Rész, Fejezet

 1  1,   III|             Azon volt, hogy mentül jobban behúzza magát a hintó mélyébe.
 2  1,    IV| gobelingyárba munkásnőnek; – s tán jobban tettem volna.~ ~– Alig hiszem,
 3  2,    II|             Már erre tiszttartó úr jobban meg tudna felelni; mert
 4  2,    II|          előadni: a kombinációkhoz jobban ért a doktor úr!~ ~– Ah,
 5  2,   III|   felolvasztja a hideg embert. Még jobban megfagyasztotta.~ ~– Köszönöm. –
 6  3,    II|      éjjelenkint ketten együtt még jobban félnénk, s ketten együtt
 7  3,   III|       fakadó: tanulékonyabbá lett; jobban figyelt, s némi önbizalom
 8  3,    IV|            világított. Ekkor aztán jobban meg lehetett a beteg arcát
 9  4,     I|          hát ez az asszony mindent jobban tud, mint ő? Érezte, hogy
10  4,     I|           aztán évrülo évre mindig jobban át kezdte látni, hogy milyen
11  4,    II|            a gyermeteg kedély mind jobban tünedezett arcáról.~ ~Hozzá
12  4,   III|          világított, a delnő, hogy jobban lásson, messze kihajlott
13  4,   III|    távcsővel látta meg?~ ~– Jövőre jobban fogok vigyázni magamra.~ ~
14  4,    IV|            az éji őr nem vigyázott jobban a szomszéd ház kapuira,
15  5,    II|            fel a magasba, s mentül jobban hullott a szikra az arcába,
16  5,   III|            már eszébe jutunk?~ ~De jobban meglepte Lajost a levél
17  5,   III|            Barthelmy ezredes annál jobban. Ez volt az oka, amiért
18  5,     V|         bízva. – Ezentúl kétszerte jobban fogom önt őrizni!~ ~– Szükségtelen –
19  6,     I|         Arcát a pokol félelmei még jobban eltorzíták, mint a halál
20  6,    II|               S ami még százszorta jobban fájt a kiontott vér veszteségénél,
21  7,     I|        fényesebb neve, vagy ki tud jobban itatni. S ezeket indítani
22  7,    II|           imádom az én nemzetemet. Jobban senki. Én is leborulok a
23  7,   III|         mintha semmi sem érdekelné jobban, mint azok a betűk, amiket
24  7,  VIII|       ismerős távcső, amivel Marie jobban tudott bánni, mint Katalin.~ ~–
25  8,    II|         Nem bizony!~ ~Van, aki még jobban siet, mint a vőlegények
26  8,    II|            volt igézve, mely annál jobban vonzotta magához, mentül
27  8,   III|           a lórabló adott szavában jobban lehet-e bízni, mint a szívrabló
28  9,     I|            abban királyleány, hogy jobban tud szeretni és lemondani,
29  9,     I| korbácsütés meg volt érdemelve! Ez jobban fájt, mint mikor a pellengérre
30  9,   III|        választ kibetűzze.~ ~Ez még jobban leverte kedélyét.~ ~Oudet
31 10,    IV|           hajigált jobbra-balra, s jobban tudott a zsombikok között
32 10,     V|              Ne féltsd te magadat! Jobban ismerlek én! Mikor meglátod
33 11,    IV|           Lássuk, melyikünké gyújt jobban?~ ~S azzal hozzáfogtak ketten
34 11,    IV|          szemben. Hanem a franciák jobban lőttek, két ágyúját a veszprémi
35 12,     I|      generális azt felelte, hogy ő jobban ismeri azokat a dámákat,
36 12,    II|             Nekik a magyarokat még jobban kellett kerülni, mint a
37 12,    II|         nem töltheti ön el az időt jobban addig, amíg monsieur Descourselles
38 12,    II|         már azt higgye ön el, hogy jobban fél Guillaume úr éntőlem,
39 12,   III|    hozójának kezét.~ ~Az pedig még jobban igyekezett madame kézcsókolására.~ ~–
40 13,     I|    Sántánét. – Ő majd felöltöztet; jobban fel bír emelni, mint Katalin –
41 13,     I|           Nézzétek, máris mennyire jobban vagyok! Eddig minden este,