Rész, Fejezet

 1  1,     I|         függőimet, s én nem tudom miért hagyott itt a kapu alatt.
 2  2,    II|          ha az egyiket megteheti, miért ne a másikat is?~ ~Azonban
 3  2,   III| Bruderschaftot azzal a bárónővel! Miért is nem bíztam az egész statutiót
 4  2,   III|      szekrényébe bezárva.~ ~– Hát miért vannak bezárva?~ ~– Azért,
 5  3,     I| virágokból szakítania nem szabad. Miért nem? Azt nem mondják meg
 6  3,    II|          orvostani könyvek.~ ~– S miért olvasod te azokat?~ ~– Azért,
 7  3,    II|           valami? Ha rossz, akkor miért kell meghalni? Ha jó, akkor
 8  3,    II|       kell meghalni? Ha jó, akkor miért kell élni?~ ~A gyermekek
 9  3,    II|          volt az útunk (nem tudom miért?) s egy folyónál nem találtunk
10  3,    II|          Az nagyon szép lehet. De miért csak holdvilágnál?~ ~– Mert
11  3,    II|        templomba visz.~ ~– Hát mi miért nem járunk a templomba soha?~ ~–
12  3,    II|            akit mi.~ ~– Hát akkor miért nem férünk meg mindannyian
13  3,   III|  gondoltam azt; de nem merem.~ ~– Miért nem meri?~ ~– Azért, mert
14  3,    IV|        van a nagyságos grófnénak. Miért nem fogatott be?~ ~Marie
15  3,    IV|          Az nem lehet.~ ~– De hát miért nem?~ ~Marie gondolkozott
16  3,    IV|      szemrehányással kiáltozva: – Miért tette ön ezt velem?~ ~Hanem
17  3,    IV|     kebléhez, hogy érezze az.~ ~– Miért?~ ~– Hát én tudom?~ ~Mire
18  3,    IV|     lelkésznek.~ ~„Nem!”~ ~De hát miért „nem”?~ ~ ~ ~
19  4,     I|         mélázhat el olyan nagyon? Miért riad fel, miért szökik arcába
20  4,     I|           nagyon? Miért riad fel, miért szökik arcába a vér, ha
21  4,    IV|       nézi ön?~ ~– Nem nézem.~ ~– Miért nem nézi ön?~ ~– Mert sem
22  4,    IV|          azt tudomásul.~ ~– Vajon miért olyan szomorú?~ ~Lajos nem
23  4,     V|      alkuszom az óraütéssel, hogy miért nem több. Bár jönne már
24  5,     I|        támadt a szakértők között. Miért vannak e szép bárónőnek
25  5,    II|  Barthelmy Léont is meglepte.~ ~– Miért nincs most egy Hogarth *
26  5,   III|       bárónő beszélni akar ővele. Miért nem teszi ezt a saját lakásán?
27  5,   III|       kívánatának eleget tenni. – Miért akarja, hogy ő fogadja el?
28  5,   III|        akarja, hogy ő fogadja el? Miért akar az ő lakásába bejutni,
29  5,    IV|        lehet e titkolózásra?~ ~De miért nem veszi nőül a gróf, ha
30  5,     V|         megyek – monda Marie.~ ~– Miért nem?~ ~– A kocsizás nekem
31  5,     V|           elfogott levelemet.~ ~– Miért kívánja ezt?~ ~– El akarom
32  5,    VI|        Most már tudta Marie, hogy miért sietett el oly hevesen Lajos.
33  6,     I|         Odabenn van az ágyán.~ ~– Miért van bezárva a külső ajtaja?~ ~–
34  6,    II| huszonnyolcezer francia esett el. Miért? Semmiért? Oly halommal
35  7,    IV|         reszketett a keze. De hát miért reszket az ő keze? Mi ütött
36  7,    IV|          szólt az alispán –, hogy miért tartották önök ezt énelőttem
37  7,     V|       változtattam.~ ~– Mikor? És miért?~ ~A szép hölgy habozott.~ ~–
38  7,     V|         mégsem lettetek egymáséi. Miért volt ez?~ ~Katalin nem tudott
39  7,     V|         sem tudta kitalálni, hogy miért zokog.~ ~Az alispán, ki
40  7,   VII|        majd csak itt maradok.~ ~– Miért?~ ~– Azért, mert tudom,
41  7,   VII|       okát megmondtam volna, hogy miért akarok itt maradni, kinevettek
42  8,     I|              Ejh, alispán úr, hát miért kínzott összevissza? mért
43  8,     I|          is a botbüntetés.~ ~– De miért nevez ön engem Fertőszeghy
44  9,     I|        hurcolni magamat. Nincs is miért! Dolgom be van végezve.
45  9,    II|           találkozom össze.~ ~– S miért kell azt tenned?~ ~– Azért,
46  9,    II|        oltalmazóm, második atyám! Miért jön ő ide?~ ~– Azért, hogy
47  9,    II|        szabad őt felkeresned.~ ~– Miért nem?~ ~– Cambray kívánta –
48  9,   III|   fenyegető tekintete dacára.~ ~– Miért jött ide?~ ~– Futnom kellett
49 10,    II|          még nem árulók. – De hát miért ne volnának azok? A sánta
50 11,     V|            s annak ugyan nem volt miért panaszt emelni a rossz puska
51 12,     I|         felelnie: „Gyűlölöm!”~ ~– Miért hagytam őt el? – vádolá
52 12,     I|             vádolá magát Vavel. – Miért nem tettem azt, amit kívánt,
53 13,    II|   visszatért zászlóanyának… Nincs miért harcolni többé… A béke megköttetett. – „