Nem az a rút
2044 13,     I|                 félj tőlem. Nem halok meg. Nem az a rút influenza támadott
2045 13,     I|                    influenza támadott meg. Nem Cambray-tól ragadt rám.
2046 13,     I|                    innen vinni! De mármost nem kell. – Minden jól van. –
2047 13,     I|                   már? Már meggyógyulok. – Nem is betegség ez az enyim;
2048 13,     I|                     s ha „egy” embernek el nem mondhatta, – sohase mondja
2049 13,     I|                 kérdezte tőle aggódva:~ ~– Nem sebesültél meg?~ ~A nőcseléd
2050 13,     I|               amiket, ha „egy” embernek el nem mondhatunk, sohase tudja
2051 13,     I|                   suttogá hozzá. (Hangosan nem szólhatott, nehogy Marie
2052 13,     I|                vádjai egy bűnös ellen, aki nem állít egyebet, mint megtérni,
2053 13,     I|               Válogatni a csapások között; nem hogy hárítsa el azokat Isten;
2054 13,     I|                   érte imádkozik, mikor az nem tud! Ha Marie-t elragadták
2055 13,     I|               közül, nekem más választásom nem maradt volna, mint vagy
2056 13,     I|                  őt ölelted, őt csókoltad, nem engem! – Olyan igazságos
2057 13,     I|                   mosolygott.~ ~– Ez a dal nem tinektek szól ám – suttogá. –
2058 13,     I|                  Marie”-t eltemetve? – No, nem engem: hanem azt a rossz
2059 13,     I|                  felejteni a tegnapot, – s nem emlékeztek rá többé? Álom
2060 13,     I|       emberhangtalan kertben. – Álom volt: nem kell rá gondolni többet! –
2061 13,     I|           kardcsörgés és ágyúzengés – mind nem voltak, csak álmodtuk. –
2062 13,     I|                   voltak, csak álmodtuk. – Nem jártunk közel soha se a
2063 13,     I|                   együgyű, bohó leány, aki nem tud semmit, csak szót fogadni
2064 13,     I|                   egy más csillagból is. – Nem! Nem! – Ha ti parancsoljatok
2065 13,     I|                  más csillagból is. – Nem! Nem! – Ha ti parancsoljatok
2066 13,     I|                   a legerősebb küzdelem.~ ~Nem szabad az élni óhajtó beteg
2067 13,    II|                     Jól mondá az alispán: „Nem való tinektek, franciáknak
2068 13,    II|                 lény erre a világra?~ ~Aki nem tud: csak szeretni és lemondani,
2069 13,    II|         négyszögmértföldnyi tért… „ez itt” nem vesz el többet két négyszögölnyi
2070 13,    II|                    a gyep borította parton nem volt más változás, mint
2071 13,    II|                 sírkövére? Egy nevet, mely nem az övé, egy történetet,
2072 13,    II|                  övé, egy történetet, mely nem igaz?~ ~Vagy írták volna
2073 13,    II|                  Jobb volt neki semmi jelt nem tenni, hogy senki se tudja,
2074 13,    II|                 előbukkant egy szörnyeteg. Nem ember, nem állat, egy kárba
2075 13,    II|                 egy szörnyeteg. Nem ember, nem állat, egy kárba veszett