Rész, Fejezet

   1  1,     I|                időkben általános divat volt.~ ~A másik férfi, aki az
   2  1,     I|             nagykendőt, amibe burkolva volt, megmutatta, hogy milyen
   3  1,     I|              alul öltözve. Valóban nem volt rajta egyéb, mint az a fehér
   4  1,     I|          nekünk” különös hangnyomattal volt kiejtve.~ ~– No de fel nem
   5  1,     I|                miután három esztendeig volt csizmadiainas Simon mesternél,
   6  1,     I|             vinnünk. Eddig jó gondolat volt az, hogy éppen az oroszlán
   7  1,     I|                nagykendő az, amelybe ő volt burkolva. Azt átviszi a
   8  1,    II|             élével esett a hóba, s nem volt se fej, se írás. Nem is
   9  1,    II|              hajtani.~ ~Igazi példánya volt a párizsi fiacre-nak. Kiborotvált
  10  1,    II|               Az első két szökőkút nem volt az igazi.~ ~Akkor az ifjú
  11  1,    II|               egy szűk, kanyargós utca volt: a Rue des Blancs Manteaux * .~ ~
  12  1,    II|                ami a bérkocsis karjára volt kötve, s azt mondta, hogy
  13  1,    II|                A bérkocsis izmos ember volt; de két megtámadója még
  14  1,    II|        bekecsbe, aminek a gallérja fel volt hajtva, a fején egyike azoknak
  15  1,    II|         Szajna-hídon, mely még egyedül volt házakkal beépítve, nem kiáltott-e
  16  1,    II|                aminek „bagatell-vár” * volt a neve, nem visszhangzott-e
  17  1,    II|        alusznak.~ ~Hanem az, aki ébren volt, s a lovakat hajtotta: az
  18  1,   III|           ezúttal igen szeretetreméltó volt, mint szoktáko a gyermekek,
  19  1,   III|                is adtak, ami nagyon jó volt. Nézze csak. Egy pohárral
  20  1,   III|              hívni. Az az én kis húgom volt, aki meghalt. Ide üljön
  21  1,   III|        virágvedret, amiben egy nárcisz volt. Egy évtized előtt a szalonok
  22  1,   III|     katalógusban Marie Antoinette neve volt.~ ~– Ah, be gyönyörű szép
  23  1,   III|              azután azt, ami arra írva volt, szépen elolvasta. Pedig
  24  1,   III|         meglehetősen kuszált férfiírás volt az. Volt rá ideje; az öregúrnak
  25  1,   III|             kuszált férfiírás volt az. Volt rá ideje; az öregúrnak egész
  26  1,   III|           elhozott öltönyt, magánkívül volt örömében, táncolt, keringőzött,
  27  1,   III|                kezeit.~ ~– Éppen ilyen volt az én bálruhám! Egészen
  28  1,   III|             után húzott, mégis erősebb volt a másodiknál, úgyhogy Cambray
  29  1,   III|            megvásárló ügyes vállalkozó volt: a nagy palotát felosztotta
  30  1,   III|           felakasztottak azért, mert ő volt az „utolsó márki”, hiába
  31  1,   III|            úrnak tetszett ez az ötlet. Volt benne gyermeki gyöngédség:
  32  1,   III|          Cambray úr maga is régi nemes volt; régibb talán, mint aki
  33  1,   III|          vezette Cambray urat. Ott nem volt senki.~ ~Innen átléptek
  34  1,   III|              voltak kiterítve. Ott sem volt senki, egy rikácsoló kakadún
  35  1,   III|           látott maga előtt, mely tele volt fényes közönséggel.~ ~A
  36  1,   III|               grófnőnél éppen „matiné” volt.~ ~A jó társaság kedvenc
  37  1,   III|           társaság kedvenc mulatóideje volt ez évben a déli tizenkét
  38  1,   III|               pantomimikájából érthető volt, hogy sehol sem találtatik.~ ~
  39  1,   III|               ifjak voltak. Csupán egy volt közötűik idősebb úr, de
  40  1,   III|             férfidivattól elütően, nem volt a homlokára szemöldig lehúzva,
  41  1,   III|                hallgatta. Mindenki meg volt illetődve. Többen sírtak.
  42  1,   III|              Többen sírtak. Mikor vége volt a történetnek, marquis de
  43  1,   III|               A kis grófnő igen kedves volt.~ ~Ekkor a szép grófnő egy
  44  1,   III|               igazán nagyszerű ajándék volt. A grófnő azt adta oda,
  45  1,   III|             saját magának legkedvesebb volt.~ ~Cambray úr azonban nem
  46  1,   III|  marasztaltatni?~ ~Határozott szándéka volt az elmenetelre. Pedig Beethovent
  47  1,   III|          utcáin végig.~ ~Cambray úr el volt merülve gondolataiba; nemigen
  48  1,   III|              ki a kocsiablakon. Az sem volt valami nagyon kedvére, hogy
  49  1,   III|          sohase hallotta a nevét. Azon volt, hogy mentül jobban behúzza
  50  1,   III|                Most aztán Cambray úron volt a sor, hogy kacajra fakadjon!~ ~ ~ ~
  51  1,   III|             szobába, s oda bezárták.~ ~Volt ideje körülnézni magát hevenyészett
  52  1,   III|             annak sok nevezetes lakója volt már. A falak tele voltak
  53  1,   III|         ekevasa.)~ ~Az új lakó nemigen volt meglepetve. Úgy vette a
  54  1,   III|             márki. Ezúttal azonban nem volt leereszkedő, sőt inkább
  55  1,   III|               az elején kezdjem. Önnek volt egy jó barátja, ki önnel
  56  1,   III|            Önök szállásán egy leány is volt elrejtve, kit senki se látott.~ ~–
  57  1,   III|         érdekelnek.~ ~– Ez azonban nem volt a célzott kategóriába eshető
  58  1,   III|            mondá de Fervlans. – Mi oka volt önnek a szállásán játékbubát
  59  1,   III|                 Először is a rendőrkém volt ügyetlen, hogy a tíz órakor
  60  1,   III|               rá, hogy ön a titokba be volt avatva.~ ~Cambray gúnyosan
  61  1,   III|          megtettünk, ami kötelességünk volt; felszakíttattuk önnek a
  62  1,   III|            dandárának” nevezik!~ ~– Ma volt szerencséje önnek színről
  63  1,   III|              deli szép hölgyek…~ ~– Az volt a Cythere dandára.~ ~– S
  64  1,   III|         elefántcsont medaliont, s azon volt, hogy azt a sarkával összezúzza. –
  65  1,    IV|            guillotine két oszlopa közé volt akasztva; – amíg a szétriasztott
  66  1,    IV|             föl, amiknek jó búvóhelyük volt akkor még, mielőtt a hatalmas
  67  1,    IV|               hidak * építésére ki nem volt adva a teremtő parancs –
  68  1,    IV|        szépségek, akiknek hivatásuk az volt, hogy csak azért cseréljenek
  69  1,    IV|                d'Antinon * látható. Ez volt az első panoráma Európában.
  70  1,    IV|   gyermektársaság egy csoportban olyan volt, mintha liliputi merveilleuse-öcskék
  71  1,    IV|               ennivaló szeretetreméltó volt. Tudta a társaságot mulattatni,
  72  1,    IV|              ez valóságos csodagyermek volt.~ ~– Uraim és hölgyeim –
  73  1,    IV|            suttogó párbeszéde pedig ez volt:~ ~– Kudarcot vallottunk –
  74  1,    IV|         amelyik azt mondja, hogy ő nem volt az éjjel a sorompókon túl,
  75  1,    IV|            bizonyosan fizetett emberük volt a szökevényeknek, s előre
  76  1,    IV|              mégis rettenetes gondolat volt: gyermekeket avatni fel
  77  1,    IV|            érdemel!~ ~A szép hölgy meg volt vesztegetve már e csábító
  78  1,    IV|         csábító szofizmákkal; – nem is volt szükséges a pénzkérdést
  79  1,    IV|           jutni, mint az anyja kezében volt – mondá rá Thémire keserű
  80  1,    IV|              való, amikor még ártatlan volt!~ ~Rettenetes szó.~ ~– Becsületemre
  81  1,    IV|                 A társalgás igen élénk volt. Az inasok frissítőket hordtak
  82  1,    IV|       frissítőket hordtak körül; divat volt a jó társaságban akkor mindenféle
  83  1,    IV|                 valódi krumplivirágból volt. A kis Amélie azt is kifecsegte,
  84  1,    IV|          önöket általam. (Ez ugyan nem volt a levélben; de illett a
  85  2,     I|                   Egész Fertőszeg kinn volt az országúton az új földesasszonyt
  86  2,     I|          országúton keresztül diadalív volt felállítva zöld lombokbúl,
  87  2,     I|      kisasszony” azon időben sértő cím volt), s azok kinn csoportosultak
  88  2,     I|               is vannak, ami akkor nem volt tréfadolog. Benn a vásártéren
  89  2,     I|         anyjárúlo , aki Markóczy leány volt, s Mária Terézia idejében
  90  2,     I|        nyakáról látni lehetett, mérnök volt. Kezéből le nem tette volna
  91  2,     I|             maga szakmáját értő férfiú volt; de a beszélgetés nem volt
  92  2,     I|             volt; de a beszélgetés nem volt kenyere; amihez hozzáfogott,
  93  2,     I|             tiszttartónak az a szokása volt, hogy mikor mondani akart
  94  2,     I|                a lakodalom napja is ki volt tűzve; amikor a vőlegény
  95  2,     I|               legmegvetettebb tudomány volt a háromszögeléstan, s minden
  96  2,     I|        megbarátkozó. Látszott, hogy új volt neki minden, ami falusi.
  97  2,     I|                baronesse szőke szépség volt. Semmi kendőzésre nem szorult
  98  2,     I|                unalmas bécsi divat sem volt képes kisebbíteni, mely
  99  2,     I|            mentül keményebbre fonottan volt a fésűre feltűzve.~ ~A kastélyban
 100  2,     I|       gondoskodjék. Itt is első gondja volt a baronesse-nek a konyháto ,
 101  2,     I|        konzultációt.~ ~Ilyen páciensre volt már a doktornak szüksége
 102  2,    II|             legegyszerűbb eleganciával volt öltözve; fekete selyemruha
 103  2,    II|             öltözve; fekete selyemruha volt rajta, s a nyakán négy sor
 104  2,    II|          megcáfolta mind a kettőt. Víg volt és kedélyes. Hanem hiszen
 105  2,    II|            díszlakomához egy hölgy sem volt hivatalos. A baronesse és
 106  2,    II|            annálfogva egész penitencia volt rá nézve az evés, s amíg
 107  2,    II|              még a lankaság csupa erdő volt. Ezelőtt három évvel egy
 108  2,    II|               azonban már csakugyan el volt, s visszavenni nem lehetett:
 109  2,    II|                 három virággal.~ ~– Mi volt az a három virág? – kérdé
 110  2,    II|                engem kért fel. Majd az volt a baja, hogy a kutyák nagyon
 111  2,    II|                akinek olyan ugatós ebe volt, hogy éjszakára zárja be
 112  2,    II|              fiatalságnak az a szokása volt, hogy az új év első óráját
 113  2,    II|              Laci szeretője.~ ~– Ennek volt egy kisfia. Annak azután,
 114  2,    II|                az anyját elvitték, nem volt hová lenni. Az idegen úr
 115  2,    II|             adomát mondott rá.~ ~– Kár volt! Úgy jár vele, mint az egyszeri
 116  2,    II|           akiknek valóságos halálfejük volt ábrázatuk helyett, több
 117  2,    II|        Mindenki odafordult hozzá.~ ~Ki volt az? A patvarista. A senki.
