Rész, Fejezet

 1  1,    IV|          felügyelete alatt! Idegen emberek megtalálásának véletlenére!
 2  1,    IV|      főurak üvegházaiból a szegény emberek kertjeibe is ki kell terjedni,
 3  2,     I|        magyar daliáknál; de a régi emberek, akik szokva voltak hozzá,
 4  2,    II|           és szereti tudni az apró emberek baját, hogy rajtuk segíthessen;
 5  2,    II|           hogyan értesül a szegény emberek bajairól a névtelen úr,
 6  3,    II|      meghallják a fák, a falak, az emberek, s elárulnak. Ah, de ha
 7  3,    IV|      húszasokat. – Ezek nem bolond emberek! – Erre már egészen kinyitotta
 8  3,    IV|          világban. Ezek nem bolond emberek!~ ~– De csak ne szakadna
 9  3,    IV|            magát. Mégiscsak bolond emberek ezek! Ilyen dolog még nem
10  4,     I|       éjjel a csillagok, nappal az emberek járását. Mindenre figyelt,
11  4,     I|         tornácait, s jelen volt az emberek civakodásain és mulatságain.
12  4,   III|            hogy vannak-e a holdban emberek. Lajos aztán megígérte neki,
13  4,   III|       milyenek lehetnek a holdbeli emberek?” Lajosnak az jutott eszébe: „
14  4,    IV|            vele, ha a szegény apró emberek mindennapi baját, örömét
15  4,    IV|            sétáltunk a faluban, az emberek utánunk kiabáltak: ahol
16  4,    IV|            zsiványok és becsületes emberek között nincsen semmi konvenció.
17  4,    IV|         tudom, mi a szokás a derék emberek közt. Én azt hittem, hogy
18  4,    IV|            elé.~ ~Hát akkor miféle emberek voltak ezek a betörők?~ ~
19  4,     V|           akarnak rám törni, rossz emberek, – akik régen valamikor
20  5,     I|       tartani. Különben is unalmas emberek. A gazda lovairól és agarairól
21  5,     I|          mit csinálnak ilyenkor az emberek. Hogy ilyen késő éjszaka
22  6,    II|          katonáihoz: „Legyetek hát emberek, és ne vadállatok!”~ ~S
23  7,    II|          Maga”; a minden eddig élt emberek között leghatalmasabb: fehér
24  7,    IV|         szót emeljek. Hisz e derék emberek nélkül sohasem ismertem
25  7,    VI|     verekedő népe, akik igen derék emberek lehetnek az ellenség előtt,
26  8,     I|           élelmezéséről.~ ~– Derék emberek.~ ~– Hanem akkor az „akadályozó”
27  8,    II|         kastélynak lármás, jókedvű emberek néztek ki, akik az alant
28  9,     I|    leskelődni és kémkedni üldözött emberek után…~ ~Ez irgalmatlan szavak
29 10,   III|        tettek életükben. A szegény emberek az ő nyakörveikbe dugták
30 10,    IV|      darvak úgy kiabáltak, mint az emberek, mikor nagy tüzet oltanak,
31 10,    VI|           friss csatatér rémeitől: emberek között, kik most készülnek
32 11,    II|        pesti inszurgens gyalogság. Emberek, akiknek akkor volt szuronyos
33 11,    IV|          ütközet sorsát. Itt egyes emberek, csoportok hősi viadalából
34 12,    II|           kísérői, ezek rettenetes emberek! Nem kentaurok ezek?~ ~–
35 12,    II|        aztán. – Hiszen ezek csinos emberek, s egynek sincs vadkanagyara.
36 12,    II|          volt berendezve: szenvedő emberek ápolásához. Az egész templom
37 12,    II|             Hanem ezek a nyomorult emberek ápolgatták, építgették a
38 13,     I|          ahogy nagyon megijesztett emberek szoktak, a doktor pedig
39 13,     I| viszálkodást, gyűlöletet a koronás emberek között. – Ha megharagusztok
40 13,    II|         egy jelvényt, ami előtt az emberek letérdeltek, s könyörögve
41 13,    II|     harcosok” is vannak; de „nemes emberek” nincsenek többé!~ ~ ~