Rész, Fejezet

 1  1,     I|       tegye.~ ~– Szót se énrólam többet! Alszik-e a gyermek?~ ~– „
 2  1,    II|          bérkocsis nem kérdezett többet, felült a bakra, s elkezdett
 3  1,    IV|     Fultont * .~ ~A harmadik már többet tud Fultonról. Ez egy gépet
 4  1,    IV|         érni. A három együtt még többet. – Minket tudósítani fog
 5  1,    IV|         árul el annak.~ ~Thémire többet nem szólt, hanem elsietett
 6  2,    II|         ne bántsák a nyomorultat többet.~ ~A bárónő könnyezett ez
 7  2,   III|    sarkán, s egy szót sem szólva többet, otthagyta a vendégét az
 8  3,     I|           Ez az ember nem alszik többet naponkint négy óránál, s
 9  3,    II|    magában mondva: „nem jövök be többet”.~ ~Menni készült.~ ~– Hát
10  3,   III|        látta őt Lajos felmerülni többet.~ ~Lajosnak minden idegét
11  3,   III|      csónak fenekén, s nem szólt többet, még a szepegését is elfojtotta,
12  3,   III|        meg.~ ~– Én sohase megyek többet úszni.~ ~– Tudom. Aki egyszer
13  3,    IV|           Aztán ígérje meg, hogy többet nem tesz ily iszonyú merényletet
14  3,    IV|   történetéről senkinek se szólt többet.~ ~ ~ ~Mindezekből pedig
15  3,    IV|         kell válni. Nem úszhatik többet.~ ~E naptól fogva nagyon
16  4,     I|           hogy nem újították meg többet.~ ~Távcsövével sokszor megismerte
17  4,    II|        sárga szemű szörny” * még többet is akart látni.~ ~És azután
18  4,    IV|      kincse áll. Egy bátor férfi többet ér, mint száz lakat. Nem
19  4,    IV|  vigyázzon a gróf úr a kincsére! Többet tudok, mint amennyit beszélek.
20  4,     V|      forrón, oly erősen, hogy az többet mondott minden szónál, –
21  5,    II|    táncolni és bort inni. De még többet is tud. Figyeljenek, uraim
22  5,    II|         megverik, nem illik neki többet két lábon járni.~ ~Egyszer
23  5,    II|         aztán nem is jött vissza többet.~ ~Amint a régi elemében
24  5,    II|           hogy sohase került elő többet.~ ~
25  5,   III|        közönyösen.~ ~– No, önnek többet is kell róla tudni – mondá
26  5,   III|          magát rajta Lajos, hogy többet beszélt ki, mint amennyit
27  5,   III|      hogy mit kíván ön tőlem még többet.~ ~– Hát megmondom én, hogy
28  5,     V|        léleknek a sugallat, hogy többet tudjon, mint aki a szemeivel
29  5,     V|          rájuk. –– Én majd annál többet fogok sétálni a kertemben.~ ~–
30  6,     I|       szó.~ ~Vavel nem kérdezett többet, hanem sietett Lizett szobáján
31  6,     I|      orvosért.~ ~– De az nem mer többet idejönni. Nincs is nekem
32  6,     I|      idejönni. Nincs is nekem rá többet szükségem, hogy fel segítsen
33  7,     I|          nak. Ne beszéljünk róla többet. – Ha egyszer egy igen komoly
34  7,     I|            Nem, erről nem szólok többet! Hanem az a másik donna:
35  7,   VII|     leszek!~ ~– Önnek nem szabad többet fáradni. Lesz önnek a kastélyomban
36  8,     I|           No mármost nem kívánok többet tudni. Lovasság szuronnyal,
37  9,     I|      Vavel Lajos szerelmét adta, többet annál: becsülését. – Ezt
38 10,    II|       hagylak, s feléd sem jövök többet. Elmegyek innen. Jó éjszakát!
39 10,    II|           hogy nem kérdezősködik többet, s veszteg maradt egy óra
40 10,   III|        kell.~ ~– Te pedig aligha többet nem tudsz, mint én. Nem
41 10,    VI|        hajtá, és nem mozdult meg többet.~ ~Katalin újra emberi érzések
42 11,   III|     nincs elveszve soha!”~ ~S az többet ért száz cifra proklamációnál.~ ~
43 11,    IV| szavalati akadémiát se rendeznek többet soha a világon!~ ~ ~ ~Most
44 11,     V|  franciának, mert két franciával többet eszem meg ma vacsorára!~ ~
45 12,     I|     állítja, hogy a franciák még többet vesztettek.~ ~– Hol? Mikor? –
46 12,     I|         azok az övéből, ágyút is többet vett el tőlük, mint azok
47 12,   III|        ha érti ön, hát akkor még többet is mondok önnek. Éppen ma
48 13,     I|  mutatott.~ ~Lajos nem kérdezett többet, hanem sietett a mellékajtón
49 13,     I|          ott. – Ne lépjetek bele többet. A fátyolos nő, a bezárt
50 13,     I|       volt: nem kell rá gondolni többet! – A fenyegető férfiak, –
51 13,     I|       beszéljetek Marie-ról soha többet. Az haragot, keserűséget
52 13,    II|       tért… „ez itt” nem vesz el többet két négyszögölnyi térnél…
53 13,    II|   elolvadt a bezárt kasszában, s többet senki se jött aztán Botta