 118  2,    II|             bokrairól: az igen jó ebéd volt; amint egyszer csak egy
 119  2,    II|          bárónő. – Mondja csak, milyen volt? Jöjjön közelebb hozzám! –
 120  2,    II|         vállaira omlott; arca fehérebb volt a liliomnál és piros mint
 121  2,    II|                régiókban?. Milyen ruha volt a rejtélyes hölgyön? Csakugyan
 122  2,    II|                 én” szó oly öntudattal volt kiejtve, hogy annak csak
 123  2,    II|             adta a bankot, s utasítása volt a bárónőtől úgy játszani,
 124  2,   III|                utaztak. Nélkülözhetlen volt a pincetok, a piramid alakú
 125  2,   III|                egy keskeny földnyelvre volt építve, mely a Fertő tavába
 126  2,   III|                 Most is fényes bérruha volt rajta, kezein fehér kesztyűk,
 127  2,   III|    fogadtatásnak legbiztosabb tanújele volt az, hogy a komornyik maga
 128  2,   III|          tisztaságtól. Egy pókháló nem volt a szegletbeno : nem is lett
 129  2,   III|          keresete itten, mert légy sem volt sehol.~ ~A vendégszobában
 130  2,   III|          urakat vezették, olyan fényes volt a padló, mint a tükör, s
 131  2,   III|                 Bernát úr aggodalma az volt, hogy „hová verje majd ki
 132  2,   III|               az ajtót, az a komornyik volt.~ ~– Ugyan, a pipámat! –
 133  2,   III|               minden bútor fehér mázos volt és aranyozott. A rokokó
 134  2,   III|           egyenes, görög metszésű orra volt, nyugodt tekintetű tengerszürke
 135  2,   III|               ami valamivel világosabb volt a hajánál. A két karja össze
 136  2,   III|             hajánál. A két karja össze volt fonva; de nem elöl a mellén,
 137  2,   III|                már éppen tengeri csoda volt az alispán előtt: hisz ő
 138  2,   III|                kezeit a hátáról, össze volt a két karja fonódva, mint
 139  2,   III|               korában ronda kis fészek volt; most pedig egész tündértanya.
 140  3,     I|             nagy asztalnak a két végén volt két teríték, egymástól távol.
 141  3,     I|         szobának az ajtaján csengettyű volt. Mikor az megszólalt, azt
 142  3,     I|         kedvenc bora, a Muscat Lunel * volt feladva, abból szürcsölgetett
 143  3,     I|       burgundit ivott. Mikor ivadjao * volt, osztriga is került az asztalra,
 144  3,     I|      terjedelmű, mint akkor egy hírlap volt. Lajosnak voltak megjegyzései
 145  3,     I|           tudja hányadszor. Ez még nem volt regény.~ ~S ez így folyt
 146  3,     I|               be nem jön; de hasztalan volt minden kísérlete. A szempillái
 147  3,     I|             édes Lajos!” már akkor nem volt ott senki.~ ~Ez az ember
 148  3,    II|               is kifogyhatatlan énekes volt.)~ ~Már korán reggel, mikor
 149  3,    II|         megfogni a kis egeret? Nem meg volt magának mondva, hogy semmi
 150  3,    II|                kínai selyem japonika * volt rajta, amit csak egy derekára
 151  3,    II|            mind egy csomóba tekergetve volt feltűzve a feje tetejére.~ ~
 152  3,    II|          szabad!”~ ~A belépő férfi meg volt lepetve.~ ~– Még nem vagyunk
 153  3,    II|         megcsókolni? Tavaly még szabad volt, meg azelőtt, meg minden
 154  3,    II|               vagy.~ ~– Hát ami szabad volt tavaly, meg azelőtt, meg
 155  3,    II|       születésem ünnepén mindig szabad volt „egy” kívánságomat elmondanom,
 156  3,    II|               a kertünk alatt.~ ~Olyan volt a leány az égszínkék öltözetben,
 157  3,    II|           egyszer, mikor nagyon sietős volt az útunk (nem tudom miért?)
 158  3,    II|                igaz, oly szívből eredő volt. És Lajos maga is ismerte
 159  3,   III|               kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy magánál régibb
 160  3,   III|               kutatásával törődjék. Ha volt a kőfejszés kelta kornak
 161  3,   III|               bizony az új kastélyt jó volt rárakni.~ ~A néphagyomány
 162  3,   III|              és park van, mind tófenék volt, s ez is igaz lehet. A Fertő
 163  3,   III|         részben kiszáradt: eltűnt, nem volt tó. Otthagyta a fenekét
 164  3,   III|               egy lejtős domb oldalába volt építve, s homlokzatával
 165  3,   III|                Marie igen jó tanítvány volt a hydrioták * iskolájában.
 166  3,   III|              fölött. Esti úszáshoz nem volt szüksége kalapra; hosszú
 167  3,   III|              Az óvatosságra csak addig volt szükség, amíg a part közelében
 168  3,   III|               jártak, s míg napvilágos volt az ég.~ ~Amint beljebb haladtak
 169  3,   III|            semmitől. A hullám jó barát volt, ismerték egymást. Ha akarta,
 170  3,   III|               vizet. Itt azután szabad volt gyermekké lennie. Sikoltozni
 171  3,   III|             futó vízipókot. Itt szabad volt még dalolnia is. Nekiereszteni
 172  3,   III|           elvett tőle. Ott oly fáratag volt; száz lépésnyi séta után
 173  3,   III|              egész tó tükrét: az olyan volt, mintha tündöklő, átlátszó
 174  3,   III|                a leánynak ezáltal. Nem volt olyan ijedős, olyan könnyen
 175  3,   III|             segítsége.~ ~Hanem hát úgy volt megírva, hogy még ez az
 176  3,   III|              Névtelen Vár irányában is volt egy ilyen kis gömbölyű szigetke,
 177  3,   III|         fokozta az ingert.~ ~Marie nem volt Lajosnak a rabja: meg volt
 178  3,   III|             volt Lajosnak a rabja: meg volt neki engedve, hogy bármilyen
 179  3,   III|            ember találgatja, hát ez mi volt?~ ~A mocsárvilág ritka vadainak
 180  3,   III|              vegyül.~ ~Ez Marie hangja volt!~ ~A férfi, mint őrült,
 181  3,   III|                lélegzete is elállt, el volt fulladva egészen. Csak a
 182  3,   III|   megzsibbasztá a rémület és a düh. Mi volt ez? Ki küldte ezt a névtelen
 183  3,   III|            öltözzék fel.~ ~Türelmetlen volt, hogy az öltözés soká tartott.
 184  3,   III|              takaróra, mely a pamlagra volt vetve, s az reggel is ott
 185  3,   III|              vetve, s az reggel is ott volt. Ha valaki ott pihent volna,
 186  3,   III|                szokottnál is mogorvább volt Lajos. A mindennapi sétakocsizás
 187  3,   III|                   Pedig semmi kedve se volt lefekünnio . Félt, hogy
 188  3,   III|      tizenegyet ütött már, s ő még fel volt öltözve. Ekkor halk kopogtatás
 189  3,   III|             megszólaló hang nem Lajosé volt, hanem a komornyiké.~ ~–
 190  3,   III|               fejű, tisztes arcú férfi volt, magas, csontos termettel,
 191  3,   III|               agyagono . – S aztán nem volt félelmes a puszta udvar,
 192  3,    IV|           küszöb között, amekkora elég volt, hogy kiszólhasson rajta.~ ~–
 193  3,    IV|             Hanem ugyanaz a hézag elég volt, hogy egy gyönge női kéz
 194  3,    IV|                  Akkor aztán tökéletes volt a megjuhászodása, mikor
 195  3,    IV|            elébb.~ ~Zsuzsa asszony meg volt sértve.~ ~– De ha én mondom,
 196  3,    IV|            grófnőo ”, nagyobb hatással volt a doktorra minden száz aranynál.
 197  3,    IV|                Hanem az másforma hölgy volt.~ ~Mikor a némán, könyörgésre
 198  3,    IV|             nőalak, kinek most már nem volt kire támaszkodnia, hanem
 199  3,    IV|                 A doktornak hármas oka volt emócióba jönni. Egyik a
 200  3,    IV|          kiverni! Eddig is nagy kelete volt Tromfszky doktornak a vármegyében,
 201  3,    IV|     megérkeztek.~ ~Ott mély csendesség volt. A betegen kívül csak egy
 202  3,    IV|               kívül csak egy élő lélek volt még a nagy épületben, Lizette,
 203  3,    IV|                mindhármuknak szükségük volt, mert sáros lábaik ugyan
 204  3,    IV|              is belépni. Legelső dolga volt a gyertya hamvát elkoppantani,
 205  3,    IV|             tekinteni.~ ~Az egészen ki volt kelve az alakjából, arca
 206  3,    IV|            foszforeszkált. Öltönye nem volt levetve, csak széttépve
 207  3,    IV|            mondá a doktor, ki hajlandó volt ezt az izgatottságot hagymázos
 208  3,    IV|          gondolt, hanem amerre egyenes volt az út, vágtatott a legszebb
 209  3,    IV|                 Reggelre semmi baja se volt Lajosnak. Felkelt magától,
 210  3,    IV|           közte és a Névtelen Vár közt volt. Ugyan örült, hogy a lőtávolon
 211  3,    IV|            amibe százforintos bankjegy volt takarva az éjjeli látogatás
 212  3,    IV|         művészei, mint a macskák.~ ~Az volt az egyetlen öröme még; a
 213  3,    IV|           öröme még; a hullámvilág. Ez volt neki a bál, a színház, a
 214  3,    IV|           hangverseny: a nagyvilág. Ez volt neki a szabadság. A föld
 215  3,    IV|               neki a szabadság. A föld volt a börtön. – Ezt vette el
 216  3,    IV|               a hold: még mindig meleg volt, a tó szélén nyíltak a kövéro
 217  3,    IV|               és megcsókolta azt. – Az volt a szeretője. Megvallotta
 218  3,    IV|                 Félek.~ ~És ezzel vége volt a régi gyönyörnek.~ ~A leány
 219  3,    IV|               locspocs idő, amikor nem volt mit tenni mást, mint honn
 220  3,    IV|                amire büszke önérzettel volt felírva, hogy „szerző ajándéka”.
 221  3,    IV|          láthatta volna!)~ ~Mellékelve volt a leíráshoz, mint címkép,
 222  3,    IV|                fülű, széles szájú alak volt, kéz– s lábujjai szokatlanul
 223  3,    IV|             olvasásának kétféle hatása volt Lajosra. Az egyik az a kiengesztelő
 224  3,    IV|             hogy Marie megrémítője nem volt valami ellenség által fölbérelt
 225  3,    IV|     rendkívüliség az egész, Marie. Kár volt érte úgy felindulnunk. Ugyebár,
 226  4,     I|      obszervatóriumnak rendezé be. Itt volt felállítva egy erősen nagyító
 227  4,     I|           udvarait, tornácait, s jelen volt az emberek civakodásain
 228  4,     I|           velük.~ ~A földesúri kastély volt főleg nappali csillagvizsgálásainak
 229  4,     I|             pontosan feljegyezni. Maga volt az „oroszlánfej” és a tízek
 230  4,     I|          tanácsa egy személyben * . Az volt a kérdés, hogy az új birtokosnő,
 231  4,     I|                karusszellel; e vidéken volt az úrilak, melyben a legtudományosabb
 232  4,     I|       környéken lakó nemes úrnak nehéz volt kimaradni ez úri kör mulatságaiból.
