Rész, Fejezet

 1  1,   III|            Játékbubát? Óh, azzal én magam szoktam játszani. Különc
 2  1,   III|           tudhatjuk meg.~ ~– Azt én magam sem tudom.~ ~– Azt ön jól
 3  1,    IV|            beadjam a lelencházba, s magam beálljak a gobelingyárba
 4  2,     I|                 Én csak megleszek a magam dikciójával valahogy – felelt
 5  2,    II|          lenni.~ ~– Arra itt vagyok magam, meg a pandúrjaim, s ha
 6  3,    II|           azt meg tudjam gyógyítani magam, orvos nélkül.~ ~– Hát ha
 7  3,    II|             leány. – Így nem hagyom magam kifizetni. Te tudsz sokat,
 8  3,    II|                 Az meg is érkezett. Magam hoztam el neked a dobozt.~ ~–
 9  3,    II|      mellvédet ütnöm össze, ahonnan magam a rudat tartva, követhesselek.
10  3,    IV|          lefeküdtem, s fáj a lábam, magam is cataplasmákat * raktam
11  3,    IV|               Azért, hogy meglássam magam is e rendkívüli alakot.~ ~–
12  4,   III|           előtt foglalsz helyet. Én magam átmegyek a kastélyba.~ ~–
13  4,     V|            ő Napóleonverésével, még magam is olyan bolond leszek,
14  5,   III|             előttem, hogy követelem magam iránt azt a kíméletet, hogy
15  5,   III|        tette volna emlékezetessé. A magam kedvéért akadályoztam meg
16  5,   III|            nem önt nevetem, hanem a magam bolond ötletét. Képzelje,
17  5,   III|            azt a hintóba beültetem, magam nem ülhetek mellé, hanem
18  5,   III|            nap fedezte fel! Hahaha! Magam is ott leszek a nevetők
19  5,     V|            örvendő lelket eltemetni magam mellé ide ebbe a magányba,
20  6,     I|        részvéttel Lajos.~ ~– Óh, én magam vagyok az oka, hogy meghal.
21  6,     I|    összerázkódott.) Óh, Istenem! Én magam tapostam rá. Én magam öltem
22  6,     I|            Én magam tapostam rá. Én magam öltem őt meg. Szegény kedves
23  6,     I|            a gyógyításába. Elmegyek magam orvosért.~ ~– De az nem
24  6,     I|   elvesztenénk?~ ~– Azon búslakodom magam is legjobban. Ki fogja a
25  6,     I|         lelkem. Az örök tüzet látom magam előtt és annak vigyorgó
26  6,     I|     rejtegettem, elfutottam vele. A magam leányát kiadtam királyleánynak,
27  7,     I|                  Hát megmondom én a magam részéről az igazi okot.~ ~
28  7,     I|             főbírámat küldtem volna magam helyett a „sigillum compulsorium”-
29  7,     I|          azt az ostobaságot?” – „Én magam!”~ ~Bernát úr meg volt hódítva.
30  7,    II|            egész a boltívig.~ ~– Én magam kiállítok egy lovas bandériumot,
31  7,    II| kiállítására szükséges, ellátásáról magam gondoskodom, s ha kell a
32  7,    IV|            már csak mégis szeretném magam is megtudni – erőteté Görömbölyi
33  8,     I|         azzal a lovasok?~ ~– Azt én magam sem tudom.~ ~– De már bocsásson
34  8,     I|             kincsem megőrzését, míg magam a hadban járok.~ ~– Az oltár
35  8,   III|        szakítani a cselszövénynek s magam feljöttem Bécsbe, kiadva
36  8,   III|     átvették, azzal a tervvel, hogy magam, mint ez ideális nőrablás
37  8,   III|        jogcím alatt fogom keresni a magam szökevényeit a széles világban.)
38  9,     I|           súlyos aggodalmam van. Én magam is az influenza-kórházból
39  9,   III|            emelte fel arcát.~ ~– Én magam fogom önt oda elvezetni!
40  9,   III|       kétszázat vigyen magával. „Én magam száz leszek!” – felelt neki
41 10,    II|          semmi baj sem történhetik. Magam helyett a feleségemet hoztam
42 10,   III|           Doboka úr csinálta. Aztán magam is keresztül-kasul jártam
43 10,    IV|            gyújtja a bozótot. És én magam tanítottam rá a sátánfattyút,
44 10,     V|            előlük, és becsalom őket magam után a bozótba. Ekkor előrohantok
45 12,     I|            húgai?~ ~– Nem biz azok. Magam olvastam a bilétet, így
46 12,     I|             egyesült erővel.~ ~– Én magam fogom őket kiszabadítani!~ ~–
47 13,     I|             ragadt rám. Meghűtöttem magam, mikor éjjel futottunk a