Rész, Fejezet

 1  1,     I|        feladat nem fiatalembereknek való. Gondolja meg ön, hogy mi
 2  1,     I|        háromévestől tizenkét évesig való gyermekek viselnek. Azokat
 3  1,    II|        terpeszkedik, amihez a hozzá való rézburkolatot még ellenséges
 4  1,   III|     vendégének – ebben a nem utcára való öltözetben csakugyan nem
 5  1,   III|    öntudatos működése!~ ~– Eszerint való az, amit csak mesének tartottam –
 6  1,    IV|             ön rögtön. Egy veszteni való perc sincs.~ ~– De Istenem!
 7  1,    IV|             erény útja csak azoknak való, akiknek – nagy lábaik vannak.
 8  1,    IV|         Madame, ez nem szégyenelnio való, amit mi cselekszünk. A
 9  1,    IV|    érzelegni kezd. Ez nem katonának való.~ ~– Ha ezt sejtem, nem
10  1,    IV|       arcképe még hároméves korából való, amikor még ártatlan volt!~ ~
11  2,     I|   ősmagyaros, ti. a század elejéből való, s hogy alulról kezdjük:
12  2,     I|       konyhaművészet minden ágaiban való jártasságával. Innen hítták
13  2,    II| könyvtárából is kölcsönzött olvasni való műveket. Minden nemzetbeli
14  3,    II|          leány nem tudja, hogy mire való a pénz? Mi különbség van
15  4,    II|           hogy ő egy más planétáról való lény.~ ~Mikor toll alá mond
16  4,    IV|       daraszolják * a szűrposztónak való gyapjút.~ ~Lajosnak a szívverése
17  4,    IV|             Napóleon elpusztítására való rettentő terveket. Ez elkészíti
18  4,     V|  hüvelykmérővel kiméregette a tudni való hosszakat és széleket, s
19  4,     V|             nagyságos úr, hogy mire való a gumilásztikum csizma?
20  5,     I|          sajátságos különc, magának való ember, aki nem szereti az
21  5,   III|     tőrvívásban.~ ~– Ah, ugyan mire való volna az önnek?~ ~– Arra,
22  5,   III|        életben bevégeztük egymással való találkozásunkat. Talán egy
23  5,    VI|             honneur rendcsillagához való hasonlatossága miatt elnevezte „
24  7,     I|          hogy egyrészről a pompában való vetélkedésnek eleje vétessek,
25  7,     I|              zsíros, tömör, harapni való ételek kerültek az asztalra;
26  7,    IV|            hogy amit Marie mond, az való.~ ~Most, azután majd szétszedte
27  7,   VII|           rám panaszkodni. Magamnak való természet vagyok; senkinek
28  7,  VIII|         igen jó szelíd lovam. Neked való.~ ~– Igen. Igen. Olyan kicsiny
29  8,     I|                  S van erre a célra való pénztár?~ ~– Van igenis:
30  8,     I|            egész Barthelmy Ange-ról való mesét. Ha ő a korzikai kéme
31  8,    II|        vállalatunk hadi költségeire való. Ha célomat elértem, annyival
32  8,   III|            az „arany könyv” számára való adatokat.~ ~– Ezt is fölírhatja
33  8,   III|            egész Barthelmy Ange-ról való hír az én költeményem: én
34 10,    II|        beszélnek egymással, azt nem való az ilyen gyönge szívnek
35 10,     V|         hátráló mozdulata csak arra való, hogy Vavelt két tűz közé
36 10,     V|          Neki is volt egy széttépni való levele, – amiben De Fervlans
37 11,     I|            vége minden asszonyokkal való históriának, csak férfiak
38 11,     I|         örömmel, reménnyel, jövőben való megnyugvással.~ ~Milyen
39 11,    II|         alakult inszurgens táborral való egyesülését megakadályozza.~ ~
40 11,   III|           felelte:~ ~– A haza elébb való, mint a gyermekek és a feleség!
41 11,   III|     felkelőseregre.~ ~„A haza elébb való, mint a gyermek és a feleség!
42 11,   VII|           volt a terv; csak a hozzá való anyagtól függött, hogy sikerüljön.~ ~
43 12,    II|         bankó „Mind a korcsmárosnak való!” De már a zirciek panaszkodtak,
44 13,     I|        bocsátják. Hanem hiszen arra való Mátyás mester komájának,
45 13,     I|        hozta szekérszámra az eladni való eleséget. A franciának sok
46 13,    II|          Jól mondá az alispán: „Nem való tinektek, franciáknak az
47 13,    II|            az igazi nevét s éltének való történetét, hogy aztán azok,