 233  4,     I|            legjobban tetszett neki, az volt, hogy a bárónő még korcsolyázás
 234  4,     I|                a gróf, mégpedig, ha jó volt az út, gyalog. Kijövet a
 235  4,     I|             nélkül; csak egy kis pálca volt a kezében, s már nem volt
 236  4,     I|              volt a kezében, s már nem volt féllábú: két lábon járt.~ ~
 237  4,     I|            velem.~ ~A gróf elégedetlen volt magával; hát ez az asszony
 238  4,     I|            támad.~ ~A hasonlatosságban volt meg az ellentét.~ ~Az is
 239  4,     I|            házánál.~ ~Igen természetes volt a következés, hogy e fényes
 240  4,     I|    megköszönnie.~ ~A levél igen szépen volt írva, s ami még különösebb,
 241  4,     I|                 Hanem a levél végén ez volt írva:~ ~„Megbocsátja ön
 242  4,     I|       védekezzem.”~ ~Ez olyan felhívás volt, amit nem lehetett válasz
 243  4,     I|                mellőzni. A bárónőt nem volt szabad az iránt kétségben
 244  4,     I|  auktoritásokat éppen oly nagy számmal volt képes harcba vinni, miként
 245  4,     I|               mely azokat lezárta, nem volt semmi címer, semmi jel.~ ~
 246  4,     I|                a gyerek igen nehézfejű volt.~ ~Ez ugyan, őszintén megvallva,
 247  4,     I|                   Vavel gróf kénytelen volt kapitulálni. Az az eszme,
 248  4,     I|               a további levelezés: nem volt rá többé közvetítő alany.~ ~
 249  4,     I|            hogy milyen szörnyeteg terv volt az, amire a fejét vetette.~ ~
 250  4,     I|               vetette.~ ~Még az lehető volt, hogy magát eltemesse ifjú
 251  4,     I|              férfinak: az emberfölötti volt.~ ~Mindjobban látta beteljesülni
 252  4,     I|              jelent meg: az ábrándozás volt otthon.~ ~Mi tárgya lehet
 253  4,    II|        kastélyban lakó nőt. Ráért. Nem volt sürgősebb dolga. S minthogy
 254  4,    II|          szomszédpletyka, hírharang ki volt zárva tanulmány-adatai közül:
 255  4,    II|                 ami valószínűleg hamis volt.~ ~A szomszédnő elzárkózottan
 256  4,    II|              vénuszi kacsókat borzalom volt látni, ez már csakugyan
 257  4,    II|              két lehetőség megnyugtató volt Lajos grófra nézve.~ ~Egy
 258  4,    II|               honosítás kieszközlésére volt tehát szükség, s a Fertő-part
 259  4,    II|               mindent, s a grófnak nem volt egyéb dolga, mint kinevezni
 260  4,    II|                mire gondol, mert az le volt fátyolozva; hanem nagyot
 261  4,    II|               ön azt.~ ~– Az csak hang volt. – Szóljon ön. Lát itt bennünket
 262  4,    II|                keresztül ragyogtak, az volt a beszéd, az volt a köszönet.~ ~
 263  4,    II|        ragyogtak, az volt a beszéd, az volt a köszönet.~ ~Mikor e megdicsőült
 264  4,    II|                fogva eggyel több öröme volt Marie-nak: a kert, a szabad
 265  4,    II|          napsugár melege, ami eddig el volt tőle tiltva; hanem azért
 266  4,    II|           számára, s buzgó magyarázója volt könyveinek.~ ~Hanem aztán
 267  4,    II|               tanulékony, mint ezelőtt volt. Nem sokat ügyel az ő tudós
 268  4,    II|                történetét! Pedig ahhoz volt legkevesebb kedve a leánynak.
 269  4,    II|                el hagyta olvasni.~ ~Ez volt a papíron elkezdve:~ ~„Kedves
 270  4,    II|                Még lefátyolozottan sem volt szabad őt meglátnia.~ ~ ~ ~
 271  4,    II|               gyanakodás, ellenőrködés volt az indoka, később egyéb
 272  4,    II|                 Valami mágikus élvezet volt abban, hogy egy nőt, kivel
 273  4,    II|           azután?~ ~Ez a „hát azután?” volt a kezére, lábára vert bilincs,
 274  4,    II|           szájára zárt lakat. Neki nem volt szabad ismerkedést kezdeni
 275  4,    II|               az nem a fájdalom sírása volt.~ ~Mikor elvégezte a zokogást,
 276  4,   III|                tengerek. Még akkor ott volt a tudományos világ, hogy
 277  4,   III|                   Még annyiban gyermek volt, hogy egy édesded álmot
 278  4,   III|             Hisz erre is alaposabb oka volt a puszta kíváncsiságnál.
 279  4,   III|              azért, hogy olyan jól meg volt is nyugtatva, csak mégis
 280  4,   III|         föltett magában, abban kitartó volt. Bevárta a hold teljes elsötétüléséto ,
 281  4,   III|             maga után. Valószínűleg az volt a szándéka, hogy mikor a
 282  4,   III|               s aki legkönnyebb legény volt, az felmászott rajta. A
 283  4,   III|                is jó súlyos vasszorító volt; meg a felöltönyét az urának;
 284  4,   III|                mikor már a kapun kívül volt, s az oldalát ütögetni kezdte
 285  4,   III|                nehány perc alatt odaát volt a túlsó parton.~ ~Az éjszaka
 286  4,   III|               dobogott. Valami félelem volt az a találkozás előtt. Nem
 287  4,   III|             álarcosoknak, amelyik őrül volt kiállítva a kastélyajtóba,
 288  4,   III|          ablakban, már csak sereghajtó volt. Mind elfutottak.~ ~A lámpavilág
 289  4,   III|              meg, melynek asztala tele volt halmozva etuis * -kből kihányt
 290  4,   III|         ezüstneművel. A padlaton pedig volt egy serpenyő tele parázzsal,
 291  4,   III|            valakit!~ ~Az alkoven előtt volt egy karszék, abban ült egy
 292  4,   III|                Ah, ez csak ijesztgetés volt tőlük; de ne vesződjék ön
 293  4,   III|              alól. Csodálatos teremtés volt. Legkisebb ijedelem nem
 294  4,   III|      megkötözött nőt, kinek a szája be volt dugva zsebkendővel. Azt
 295  4,   III|           voltak, a haja is főkötő alá volt szorítva.~ ~– Nos? Talán
 296  4,   III|          ájulva.~ ~A bárónő már készen volt a repülő sós * flakonnal,
 297  4,   III|               neki finomabb természete volt, az arcába fecskendett hideg
 298  4,   III|            vagy talán a rémület hatása volt az? Nem kellett neki más,
 299  4,   III|             alkovenes szobába.~ ~Ideje volt néhány obligát frázissal
 300  4,   III|           Úgyis egész életemben vágyam volt színről színre láthatni
 301  4,   III|            célt értem. Ez igazi kaland volt, aminőket a regényekben
 302  4,   III|              vizsgálatra Vavel grófnak volt legkevesebb szüksége, ahol
 303  4,   III|               idézte oda; annak az ura volt az! Ő cimborázott velük;
 304  4,   III|          kiáltott valamit, amíg ön oda volt; jól hallottam az ajtón
 305  4,    IV|              ne lakjanak nála, azt nem volt képes kieszközölni. S a
 306  4,    IV|        megtudni.~ ~Marie pedig már nem volt gyermek.~ ~Odaigazította
 307  4,    IV|      kastélybólo . A bárónő nagyon meg volt miatta illetődve; de nem
 308  4,    IV|                éjjeli betöréshez mégis volt valami köze a pórnőnek.
 309  4,    IV|             puskáknak és pisztolyoknak volt sorba rakva minden éjjel.~ ~
 310  4,    IV|            szobájának ajtaja legszélső volt a folyosó északi részén,
 311  4,    IV|               fiatal erőben levő férfi volt, hanem hogyha ez a szoba
 312  4,    IV|         ábrázatját.~ ~Jellemzetes csúf volt. Eszményképe a rútnak.~ ~–
 313  4,    IV|          Valósággal kettős hüvelykujja volt.)~ ~Hanem e rút arcon volt
 314  4,    IV|             volt.)~ ~Hanem e rút arcon volt valami búskomor kifejezés,
 315  4,    IV|               mondják, hogy Sátán Laci volt az, akit negyedmagával kivert
 316  4,    IV|        kulccsal.~ ~Most az ajtó nyitva volt.~ ~Lajos kábult rémülettel
 317  4,    IV|       acélszekrényke állt, egészen fel volt tárva, s a benne elhelyezett
 318  4,    IV|                valami furcsa játékszer volt letéve: egy arasznyi emberalak,
 319  4,    IV|            összegyúrt fekete kenyérből volt készítve, s visszatért a
 320  4,    IV|              szerettem volna dolgozni, volt is ügyességem hozzá. De
 321  4,    IV|             voltam. Az apám nemesember volt. Amióta eszemet tudom, mindig
 322  4,    IV|              csak arra appelláljak. Ez volt, amit a testamentumában
 323  4,    IV|                 Bolond hivatalt adott. Volt neki két szelidített medvéje.
 324  4,    IV|         medvéknek a két első lábuk fel volt kötve a nyakukba, úgyhogy
 325  4,    IV|                megfagyott az úton; tél volt. A leánya rám maradt. Ketten
 326  4,    IV|            azért, mert az én feleségem volt. (Kápsáló barát eskettetett
 327  4,    IV|                felesége, s azontúl nem volt helyben maradása, s meg
 328  4,    IV|              magyar köznép előtt újság volt, alamáziának hítták.)~ ~
 329  4,    IV|                rabló nagyon elővigyázó volt, s biztosította magát minden
 330  4,    IV|               be lehetett járni, zárva volt, és a keresztvasrúd is fel
 331  4,    IV|              és a keresztvasrúd is fel volt téve eléje; az ablakok is
 332  4,    IV|                keresztvasak ketteje el volt görbítve, s a mesével határos
 333  4,    IV|          görbítve, s a mesével határos volt, hogy azon a szűk nyíláson
 334  4,    IV|              Páriz–Pápaiban bizony nem volt arról felvilágosítás adva.
 335  4,    IV|                 Elkorcsosult lovagrend volt az, Arad megyében, Szent-György
 336  4,    IV|        insigniáikban * medvebőr-palást volt a jellemző viselet, az általuk
 337  4,    IV|                   S még nagyobb kérdés volt az, hogy mi oka volt Sátán
 338  4,    IV|            kérdés volt az, hogy mi oka volt Sátán Lacinak a Névtelen
 339  4,     V|              az embert.~ ~Eredeti alak volt. Olyan formájú öltöny volt
 340  4,     V|             volt. Olyan formájú öltöny volt rajta, aminőt a kerek föld
 341  4,     V|               ködmönné vagy köpönyeggé volt idomítható: ha akarta, ujja
 342  4,     V|         idomítható: ha akarta, ujja is volt, ha akarta, nem volt. Még
 343  4,     V|                is volt, ha akarta, nem volt. Még a saruja is saját találmány,
 344  4,     V|              önteni. Szakálla hosszúra volt hagyva, de bajusza le volt
 345  4,     V|             volt hagyva, de bajusza le volt nyírva, szintúgy a haja
 346  4,     V|         arcának minden vonása izgékony volt, s mindig valami olyan indulatot
 347  4,     V|              ki, aminek semmi köze sem volt ahhoz, amit beszélt: haragos
 348  4,     V|           ahhoz, amit beszélt: haragos volt, tréfás volt, elbámult,
 349  4,     V|          beszélt: haragos volt, tréfás volt, elbámult, anélkül hogy
 350  4,     V|            indoka lett volna rá. Aztán volt egy kurta plajbásza, azt
 351  4,     V|          Gvozdanovics generálisnak nem volt annyi talentuma, hogy mikor
 352  4,     V|             pedig amit mondott, az nem volt szomorú.~ ~– Hát ha azt
 353  4,     V|                   Óh, Mátyás mesternek volt tervezetes könyvecskéje
 354  4,     V|               szobából. Ez neki is sok volt.~ ~Lajos pedig egészen meg
 355  4,     V|                Lajos pedig egészen meg volt elégedve Mátyás mesterrel.
 356  4,     V|              azt meg, mikor már készen volt. Vavel meg volt vele elégedve.~ ~
 357  4,     V|             már készen volt. Vavel meg volt vele elégedve.~ ~Hanem nagyobb
 358  4,     V|                   Hanem nagyobb kérdés volt annál, hogy Marie hogy lesz
 359  4,     V|        olvasószobában. Azalatt alkalma volt Mátyás mesternek a maga
 360  4,     V|            furfangos göngyöleg függöny volt, vékony acélpálcákból, amik
 361  4,     V|              évben semmi kívánságod se volt, kedves Marie? – kérdé tőle
 362  4,     V|                 Pedig Marie neve is ki volt abban formálva cukorvirágokbulo .
 363  4,     V|            leány elmélázva felelt:~ ~– Volt bizony, kedves Lajos. Elvesztettem
 364  4,     V|        behatoljanak a lelkek titkaiba, volt nála már tizenhat éves korában
 365  5,     I|               I.~ ~Marie tehát jól meg volt védve minden regényes erőszak
 366  5,     I|                a beszéde után hajlandó volt azt hinni, hogy Magyarországon
 367  5,     I|                  Ami igen nagy tévedés volt az ő részéről. Futóbetyár,
 368  5,     I|          pusztázó szegénylegény mindig volt a Duna-Tisza között, éppen
 369  5,     I|     ártalmatlanná tételére mindig elég volt a patriarkális apparátus,
 370  5,     I|             gróf mindamellett hajlandó volt szó szerint venni azt, amit
 371  5,     I|           elővigyázati rendszabálya az volt, hogy kéziratával senkinek
 372  5,     I|      visszalopni: a szívét.~ ~Ez is el volt hárítva a szép dragonyosezred
 373  5,     I|             kastélynak többé. Bizonyos volt felőle, hogy ott deli lovagok
 374  5,     I|                   De valami köze mégis volt hozzá; mert a lovas vitézeket
 375  5,     I|          kapujára egy nagy kétfejű sas volt festve, melynek szügyében
 376  5,     I|               tudva van, mindig otthon volt.~ ~Lajos ezt olvasá a névjegyről:~ ~„
 377  5,     I|                 Ez rég időtől fogva el volt róluk ismerve. A lovassági
 378  5,     I|           tisztek között különösen sok volt ez időben a Franciaországból
 379  5,     I|                tartozott. Bátor katona volt, s amellett vidám cimbora
 380  5,     I|            asszonyok körül nem kevésbé volt hódításra kész, mint a csatatéren.
 381  5,     I|          engednie, hogy ellenállhatlan volt. Értve ellens ég alatt nem
 382  5,     I|       alhadnagynál is ötezer forintban volt megállapítva, három húszast
 383  5,     I|                feljebb. Ahol tehát nem volt fölösleges a kaució, ott
 384  5,     I|           fölösleges a kaució, ott nem volt fölösleges a cautela. A
 385  5,     I|                csak a gazdagok számára volt ajánlatos.~ ~Azt egyébiránt
 386  5,     I|               sincs válva tőle. Ez nem volt titok. Gyöngéden érző szívek
 387  5,     I|         Barthelmy ezredes is kénytelen volt felőle kinyilatkoztatni
 388  5,     I|               kedélyes mulatságtól nem volt a bárónő idegen.~ ~És ez
 389  5,     I|            Szenvedélyes versenyfuttató volt. Ő tudott csak árkokat,
 390  5,     I|         úrlovar! Hát még milyen vadász volt hajdanában! Egész nap mászni
 391  5,     I|              megelőzött szabad szellem volt. Az sem kerülte ki a figyelmét,
 392  5,     I|            azokat az embereket?” – Nem volt neki szabad megmondani az
 393  5,     I|               Hanem valami öröme mégis volt ezalatt. Lajos többször
 394  5,     I|                ezalatt. Lajos többször volt mellette, s ha arca oly
 395  5,     I|               arca oly rideg és komoly volt is, de nem találta meg rajta
 396  5,    II|       szenvedett. Valahányszor tűzvész volt a faluban, úgy reszketett,
 397  5,    II|              úgy félt?~ ~Neki iszonyat volt az, amin azok odaát a másik
 398  5,    II|          ünnepély programja változatos volt és érdekes. Barthelmy Léonnak
 399  5,    II|       Barthelmy Léonnak széles jókedve volt. Minden bohóságra rá hagyta
 400  5,    II|             alatt.~ ~(Híres két művész volt a század elején, – az egész
 401  5,    II|              már!)~ ~A mulatság végére volt hagyva a legérdekesebb meglepetés,
 402  5,    II|                a programon e cím alatt volt följegyezve:~ ~„Az inszurgens.”~ ~
 403  5,    II|             fölkelőt.~ ~(Már akkoriban volt egypár inszurrekció az országban:
 404  5,    II|           Történetünk évében ismét szó volt róla, hogy a nemzeti hadsereg
 405  5,    II|        bevezetett Barthelmy, senki sem volt más, mint a kis vad szörnyetego ,
 406  5,    II|               kacskaringós nagy bajusz volt neki ragasztva az orra alá,
 407  5,    II|              alá, mely a két füle mögé volt felkanyarítva, s hogy tökéletes
 408  5,    II|               kurta szárú makrapipa is volt dugva a szájába.~ ~– Íme,
 409  5,    II|        elragadta, egész dévaj sikoltás volt, ahogy felkacagott, amint
 410  5,    II|                És az valami rettenetes volt. A szája két széle elhúzódott
 411  5,    II|               arcába, annál veszettebb volt a kedve.~ ~Ehhez fogható
 412  5,   III|       Valamikor Lajos előtt is ismerős volt ez a hang. Most is, mikor
 413  5,   III|            menhely lesz az, mint eddig volt.~ ~Reggel, a szokott órában,
 414  5,   III|             azt. Nagyon kevés emberrel volt érintkezésben. De azt a
 415  5,   III|              rá, mert az arca sűrűn le volt fátyolozva. Kék selyemruhát
 416  5,   III|               Lajost. Ő abban a hitben volt, hogy a bárónőt valami veszedelmes
 417  5,   III|                is minden etikett ellen volt. A veszély nagysága kimenti.
 418  5,   III|             Hiszen minden hírlapban le volt írva az esete. Cause cèlèbre *
 419  5,   III|              az említett eset pedig az volt, hogy fiatal, szép feleségét
 420  5,   III|               ezredes annál jobban. Ez volt az oka, amiért önt három
 421  5,   III|                sütött el; sem kard nem volt a kezében; míg Barthelmy
 422  5,   III|          komornyikom valaha vívómester volt, akivel mindennap gyakorlom
 423  5,   III|         megtartottam ígéretemet, nehéz volt, de megálltam, hogy azt
 424  5,   III|              őt. És mind a kettő bátor volt, vitéz és gyakorlott: meg
 425  5,   III|          kalappal, tökéletes hasonmása volt Marienak, de még inkább
 426  5,   III|               kettejük közül. Az Vavel volt.~ ~A hölgy nevetett.~ ~–
 427  5,   III|            csupa etikett és formalitás volt, míg ugyanazalatt minden
 428  5,   III|               úgyis megint olyan napja volt, hogy ha meglátta volna
 429  5,   III|              amíg Henry a kocsiszínben volt elfoglalva, ő maga sietett
 430  5,   III|         alakcserét.~ ~Csodálatos érzés volt az, mikor Vavel e hölgyet
 431  5,   III|                 Talán csak ijesztgetés volt Barthelmy fenyegetése?~ ~
 432  5,   III|            pázsitos térre vezetett. Ez volt az ő megszokott sétájuk
 433  5,   III|         másikat. Most az egyszer igaza volt. Ez a másik.~ ~Ennek a másiknak
 434  5,   III|             Arcán mondhatlan keserűség volt kifejezve. (Igaz! Hisz őróla
 435  5,   III|     dragonyostisztet. A két hátulsó be volt burkolva fehér köpenyébe,
 436  5,   III|                magas, tekintélyes alak volt; fenn hordta a fejét, hajlott
 437  5,   III|             már lefeküdt. Ön is szíves volt látogatásomat viszonozni,
 438  5,   III|          Barthelmy Ange asszony; – nem volt az ön felesége soha. Erre
 439  5,   III|               két férfinak a karja fel volt már emelve a levegőbe, s
 440  5,   III|           emelve a levegőbe, s csak az volt függőben, hogy melyik üti
 441  5,   III|     oldalpillantást, s e tekintet tele volt sértő gúnnyal.~ ~E fordulat
 442  5,   III|                gúnytekintet éri.~ ~Nem volt indulatainak ura többé.
 443  5,   III|           modora oly őszintén lovagias volt, hogy lehetetlen volt rá
 444  5,   III|         lovagias volt, hogy lehetetlen volt rá neheztelni.~ ~Vavel odanyújtá
 445  5,   III|              őket.~ ~De e távol mégsem volt elég nagy arra, hogy az
 446  5,   III|               hogy amit tett, azt joga volt tenni. Ez a nő úgy szereti
 447  5,   III|             Vavel tett, kötelessége is volt tenni. – Ő is szereti azt
 448  5,   III|               szereti azt a nőt.~ ~Nem volt hazugság, amit mondott,
 449  5,   III|              kisajtolt rehabilitációja volt a megsértett női becsületnek: –
 450  5,   III|              becsületnek: – az igazság volt, mert érezve volt.~ ~Vavel
 451  5,   III|              igazság volt, mert érezve volt.~ ~Vavel gróf ismét a park
 452  5,    IV|            természetesen maga a doktor volt. Neki csak legjobban kell
 453  5,    IV|             tudni.~ ~Egypár tisztelője volt még a bárónőnek, aki megkísérté
 454  5,    IV|       ezredessel, ki szintén hivatalos volt a herceghez, e szőnyegre
 455  5,    IV|                Szerencsére azonban ott volt a közelben egy rosszakaratú
 456  5,    IV|              cselédsége láttára otthon volt mindig a kastélyában, s
 457  5,    IV|          kijönni? És meg azután, kinek volt valaha szerencséje a bárónővel
 458  5,    IV|           mindenkire nézve láthatatlan volt, a Névtelen Várban tölté.
 459  5,    IV|             igen könnyen végrehajtható volt a tóöblön keresztül. egy
 460  5,    IV|          jószág megvétele előtt is itt volt, s az a fátyolos hölgy,
 461  5,    IV|                Névtelen Várban, ő maga volt, nem más. A statutió alkalmával
 462  5,    IV|       eresztettek be „engem”, mert nem volt otthon.~ ~Ez a bizonyítás
 463  5,    IV|            nekem mindjárt gyanús dolog volt, hogy az a baronesse olyan
 464  5,    IV|         rangjánál fogva ő is hivatalos volt; de az ő védelmében sem
 465  5,    IV|                 de az ő védelmében sem volt köszönet: mert a textust
 466  5,     V|               lelkiismeretét. Neki nem volt szabad a szívét elajándékoznia.
 467  5,     V|           egyébkint komoly, tartózkodó volt.~ ~Sejtene tán valamit?~ ~
 468  5,     V|         gondolatoknak?~ ~Vagy arra sem volt szükség? Elég egy sympathicus
 469  5,     V|               hisz annak még azóta nem volt semmi alkalma Marie-val
 470  5,     V|              kertészlegény fiatalember volt: a Schmidt családnak legidősebb
 471  5,     V|               csendes, szótalan legény volt, nem járt korcsmába.~ ~Meg
 472  5,     V|              nem járt korcsmába.~ ~Meg volt neki parancsolva, hogy azalatt,
 473  5,     V|              Marie ismét visszatérőben volt a kertből, József, a kertészlegény,
 474  5,     V|                ment, s annak rendelete volt soha hátra nem tekinteni,
 475  5,     V|            szót váltania szigorúan meg volt tiltva.~ ~Marie tikkadt
 476  5,     V|             kertész legény kezében sem volt, amint a kastély északi
 477  5,     V|               elátkozott hercegasszony volt szerelmes, de rajtakapták
 478  5,     V|               addig hozzá. Arca sápadt volt a dühtől és ijedtségtől,
 479  5,     V|              ijedtségtől, hogy félelem volt ránézni.~ ~Mikor aztán egyedül
 480  5,     V|           elfogott levelet.~ ~Címül ez volt rá írva:~ ~„– A szép, jó,
 481  5,     V|                elolvashatta, ami belül volt írva.~ ~„Kedves, szép, jó
 482  5,     V|             szabad világát, ami az övé volt: hadd legyek Botta Zsófia
 483  5,     V|               szelíd, méla leánynak ez volt az első szenvedélyes hangja.
 484  5,    VI|              egy órai szabad légszívás volt még mindkettőjüknek megengedve.
 485  5,    VI|             virágok elnevezései fölött volt a grófnak többször vitája.
 486  5,    VI|         kertész eltávozása után szabad volt Marie-nak egy órára lemenni (
 487  5,    VI|                 Az a virág éppen olyan volt ott, mint a „légion d'honneur”
 488  5,    VI|               szobában.~ ~Marie szokva volt már Lajos különc modorához;
 489  5,    VI|                mely kedvenc olvasmánya volt, még egy eddig nem ismert
 490  5,    VI|                hogy az az egy kötet el volt előle dugva.~ ~Amint a könyv
 491  5,    VI|            amin a keblére tűzött virág volt lefestve.~ ~A leírásban
 492  5,    VI|             lefestve.~ ~A leírásban el volt mondva, hogy ezt a híres
 493  5,    VI|        széttépett dísznövényt.~ ~Dühös volt. Marie csak annyit hallott,
 494  5,    VI|                 Pedig a leánynak igaza volt. Az ő hazája nagyságának
 495  5,    VI|          hazája nagyságának a jelvénye volt az a virág: az ő nemzete
 496  5,    VI|           költséggel megoltalmaztatni; volt módja benne. Kapuját csak
 497  5,    VI|    istentagadóvá tenni. Lajos ingerült volt már minden iránt.~ ~– Az
 498  5,    VI|           cöveket megtalálták, s benne volt a sulyokban a hat arany.
 499  5,    VI|         mivelhogy a bárónőnek tudomása volt róla, hogy az inzsellér (
 500  5,    VI|                leginkább megmaradt, az volt, hogy Katalinról mendemondákat
 501  5,    VI|                ajándékozza.~ ~Neki nem volt már több szüksége arra.~ ~
 502  5,    VI|           Valódi szaktudományú remekmű volt az. Mikor a kész munkáját
 503  6,     I|            hogy az arca egészen nedves volt a könnyektől; csak egy pongyola-öltöny
 504  6,     I|               csak egy pongyola-öltöny volt rajta, s azt is az egyik
 505  6,     I|         összefogva, a lábain pedig nem volt más, csak harisnya; a haja
 506  6,     I|      odamenekültre.~ ~A kis énekes meg volt halva.~ ~Most már nem sírt
 507  6,     I|                olyan kedveset, mint ez volt – biztatá őt Lajos.~ ~–
 508  6,     I|         gondolnám mindig: az az elmúlt volt az igazi. S azzal fölvette
 509  6,     I|                délután a temetésre: ez volt a gyászkíséret. Lajost nem
 510  6,     I|            sírgödröt. Ez Lajos munkája volt bizonyosan.~ ~Azután mind
 511  6,     I|            kedvencének, s a sír rámába volt foglalva, ahogy az evangélikusoknál
 512  6,     I|             Henry csakugyan vívómester volt valaha. – A várlak egyik
 513  6,     I|                veres daganatoktól tele volt a testük. Henry olyanokat
 514  6,     I|             komornyik lakása földszint volt, Lizetté, a szakácsnőé mellett.
 515  6,     I|              Lizett csakugyan felesége volt neki.~ ~A gróf a folyosóra
 516  6,     I|                   A konyhában már kinn volt Lizett, s az ebédet készítette.~ ~
 517  6,     I|           szertelenül elhízott személy volt az a nő, amilyennek Vavel
 518  6,     I|       semmiféle indulatkifejezésre nem volt már alkalmatos. Az már,
 519  6,     I|               a fél szeme erősen félre volt húzódva.~ ~– Henry! – kiálta
 520  6,     I|          parancsolatod ellen; de erény volt minden vétkem, mert egy
 521  6,     I|                  A leány első dolga az volt, hogy Lizettet elparancsolta
 522  6,     I|                vonulni. Hanem arra nem volt rábírható a jó Lizett, hogy
 523  6,     I|          segíteni.~ ~Nagyon érzéketlen volt a kövér Lizett s ez jó tulajdonság
 524  6,     I|             Lizett s ez jó tulajdonság volt ahhoz a feladathoz, ami
 525  6,     I|              Henry nagyon komoly ember volt. A torzvonások az arcról,
 526  6,    II|              gondja.~ ~Fertőszegen nem volt római katolikus temető,
 527  6,    II|          faluba, ahol aztán megejthető volt a temetés.~ ~Ott a Hanság
 528  6,    II|              ott ugyan egyéb dolga nem volt, mint a ruhákat kitisztítani,
 529  6,    II|                kisfiát, aki már jártas volt a kastélyban. A fiú már
 530  6,    II|              igen jóindulatú, okos fiú volt és nagyon hallgatag.~ ~Vavel
 531  6,    II|            Fertőszeg és vidéke számára volt ő érthetlen különc: igazi
 532  6,    II|             őnála ez egyetlen nőalakra volt halmozva: aki tűr, lemond,
 533  6,    II|            másik vezéreszméje lelkének volt az ellenkező indulat; a
 534  6,    II|             Névtelen Vár lakójának nem volt magánőrjöngés: el volt az
 535  6,    II|             nem volt magánőrjöngés: el volt az terjedve egész Európa-szerte,
 536  6,    II|        Európa-szerte, s Vavel Lajosnak volt azokkal összeköttetése,
 537  6,    II|                osztoztak; bárha nem is volt sejtelme mindannyinak létezéséről.~ ~
 538  6,    II|               Az egész szárazföldön el volt kobozva a szabad szó. Írott
 539  6,    II|             szenvedélyes tyúktenyésztő volt. Ugyanaz volt Vavel Lajos
 540  6,    II|            tyúktenyésztő volt. Ugyanaz volt Vavel Lajos is. ldőközönkint
 541  6,    II|             lett volna; de még drágább volt, mint olvasmány. Az elküldő
 542  6,    II|           külső héj lehántása után ott volt látható az írás a belső
 543  6,    II|               írás a belső hártyán. Ez volt az ő titkos levelezésének
 544  6,    II|       mindenható ember ellen. Tudomása volt a philadelphok klubjának
 545  6,    II|                közlegényeket. Tudomása volt a francia főtisztekről,
 546  6,    II|         megvetette.~ ~Ehhez két közege volt: az egyik a fertőszegi lelkész,
 547  6,    II|            hogy Ádám ősapánk is magyar volt, és csupán e nyelven beszélt;
 548  6,    II|        vonásból is kitalálják, hogy ki volt.~ ~Az egész népet, mely
 549  6,    II|            csendesen szemlélő bölcsész volt, a megtörtént dolgok védelmezője,
 550  6,    II|               ellenben zúgolódó jellem volt; tele panasszal a fennálló
 551  6,    II|                társcsoport eszmejárása volt. Ez a kis csoport mind elfért
 552  6,    II|             fejére vándorolt, az annyi volt már, hogy „felcsapott”,
 553  6,    II|        felcsapott”, s reggelre a hátán volt a „borjú”, akinek a népdal
 554  6,    II|               lánglelkű nép színe-java volt elvegyülve, mint a mór kardvasban
 555  6,    II|              minden egyes tagja büszke volt a sasos zászlójára, s jobbnak
 556  6,    II|          magyar nemzetnek, tétlenségre volt kárhoztatva. A professzionátus
 557  6,    II|                Pedig az ő eszméinek ez volt az igazi tábora.~ ~A század
 558  6,    II|              holttest-garmadáknak.~ ~S volt egy francia tábornok (Lannes),
 559  6,    II|         kiontott vér veszteségénél, az volt annak a gyűlöletnek a szemlélése,
 560  6,    II|               mérges tajték még fájóbb volt a vérnél. Vavel Lajosnak
 561  7,     I|           serénykedjék.~ ~A feladat ez volt: megjelenni személyesen
 562  7,     I|           Lajos.~ ~Az alispán feladata volt e refractariusokat patrioticus
 563  7,     I|              Tudtommal semmi bajom sem volt.~ ~– No, mert onnan gondoltam,
 564  7,     I|                magam!”~ ~Bernát úr meg volt hódítva. Ez a gróf nemcsak
 565  7,     I|                a torony alatt! Szó sem volt hüllőkről és nyáladék kagylókról:
 566  7,     I|        elkészítve. S aminek legkevésbé volt szűke, a magyar asztal legdrágább
 567  7,     I|             gróf éppoly kifogyhatatlan volt, mint az alispán, aki kénytelen
 568  7,     I|              az alispán, aki kénytelen volt megvallani, hogy a gróf
 569  7,     I|              pedig veszedelmes áldomás volt, amiért a „szállok kendnek!”
 570  7,     I|           Vivant!~ ~A gróf nobel ember volt: ahogy Sátán Lacinak megmondá,
 571  7,     I|            lövetni; aztán fele irlandi volt, fele anglus. Az irlandiakat
 572  7,     I|              mikor a rendes ebéd ideje volt, megjelent Marie-val elkölteni
 573  7,    II|        visszavonuló hadtestnek már nem volt se ideje, se szállítóeszköze
 574  7,    II|          nyomában jön, s neki feladata volt azt mindenáron visszatartani,
 575  7,    II|          átkelhet. A Traun hídja kőből volt, azt nem lehetett felgyújtani.
 576  7,    II|                e vonagló kövezetnek? – Volt! – „Előre!” Harsogott az
 577  7,    II|             helyeken, ahol suttogáshoz volt szokva csak a visszhang. –
 578  7,    II|           melynek szárnyoldalai között volt egy magas fülke, valami
 579  7,    II|             királynénak! – Éppen ilyen volt menyasszony korában!~ ~Marie
 580  7,    II|            könyvszekrénnyel átellenben volt egy nagy térkép felfüggesztve.
 581  7,    II|                fel, s az, amilyen nagy volt, úgy meg volt töltve nyereggel,
 582  7,    II|             amilyen nagy volt, úgy meg volt töltve nyereggel, lószerszámmal,
 583  7,    II|              vasládát, mely a padlóhoz volt lesrófolva, odamutatott.~ ~–
 584  7,    II|              bámulatra méltóbb látvány volt, mint a feltárt fegyverterem.
 585  7,    II|              ami az ellenség prédájára volt hagyva, megosztoztak a benne
 586  7,    II|          fillérig. Az egyik vitéz neve volt Kozsmár János, a másik még
 587  7,    II|           nevetett, sikoltott, gyermek volt.~ ~– Te azt tennéd? Idehoznád
 588  7,    II|                   Első szabad tekintet volt ez a világba. Fényes nappal,
 589  7,    II|               ez oly észvesztő gyönyör volt, mint aminőt az érezhet,
 590  7,    II|               Minden oly gyönyörteljes volt neki. A madarak, amik feje
 591  7,   III|               monda kering vidékünkön. Volt oka fátyollal takarni arcát
 592  7,    IV|       Visszatért dolgozószobájába. Ott volt az asztalán a királyi manifesztum.
 593  7,    IV|          Ezelőtt négy évvel is csábító volt az alkalom. Nem hagyta magát
 594  7,    IV|           írására, mikor éppen szükség volt rá, hogy ráismerjenek: úgy
 595  7,    IV|              Szép, fűvel benőtt térség volt az; amióta kocsi nem járt
 596  7,    IV|                 s a rügyek balzsamával volt tele a csalfa tavaszi langyos
 597  7,    IV|          vőlegény és menyasszony. Övék volt az első találkozás.~ ~Katalin
 598  7,    IV|             Igen. Én „az” vagyok.~ ~Ez volt a felelet arra a szóra,
 599  7,    IV|           hamarabb a sírást, melyiknek volt a csókja forróbb? Azt nem
 600  7,    IV|              megmondani. De hogy Marie volt a legboldogabb: az bizonyos. –
 601  7,    IV|         egymást. Hisz az anya is leány volt még, mint a leánya.~ ~–
 602  7,    IV|            valaki vallani, hogy részes volt abban a kalandban, engedje
 603  7,    IV|                nagykendőt; rögtön azon volt, hogy elmondassa vele azt
 604  7,    IV|            milyen figyelmes hallgatója volt ő annak. A figyelmezéstől
 605  7,    IV|               s az az ő Lajosa!~ ~– Ez volt a mi első találkozásunk –
 606  7,    IV|                Marie arcát érte, olyan volt, aminővel egy búcsúzó testvér
 607  7,    IV|               arca régtől oly halavány volt már.~ ~
 608  7,     V|             állt a házhoz, az ő gondja volt az ellátás. Ma még a szomszéd
 609  7,     V|             Igaz, hogy ez is az ő háza volt: a vőlegény nem mondhatta,
 610  7,     V|                 Most azután lehetetlen volt el nem mondania Marie előtt
 611  7,     V|                előtt mindent, amiben ő volt legjobban érdekelve. A mendemondát
 612  7,     V|               lettetek egymáséi. Miért volt ez?~ ~Katalin nem tudott
 613  7,     V|               öntudatra: gyakorlatában volt. Nehány perc múlva a szép
 614  7,     V|            Hanem az igazán nagyon szép volt a bárónőtől, hogy amidőn
 615  7,     V|             közeledéstől, azalatt kész volt azt az áldozatot előre meghozni,
 616  7,    VI|               engem – monda Marie. – S volt idő, amikor igen nagy, igen
 617  7,    VI|             aligha valami szándéka nem volt ellene; de Marie útját állta,
 618  7,    VI|             eltávozott.~ ~– Látod: így volt ez mindennap – monda Marie;
 619  7,   VII|        konyhájában minden olyan fényes volt, hogy csak úgy égett. –
 620  7,   VII|               bírta volna. Igen vastag volt és nehéz: még a homlokán
 621  7,   VII|                még a homlokán is kövér volt, s a tokája kétszer újra
 622  7,   VII|              helyet a nyakának. Kártya volt a kezében, azt keverte,
 623  7,   VII|             szerencse, hogy pergamenre volt festve, csak kopott, de
 624  7,   VII|                hogy mit emelt. Bosszús volt. Csak „caval” volt, nem „
 625  7,   VII|             Bosszús volt. Csak „caval” volt, nem „király”.~ ~– Igen.
 626  7,   VII|              Ma van rá a második eset. Volt idő, amikor szüksége volt
 627  7,   VII|              Volt idő, amikor szüksége volt rám. Akkor bezzeg egy negyedórára
 628  7,   VII|               mikor ön nekem „kisfiam” volt, s aztán nekem azt mondta: „
 629  7,   VII|             fölé.~ ~– No, de nekem nem volt szükség egyebet tudnom,
 630  7,   VII|             vászonba, viaszos tafotába volt az becsavargatva. Kibontogatta.
 631  7,   VII|                mi köze hozzá? Az enyém volt. Azt tehettem vele, amit
 632  7,   VII|              hogy olyan kőkemény szíve volt, mint Lizettnek.~ ~– Jerünk
 633  7,  VIII|              könnyelmű! Hát annyira el volt telve attól az örömtől,
 634  7,  VIII|  gyermekjátékait. Hisz ez a napfordító volt az életében. Ma kezdett
 635  7,  VIII|           tanulta. Sok természetes erő volt finom testalkatában; Katalin
 636  7,  VIII|          látnivaló, mennyi élveznivaló volt itten!~ ~Egy csoport dámvad
 637  7,  VIII|                 Óh, mennyi kacagnivaló volt ezen!~ ~Katalin alig bírt
 638  7,  VIII|             kiabáltak. Ezt Katalin nem volt képes megérteni. Míg aztán
 639  7,  VIII|              mindennél nagyobb gyönyör volt: találkozhatni emberekkel, –
 640  7,  VIII|               hevertek az asztalon. Ez volt, ami Marie figyelmét legelébb
 641  7,  VIII|          elkövetni. Tökéletes művésznő volt. – Marie egészen oda lett
 642  7,  VIII|                  Ez oly megfoghatatlan volt előtte, mint a bűvészet.
 643  7,  VIII|         szaladgált.~ ~Valamit kíváncsi volt megtudni.~ ~– Hová lett
 644  7,  VIII|              azt, az pedig, miután nem volt rá több szüksége, nagyon
 645  7,  VIII|              annak egyik boltíve alatt volt fölállítva az ismerős távcső,
 646  7,  VIII|              errefelé nyíló ablaka meg volt világítva. Az ott az étterem! –
 647  7,  VIII|              énelőttem! – – Milyen rab volt énmiattam, szegény Lajos! – –
 648  7,  VIII|           Névtelen Várbul, ami Marie-é volt.~ ~„Óh, Istenem!” – rebegé
 649  7,    IX|                éji lámpát is kénytelen volt eloltani, hogy sötét legyen.~ ~
 650  8,     I|                mint embernyi ember. Ez volt a céltábla a katonáknak,
 651  8,     I|              mely veszteségének tanúja volt, a már kivont kardot megfogta
 652  8,     I|              az ellenség egy napig sem volt ura a csatatérnek, melyen
 653  8,     I|               a francia temető nagyobb volt, mint a magyar.~ ~Most már
 654  8,     I|         terminusokat. Amint a rugó fel volt húzva, a „nyugtalankodó”
 655  8,     I|          magáét.~ ~– Hanem nagyobb baj volt az annál, hogy a vármegyék
 656  8,     I|             ilyen nincs?~ ~– De bizony volt. Felfedeztek egyet az ország
 657  8,     I|       mivelhogy ez Rákóczi hadai által volt használva. Hanem erre a „
 658  8,     I|            mesét. Ha ő a korzikai kéme volt, akkor azért ólálkodott
 659  8,     I|            merénylet, hogy a rabló apa volt, s fiának én voltam az ápolója.
 660  8,     I|               a merénylet milyen közel volt a sikerüléshez. Uram! Sátán
 661  8,     I|           kiverte pipáját.~ ~Mára elég volt ennyi.~ ~
 662  8,    II|           harcra buzdító csatadala sem volt a magyar inszurrekciónak.
 663  8,    II|             kikerült, már régen meg is volt kötve a béke, s a „Serkentő
 664  8,    II|          seregek olvashatták, ha ugyan volt kedvük hozzá. Dalra csak
 665  8,    II|                csak az egy induló mars volt téve; a többinek az alakja
 666  8,    II|              szó szerint előidézni. Ez volt az inszurgensek dala:~ ~ ~„
 667  8,    II|         mehetne:~ ~ ~ ~A padot elmosta volt az árvíz;~ ~ ~ ~Panni Miska
 668  8,    II|           Miska” alatt a magyar nemzet volt értve, s Panni alatt „Pannonia”;
 669  8,    II|          egy-egy csapat, amely már fel volt ruházva, fegyverezve, kivonult
 670  8,    II|            délcegen.~ ~Ah, milyen szép volt ilyenkor Lajos! Minden asszonynak
 671  8,    II|             paripa. Fekete egyenruhája volt a csapatjának (a „volonok”
 672  8,    II|              valami olyan szokatlan új volt minden idegenre nézve, aki
 673  8,    II|          megáldani.~ ~Gyönyörű látvány volt! Háromszáz lovas, kettős
 674  8,    II|             bandériuma, melynek ő maga volt a főstrázsamestere (őrnagy
 675  8,    II|             egy másik voloncsapatja is volt Vavel Lajosnak, Sátán Laci
 676  8,    II|                az merész küldetésekkel volt megbízva.)~ ~Óh, mint reszketett
 677  8,    II|            másikra a patrona Hungariae volt festve, két keze közé szorítá,
 678  8,    II|                 és megcsókolta azt. Ez volt az áldás.~ ~Azután megfordult,
 679  8,    II|                másik lépésével már ott volt a Szent István templomtéren.
 680  8,    II|                fenyegeti. Aki jó barát volt, mind ellenséggé lesz: a
 681  8,    II|             világítása nem a holdvilág volt, hanem az ágyútűz villogása
 682  8,    II|         láthatáron.~ ~Lajos annyira el volt foglalva ez idő alatt, hogy
 683  8,    II|             meglátogathassa. Annak sem volt bizonyos ideje. Egyszer
 684  8,    II|              fel hozzájuk; akkor aztán volt nagy sikoltozás, mikor jelentetlenül
 685  8,    II|             előle egyet-mást, amit nem volt szabad még meglátnia: valószínűleg
 686  8,    II|               ládikát, amiről többször volt már szó.~ ~A két hölgyet
 687  8,    II|               lesz is belőlünk.~ ~Csók volt a válasz.~ ~Azután következett
 688  8,    II|                 három liliomot .”~ ~Ez volt az egész kelengye. Katalin
 689  8,    II|            csak, hogy mennyire mindene volt az neki; mennyire nem pótolja
 690  8,    II|            melynek néma varázsától meg volt igézve, mely annál jobban
 691  8,    II|                 mikor legjobb kedvében volt, csak elővette a sírás,
 692  8,    II|         ugyanabban a levélben, ami úgy volt tartva, hogy azt Marie is
 693  8,    II|               hogy Marie szeme élesebb volt, mint az övé: megtalálni
 694  8,   III|               részt. Igen jó táborhely volt; a nádkúpból egyszerre sátrakat
 695  8,   III|            látni.~ ~A tábori jelszó ki volt adva az éjjelre; Lajos sorba
 696  8,   III|               sátorba, mely hatalmasan volt felépítve nádkévékből és
 697  8,   III|             csapat, a Benyovszky-ezred volt a legutolsó, mely a Traun
 698  8,   III|            egyre fogyott. Bogdán Antal volt a zászlótartó. Már körülfogta
 699  8,   III|            körülfogta az ellenség: nem volt sehová menekülése. Ekkor
 700  8,   III|    utánaszaladt a nyúlnak, mikor puska volt a kezében? – Hát a „hős
 701  8,   III|              Sandomir ostrománál aztán volt módja benne. Az ellenség
 702  8,   III|          hallgattatva, s perc múlva be volt véve az egész sánc s a hős
 703  8,   III|               egész sánc s a hős dobos volt rajta az első.~ ~– De aztán
 704  8,   III|              én emberem”.~ ~Sátán Laci volt az.~ ~Ő maga nem mondta
 705  8,   III|             aztán igen vékony cérnával volt hozzávarva a bőréhez a lelke.~ ~–
 706  8,   III|           felnyitott levél terjedelmes volt; négy sűrűn teleírt oldal.~ ~
 707  8,   III|     közérdekeltséget. Az első feladata volt Thémire-nek a közelükben
 708  8,   III|             egy indigenált bécsi báróé volt, ki költséges szenvedélyek
 709  8,   III|             azon, hogy a haramia gyáva volt annak kivitelére vállalkozni.”~ ~„
 710  8,   III|          kastély erkélyén. – (Jocrisse volt a harámbasájuk!) A lovag,
 711  8,   III|               E pillanattul kezdve meg volt fogva”….~ ~… Ah, hogy forrott
 712  8,   III|               Thémire egészen bizonyos volt arról, hogy a rejtélyes
 713  8,   III|               futott át tagjain.~ ~„Ez volt a föltett szándékom. Hanem
 714  8,   III|          ellenünk hozza.”~ ~„Kénytelen volt ezalatt a rábízott kincseknek
 715  8,   III|            Tehát aminek elnyerésére ki volt küldve az asszony, azt már
 716  8,   III|              végig. A tűz kialvófélben volt, azt újra meg kellett raknia,
 717  8,   III|             Vavelnek egy örökkévalóság volt az, amíg azt a levelet végigolvasta.
 718  8,   III|        leghamarabb, már híre-hamva sem volt. Csak a vezetékek közül
 719  9,     I|               Gyönyörű májusi alkonyat volt. Marie nagy szorgalommal
 720  9,     I|               esztendőért, melyben nem volt egyéb komédiája, mint jótékonyság
 721  9,     I|           parasztokon!~ ~De hátha több volt ez, mint komédia?~ ~Hátha
 722  9,     I|            becsületét óhajtja, hogy ki volt ő ezelőtt? Ahelyett, hogy
 723  9,     I|               legyen az többé, aki már volt.~ ~Az ellen pedig nőiségének
 724  9,     I|              aki ittlétének titkába be volt avatva, s ki De Fervlans-nak
 725  9,     I|               egyenesen megbízott híve volt, az ő látszólagos szolgálatában?~ ~
 726  9,     I|           levélben csak ez a három szó volt:~ ~„Io non posso!”~ ~(„Nem
 727  9,     I|           egyedül van.~ ~Még egy órája volt a hölgynek démonával tusakodni,
 728  9,     I|           negyedóra: hatvan egész perc volt neki engedve a sorstul,
 729  9,     I|           többi a ti dolgotok.” – Késő volt aztán visszadobni a harminc
 730  9,     I|              Egy elefántcsont medalion volt az, megsárgulva az időktől,
 731  9,     I|           benne foglalt kép még eleven volt: – „Amélie”, a kis Amélie
 732  9,     I|              még a kis Amélie ártatlan volt!~ ~– Bocsásd be őt – suttogá
 733  9,     I|               várja.~ ~Az jött.~ ~Késő volt előle elfutni. A kegyelmes
 734  9,     I|               az nagyon egyszerű dolog volt. Elmentem Párizsba, fölkerestem
 735  9,     I|        dögvésszé lesz. A muszkának nem volt elég, hogy az eylaui völgyeket
 736  9,     I|              elkapott levelet. Abba ez volt írva:~ ~„Kedves kicsi mama,
 737  9,     I|               Ah, ez a korbácsütés meg volt érdemelve! Ez jobban fájt,
 738  9,     I|         csókjaival, és sírt.~ ~– Ilyen volt ő, mikor még ártatlan volt!~ ~–
 739  9,     I|             volt ő, mikor még ártatlan volt!~ ~– De most már megint
 740  9,     I|                az arcára omlott. Össze volt zúzva.~ ~S az irgalmat nem
 741  9,     I|           hajtotta végre, amire küldve volt? – kérdé tőle csendesen.~ ~–
 742  9,    II|          gyermekiest.~ ~– Látod? Ilyen volt ő, mikor elhagytam.~ ~–
 743  9,    II|          gyűlölne meg, de azért, hogy „volt”, igen, mert én öltem meg.~ ~–
 744  9,    II|             bajban szenvedek? Pedig az volt ám a ragály! Aki hozzám
 745  9,    II|                elveszti a fejét, s nem volt orvosság, mely kigyógyítsa
 746  9,    II|             engem. Atyám helyett atyám volt. Miattam elfogták, elevenen
 747  9,    II|             Amihez az egyik leányodnak volt bátorsága, lesz a másiknak
 748  9,   III|             majorlakba: a majorosnénak volt egy fiatal leánya, annak
 749  9,   III|             Hatalmas velencei pisztoly volt, négy sárkánnyal, négy ravasszal;
 750  9,   III|        hölgynek most éppen olyan kedve volt, hogy azzal fel merjen akárkit
 751  9,   III|              két arckép és a levél oda volt rejtve a keblébe. A két
 752  9,   III|                  Vavel Lajosnak nem az volt az egyedüli csapás, amit
 753  9,   III|           asperni ütközet utóvillogása volt az.~ ~Az ütközet után harmadnapra
 754  9,   III|            mint kém, megbecsülhetetlen volt.~ ~– Mindent láttam, mindent
 755  9,   III|               innenső partra. Halavány volt, és reszketett.~ ~– S hogyan
 756  9,   III|                már a válasz a kezemben volt, azt mondtam a pajtásoknak:
 757  9,   III|     poggyászszekér egymás hegyén-hátán volt összecsomaszolva, s egész
 758  9,   III|               inszurgens lovasezred is volt a tűzben, a nyitrai és a
 759  9,   III|         őrködést.~ ~Az éjszaka csendes volt, a múlt esti futó zápor
 760  9,   III|                után tavaszi fűillattal volt tele a lég. Egy-egy csillag
 761  9,   III|               két levelet, ami keblébe volt rejtve. Nem kellett neki
 762  9,   III|                a földre, ami legfelyül volt: a drága ennivaló csemegéket, –
 763  9,   III|                   Rövid halotti beszéd volt. – Beszéljünk másról. –
 764  9,   III|              arcát a kezével.~ ~– Álom volt minden! – Az álmodó bolondsága,
 765  9,   III|              neki. Ha ön az nekem, aki volt, s ha én az vagyok önnek,
 766 10,     I|                  Napóleon hadseregénél volt egy hírhedett csapat, a
 767 10,     I|            naplopójából alakíták. Ebbe volt besorozva a főrangú családoknak
 768 10,     I|           olasz ezred csodagyűjteménye volt a legmonstruózusabb bűnöknek
 769 10,    II|      kinyitották az ajtót, a kis Lackó volt ott.~ ~– Itt van az idegen
 770 10,    II|             azt! – Cambray nemes ember volt! – Cambray okos ember volt. –
 771 10,    II|             volt! – Cambray okos ember volt. – Nemes ember és okos ember.
 772 10,    II|               utánajön: de olyan nemes volt, hogy meg tudta akadályozni,
 773 10,    II|          útjára ment.~ ~– Mindig ilyen volt! – dörmögé magában a kövér
 774 10,    II|          Odasietett.~ ~Annak is nyitva volt az ajtaja; de az első pillantásra
 775 10,    II|     pillantásra megtudhatá, hogy az el volt zárva eddig a látogatók
 776 10,    II|              áthordták is, ami Marie-é volt: de itt hagyták a bőrkerevetet,
 777 10,    II|                bőrkerevet azonban üres volt: azon nem feküdt Cambray.~ ~
 778 10,    II|               Cambray-nak lenni!~ ~Ott volt.~ ~Marie odasietett. Az
 779 10,    II|          ércgörgönyön belül világosság volt; olajmécses égett. Be lehetett
 780 10,    II|              voltak; de annál rémesebb volt a szokatlan láng, mely belőlük
 781 10,    II|            Nagyon hányja-veti magát” – volt rá a felelet.~ ~Egyszer
 782 10,    II|              óra hosszat.~ ~A folyosón volt egy ódon falióra, amit mindennap
 783 10,    II|           délután hatalmas, erős férfi volt, aki fél kezével egész Bábelét
 784 10,    II|    felnyithatlan rácsra, mely oly soká volt őneki magának menedéke.
 785 10,    II|             sötét lépcsőn végig. Marie volt a bátrabb; ő ment elöl Lizett
 786 10,    II|           ablakot, azon jött be.~ ~Nem volt szükség sorba kocogtatni
 787 10,    II|                annak a megőrzése bízva volt.~ ~– Úgy? „Az” vitte el?
 788 10,    II|              akire a kincsei megőrzése volt bízva, s ha az az asszony
 789 10,    II|                énnekem igen jó barátom volt. Temettesse el őt szépen.~ ~–
 790 10,    II|         pisztolya és kétcsövű fegyvere volt mindegyiknek. Halk dörmögéssel
 791 10,    II|              Fertő-parti füzeshez. Ott volt kikötve két dereglye, azokba
 792 10,    II|              ajtaja nyitva maradt. Nem volt abban más, mint két mélyen
 793 10,   III|               A démonoknak itt még nem volt szabad mutogatni a virtusaikat,
 794 10,   III|               maga is a vendégfogadóba volt szállva, s egypár kétséges
 795 10,   III|              élményeire nézve elég vén volt; de arca még egészen fiatal,
 796 10,   III|               ez akkor nagyon népszerű volt a franciáknál: az orosz
 797 10,   III|                 aminek egészen domború volt az oldala.~ ~– Nem rossz
 798 10,   III|                értük. Pompás két kutya volt! Mikor Joséphine társaságot
 799 10,   III|               Senkinek a lábikrája sem volt tőlük biztosságban. Mintha
 800 10,   III|     megvédelmezze.~ ~– De sokkal szebb volt annál, amit te nem láttál (
 801 10,   III|           Joséphine vigasztalhatlan is volt miattuk. Egyszerre haltak
 802 10,   III|           magyar juhász komondorkölyök volt az, szép bozontos fehér
 803 10,   III|           Colossaliter!. Az nem szezon volt nekem, hanem aeon!~ ~– Hát
 804 10,   III|               s amit valódi zsarnokság volt szépeinknek viselni, mert
 805 10,   III| megszégyenített bálöltönyével, az tele volt hímezve frissen szedett
 806 10,   III|                 Tehát nagy szerencséje volt?~ ~– Ellenkezőleg. Hortense
 807 10,   III|             Pauline hercegnő féltékeny volt a szépségére, s egy estélyen,
 808 10,   III|                olyan kedves leány nem, volt a világon, akit ötmillióért, –
 809 10,   III|          beesteledett volna, már útban volt a Hanság felé.~ ~Mármost,
 810 10,    IV|               legfőbb összeköttetésben volt, ott erős cölöptöltést húztak
 811 10,    IV|          lapály; továbbhaladva meglepő volt az az iszonyú békasereg,
 812 10,    IV|          fészkeikből.~ ~Lármahangzó éj volt. A darvak úgy kiabáltak,
 813 10,    IV|           országútnak neveztetni. Bele volt veszve egy széles, messze
 814 10,    IV|                hahota, röfögés inkább, volt a válasz, mely percek múlva
 815 10,    IV|       odalovagolt az előőrshöz.~ ~– Mi volt az? – kérdezé.~ ~– Nem tudom
 816 10,    IV|               rongyos öltözetmaradvány volt rajta, amiből azt kellene
 817 10,    IV|             kellene hinnem, hogy ember volt; hanem négykézláb futott,
 818 10,    IV|          másodszori kiáltásomra meg az volt a felelete, hogy elővett
 819 10,    IV|        szikrafénynél még rettenetesebb volt a pofája. Nem állhattam
 820 10,    IV|            Pedig nem olyan kicsiny baj volt az, hogy az előőrs a vízlakó
 821 10,    IV|                 Vadásszatok rá!~ ~Késő volt a hajtás!~ ~A fenevadnak
 822 10,    IV|               A fenevadnak nagy előnye volt a vadászok fölött. Közöttük
 823 10,    IV|              vadászok fölött. Közöttük volt az égő bozót, s abbul ő
 824 10,    IV|           Pedig ez még csak a torzképe volt az inszurgensnek, aki így
 825 10,    IV|               négy órára hagy szüksége volt a menekülő leánynak és az
 826 10,    IV|                 De Fervlans megint ott volt csapatjával, ahol a mórdágvány
 827 10,    IV|          üldözve.~ ~Csakhogy az ősszel volt: most pedig tavasz van.
 828 10,    IV|          Fervlans csapatjának most nem volt tanácsos a falvakon keresztül
 829 10,    IV|         dűlőutakon, ami keserves munka volt. A lovak elbukdácsoltak
 830 10,    IV|        csaplártól, ami enni-, innivaló volt. Az nem szolgálhatott nekik
 831 10,    IV|         kicirkalmazni, aminél semmi se volt könnyebb; az útközben őgyelgő
 832 10,     V|          utazott tovább, Mátyás mester volt; akinek a távgyaloglásai
 833 10,     V|           Barthelmy Fervlans-t. Ha nem volt elég, még a fejemet is odateszem
 834 10,     V|              rónán csak egyetlen halom volt. Az is emberkéz munkája.
 835 10,     V|               az egész tér csupa bozót volt; az országút déli vonalától
 836 10,     V|              Valamikor ez az úr katona volt, s nagyon rosszul végezte
 837 10,     V|             Marcona tekintetű egy alak volt, a mellén három érdemrend,
 838 10,     V|            csapat meglehetősen egyenlő volt számerőre.~ ~Mind a kettő
 839 10,     V|          nádkúp föl lett gyújtva.~ ~Ez volt a De Fervlans által várt
 840 10,     V|                Az első rohamnak sikere volt. A volónok megállták a csetepatét.
 841 10,     V|       meghallhatja azt kedvese. Messze volt az, s nem hallotta a kiáltást.
 842 10,     V|            kiáltást. Csak ellenfelével volt elfoglalva, nem gondolt
 843 10,     V|                kelepce felé. Már benne volt. A vízárkot elhagyta, mire
 844 10,     V|                vissza magát többé. Nem volt asszony, hanem fúria. Lerohant
 845 10,     V|        zsombikos, bozótos csatatér nem volt vágtató rohammal elfoglalható.
 846 10,     V|        Kitalálhatá, hogy melyik az. Az volt a legcsúfabb.~ ~Az is megbecsülte
 847 10,     V|               biz az ő acélja rosszabb volt amazénál. A kardja markolatjában
 848 10,     V|           Sátán Laci puszta kézzel sem volt rest rárohanni az ellenfelére,
 849 10,     V|             vágás már nem az ő számára volt rendelve. Kicsavarta a kardot
 850 10,     V|               A dsindsásban veszedelem volt a harcolás: süppedék, zsombik,
 851 10,     V|              azonban oly szerencsétlen volt, hogy a lovával egy zsombikban
 852 10,     V|                   A roham oly véletlen volt, annyira ellentéte a várt
 853 10,     V|           kengyelében felemelkedve. Ez volt Sátán Lacinak mai nap már
 854 10,     V|               hogy „erre a napra” elég volt neki, mert szédülten eloldalgott,
 855 10,     V|            szügyébe.~ ~A márkinak alig volt ideje kiugrani a kengyelből,
 856 10,     V|            fölköttesse. Ő nem ellenség volt, hanem átszökő: „pribék”.
 857 10,     V|               s De Fervlans remek lövő volt.~ ~Vavel Lajos látta ellenfele
 858 10,     V|            lazarino comenazót. Neki is volt egy széttépni való levele, –
 859 10,     V|           csinált halálfőt! A lövés jó volt, csakhogy a töltés volt
 860 10,     V|                volt, csakhogy a töltés volt igen erős.~ ~– No hát fogadd
 861 10,     V|           Fervlans márki tragédiája be volt fejezve.~ ~És a császári
 862 10,    VI|             eszméje, mely idehozta, az volt, hogy felkeresse azt a helyet,
 863 10,    VI|           merítsen vizet.~ ~Hiszen víz volt ott körös-körül mindenütt;
 864 10,    VI|               talajba; mikor jó mélyen volt, egyet szítt rajta a szájával;
 865 10,    VI|              is szürcsölt belőle. Édes volt a víz és üde.~ ~Azután fogta
 866 10,    VI|               Ez az egész tekintet nem volt emléke lapjaira lerajzolva.
 867 10,    VI|            iszapot. Ah, milyen rút arc volt! Az iszonyatos eszményképe.
 868 10,    VI|           nézni! Mégis kimosta azokat. Volt egy pillanatja, amikor az
 869 10,    VI|            újra élni!”~ ~Óh, hiszen ez volt az az ember, akire rá volt
 870 10,    VI|             volt az az ember, akire rá volt bízva, hogy Marie-t vigye
 871 10,    VI|             Vavel között állni, mert ő volt annak megindítója!~ ~Azért
 872 10,    VI|            Hisz megfoghatatlan rejtély volt előtte, hogy kerülhetett
 873 10,    VI|           csakugyan jó szófogadó ember volt. Ha olyan nagyon hívták,
 874 10,    VI|                a fejét a fűbe, s kedve volt megint halottnak lenni egy
 875 10,    VI|           hites mátkám. Annak a kincse volt az a leány! Önre volt az
 876 10,    VI|           kincse volt az a leány! Önre volt az bízva. Hová tette ön?
 877 10,    VI|             harcedzett kegyetlen vitéz volt, a halálfejes bandérium
 878 10,    VI|                elküldte Komáromba. Ott volt a tábori kórház.~ ~Másnap
 879 10,    VI|           volna. Kivált az alispán. Az volt csak nagyra az ő soproni
 880 10,    VI|        valamennyin! Olyan hadvezér sem volt előtte több, mint Vavel
 881 10,    VI|           éppen a megfordított nézeten volt, s mátkáját mindenféle semiramisi
 882 10,    VI|          Katalinnak minden ujjára nagy volt, de azt ígérte, hogy majd
 883 11,     I|               papír széléig. S az tele volt jó kedéllyel, örömmel, reménnyel,
 884 11,     I|               Milyen nevettető jelenet volt az, ahogy Katalin leírta,
 885 11,    II|                teljes visszavonulásban volt a Duna felé.~ ~Június 8-
 886 11,    II|           három megritkult lovasezrede volt még: két huszár, egy dragonyos,
 887 11,    II|           ellenségnek világos célja az volt, hogy a Győrnél alakult
 888 11,    II|              ellenséget feltartóztatni volt Andrássy tábornok feladata.~ ~
 889 11,    II|                  E feladat kiviteléhez volt két ezred inszurgens lovassága:
 890 11,    II|            Május 28-án már Szentgróton volt. Útnak is elég!~ ~A veszprémi
 891 11,    II|               az ezred 1136 főnyi erős volt, s ment egyenesen a csatatérre;
 892 11,    II|                 Emberek, akiknek akkor volt szuronyos puska először
 893 11,    II|             újonc inszurgens csapatnak volt elég hidegvére a puska végére
 894 11,    II|    visszaverték, de már lovasságuk nem volt, mert a pesti lovas hadosztályt
 895 11,    II|            malom elhagyására.~ ~De nem volt az futás! Az egész zászlóalj
 896 11,    II|             védték a töltés defiléjét. Volt négy háromfontos ágyújok,
 897 11,    II|          csatában ki tudott vívni, nem volt több, mint amennyire egy
 898 11,    II|            akkor legfélelmesebb újítás volt: congreve röppentyűik. Azokat
 899 11,    II|               veszprémi lovasok vezére volt Zichy Ferenc gróf, az ifjabbik.
 900 11,    II|             megyei lovasság alezredese volt. Majd azzal is találkozunk.
 901 11,    II|         nemesek), mely a major mellett volt felállítva, rohant viszont
 902 11,    II|               négyes!~ ~Salamon Mihály volt az alezredesük. Ő maga vágtatott
 903 11,    II|              voltigeur. Az erdő szélén volt egy nagy irtvány. Ha azt
 904 11,    II|              ostromlókra.~ ~Hosszú nap volt! Júniusban olyan soká akar
 905 11,    II|      szabadítva a katasztrófától.~ ~Ez volt a karakói találkozás története;
 906 11,    II|            Maresich, ki Andrássy mellé volt rendelve, kifejezést adott
 907 11,   III|             melynek alacsony mellvédje volt, kellett mind a két félnek
 908 11,   III|             közvitéz, – V ör ös Mihály volt a neve, – miután a jobb
 909 11,   III|   haditudósítás. Ez a nemesúr közvitéz volt a pesti lovasezredben, akit
 910 11,   III|                legnagyobb nyeresége az volt belőle, hogy a hideglelése
 911 11,   III|               túl levő Kálvária hegyen volt összevonva.~ ~ ~ ~A veszprémi
 912 11,   III|     csatamezőre indult. Zászlója össze volt már tépve: ellenség dulakodott
 913 11,   III|                sebesült. Soknak a feje volt bekötve, a karja felkötve,
 914 11,   III|                gyermekek láttára.~ ~Az volt a szomorú pompa!~ ~Hát még
 915 11,   III|                Ugyanez a Baráth István volt az, aki, mikor észrevették
 916 11,   III|              vannak (!) (persze, drága volt az ólom!), odakiáltott a
 917 11,   III|  ólompitykéivel!~ ~Még egy találkozása volt a visszavonulás alatt a
 918 11,   III|            ismerősei, mert igen jó fiú volt, s szerette a tréfát.~ ~
 919 11,   III|                pedig, hanem lóháton, s volt annyi esze, hogy a legjobbik
 920 11,   III|              legfényesebb jellemvonása volt az inszurrekcionális hadviselésnek
 921 11,   III|     ragaszkodás nyilvánulása.~ ~Ha fel volt már adva a csata, ha már
 922 11,   III|               uram tekintélyes nemesúr volt, bíróviselt ember egy olyan
 923 11,   III|           szemben az ellenséggel.~ ~Ez volt a Karakónál megkezdett harc
 924 11,   III|                 Tábori orvos ugyan nem volt az inszurgenseknél; mert
 925 11,   III|           lovas nemesurak közé?, hanem volt nekik egy Regimentspáterük,
 926 11,    IV|                rendes hadsereg halálra volt fáradva: a Piavétől elkezdve
 927 11,    IV|                elkezdve a Marcalig nem volt pihenő éjszakája, nem egy
 928 11,    IV|      megfőzhette volna. Ember és ló el volt csigázva már, és testileg,
 929 11,    IV|              törvény szerinti fővezére volt a nádor, az ország főkapitánya.~ ~
 930 11,    IV|              években járó daliás férfi volt; komoly, hosszúdad arcának
 931 11,    IV|                  Az ő kedvenc alkotása volt az inszurrekció.~ ~Csoda
 932 11,    IV|                nak.~ ~Az ő ajánlata az volt, hogy az összegyűjtött tizenegyezer
 933 11,    IV|             nagy ütközetnél.~ ~S ebben volt katonai gondolat.~ ~Teringettét!
 934 11,    IV|                másfelé a kockát?~ ~Más volt írva a sors könyvében.~ ~
 935 11,    IV|          főhercegnek. Hisz ez tábornok volt, ő pedig csak egy országnak
 936 11,    IV|             ebédet; és tökéletes igaza volt, mert az ellenséget megkapja
 937 11,    IV|           melyben egy csapat gyalogság volt elrejtve, mely egyszerre
 938 11,    IV|       inszurgens ágyúütegek fedezésére volt rendelve. A leggyarlóbban
 939 11,    IV|              tizenegy tiszt vesztesége volt, úgyhogy azt másnap nem
 940 11,    IV|         följegyezve róluk. Két testvér volt a hadsorban: Berecz István
 941 11,    IV|             szét a kíséretében. Mégsem volt rábírható, hogy elhagyja
 942 11,    IV|                neki nagyon jó mulatság volt, hogy mikor egyes portyázó
 943 11,    IV|         vezetni (a nádor csak közvitéz volt már, ő nem volt vezér) támadt
 944 11,    IV|               közvitéz volt már, ő nem volt vezér) támadt egy elmés
 945 11,    IV|                  S ha azt tette, igaza volt benne. Sokat fáradt, s olyankor
 946 11,    IV|          Amiben megint tökéletes igaza volt.~ ~Tehát minden csapat állt,
 947 11,    IV|               csatlakozni.~ ~Tehát nem volt mit enni.~ ~Ekkor a nádor
 948 11,    IV|                bőséggel; minden készen volt nagy hamar, csak érte kellett
 949 11,    IV|             Vállat vontak rá. Neki nem volt itt szava.~ ~Abban a kéziratban,
 950 11,    IV|               mint zászlótartó is kész volt szolgálni más vezér alatt.”~ ~
 951 11,    IV|              alatt.”~ ~Az ebéd már meg volt főzve az inszurgensek számára,
 952 11,    IV|                is kapott két sebet; az volt neki a jó áldomás, a lovát
 953 11,    IV|                a lovát is lelőtték; az volt a pecsenye, de a két bajtársa
 954 11,    IV|         kétfelől.~ ~A franciának aztán volt hadirendje.~ ~Amint roppant
 955 11,    IV|                a főhadsereghez már nem volt idő. Még reggel lehetett
 956 11,    IV|           francia egy óra alatt készen volt a maga csatarendjével. Hiszen
 957 11,    IV|              és komáromi a tartaléknál volt, a többi az elsáncolt táborban.~ ~
 958 11,    IV|            nagyon szerették, derék fiú volt, sok apró gyermeke otthon),
 959 11,    IV|               meghalt. ~ ~A franciának volt haditerve.~ ~Vezérei: Grenier,
 960 11,    IV|               a leghevesebb csata: itt volt a három inszurgens gyalog
 961 11,    IV|            Alvinczy. ~ ~A győzelem nem volt se könnyű, se olcsó.~ ~A
 962 11,    IV|            Rossz puskáik voltak; de jó volt a szurony, meg a puskaagy,
 963 11,    IV|                s az ellenség kénytelen volt menekülni a haragjuk elől.
 964 11,    IV|          rohant a zászlóval, már körül volt fogva. Még a betanult sorgyalogságnak
 965 11,    IV|      védelmében. A zalaiaknál jellemző volt, hogy annyi egytestvér volt
 966 11,    IV|            volt, hogy annyi egytestvér volt közöttük együtt (kötelességen
 967 11,    IV|       zászlóalj a második harcvonalban volt felállítva; mikor a francia
 968 11,    IV|     zászlótartót. Zongor Mátyás káplár volt; hanem azért a nagy bajban
 969 11,    IV|            mély vízárok a távolból nem volt észrevehető, s a vitéz ezrednek
 970 11,    IV|                Adám gróf; az árok tele volt már hanyatt-homlok lezuhant
 971 11,    IV|              paripákkal.~ ~Az ezrednek volt két tábori lelkésze is,
 972 11,    IV|             Mind a kettő versíró ember volt, s a tábortűznél sokat versengettek
 973 11,    IV|          tovább. Egyetlenegy férfi sem volt az ezredben, aki ellenféllel
 974 11,    IV|               sikerrel. Ez azután taps volt: nem tenyerek, kardok csattogtak
 975 11,    IV|              veteránná tegyen!~ ~Méltó volt rá ezen ezred, hogy a francia
 976 11,    IV|    Ráismerhetett jól a zászlójárul. Ez volt legjobban összetépve, szaggatva
 977 11,    IV|              özönlött reájuk. Nekik is volt négy hatfontosuk, ami visszafelelgetett
 978 11,    IV|               tusa. Egy kedves legénye volt: Fodor István. Az nem akarta
 979 11,    IV|              ki maga a kíséretével ott volt a balszárny tusáinál, s
 980 11,    IV|          sorsában, s keserű elégtétele volt annak hőstetteiben. A nádor
 981 11,    IV|           egyedül maradt.~ ~Még ez sem volt jeladás a meghátrálásra.~ ~
 982 11,    IV|               a mi hadvezéreinknek nem volt egy térképük, mely a veszedelmes
 983 11,    IV|                 Ezzel a balsikerrel el volt az ütközet sorsa döntve.
 984 11,    IV|           rendelve Komárom felé.~ ~Nem volt az vad futamodás. Rendben,
 985 11,    IV|      csapatokból, s mikor egy tömegben volt, akkor maga, a főhadsegédével,
 986 11,    IV|            zászlótartó Szuhányi Ferenc volt. Perc múlva azt is lelőtték:
 987 11,    IV|               múlva azt is lelőtték: s volt bátorsága még egy negyediknek
 988 11,    IV|                Ez Mohos János köznemes volt. Ennél mindvégig megmaradt
 989 11,    IV|          mindkét félnek egyforma öröme volt, hogy a másiktól megszabadult.~ ~
 990 11,    IV|            epikus tollára.~ ~Közlegény volt mind a kettő. A bátyja,
 991 11,    IV|             Horváth Mihály csak káplár volt, de azért a József-huszároknak
 992 11,    IV|              hadseregnek a háta mögött volt a Duna; és azon semmi híd,
 993 11,    IV|                se semmiféle vezére nem volt az inszurgens seregnek,
 994 11,    IV|              de még csak közelében sem volt a győri csatatérnek, hogy
 995 11,    IV|            körülfogva!~ ~Arról szó sem volt, hogy megadják magukat,
 996 11,    IV|           jobbra, másikunk balra! – Ez volt a jelszó. S azzal Olgyay
 997 11,    IV|               azért áldott jó pisztoly volt! Radó János úgy hajította
 998 11,    IV|              elérte a tábort, ahová be volt rendelve. Egy kis akadályverseny
 999 11,    IV|                 Egy kis akadályverseny volt az egész! E rohamban esett
1000 11,    IV|           visszavonulót. Maga is össze volt törve ez ütközetben, melynek