Rész, Fejezet

 1  1,   III|            inkább büszke tekintettel sietett egyenesen a fogolyhoz, s
 2  2,   III|            az, hogy a komornyik maga sietett rögtön leszedni a kocsiról
 3  3,   III|             a falu végén; a lány úgy sietett, hogy kísérője alig bírt
 4  3,    IV|              oda gyertyát.~ ~Maga is sietett oda rögtön, csak a nyakravalóját
 5  4,   III|       merényletüket.~ ~A gróf rögtön sietett le az obszervatóriumból.
 6  4,   III|             Amint kiugrott a partra, sietett a kastély felé. Szíve nyugtalanul
 7  4,   III|               Én Vavel gróf vagyok – sietett a látogató, azzal a görcsös
 8  4,   III|             a terembe.~ ~Vavel pedig sietett haza.~ ~Henryt ott találta
 9  5,   III|            lehet? – mondá magában, s sietett az ajtót kinyitni.~ ~A bárónő
10  5,   III|              volt elfoglalva, ő maga sietett csodálatos látogatónőjét
11  5,   III|                Vavel gróf készséggel sietett ez ismeretség megejtése
12  5,    IV|             aki saját tanúskodásával sietett az alispán érvelését lerontani.~ ~–
13  5,     V|           amit minden ember ismer.~ ~Sietett azt morzsalékká törni.~ ~
14  5,    VI|     Egyenesen Lajos dolgozószobájába sietett vele; gondolva, majd meglepi
15  5,    VI|              tudta Marie, hogy miért sietett el oly hevesen Lajos. Utánafutott
16  5,    VI|      semlyékessé * vált. Lajos ugyan sietett azt nagy költséggel megoltalmaztatni;
17  6,     I| selyemköntöse fodrai alá.~ ~– Hozzám sietett! Pedig én gázoltam rá! –
18  6,     I|              kérdezett többet, hanem sietett Lizett szobáján keresztül
19  6,     I|             ide egy angyalt.~ ~Lajos sietett fel Marie-hoz.~ ~– Ön könnyezett! –
20  7,     I|        csókolva szíves házigazdáját, sietett a beforspontolt hintajához
21  7,    II|      átszorítva, mint egy gyermeket, sietett vele vissza oda, hol vendégét
22  7,    IV|        ambrélája.~ ~Vavel izgatottan sietett eléje.~ ~– Megengeded, hogy
23  7,    IV|              el, nem az alispánnak – sietett óvatolni Katalin – nehogy
24  7,    IV|           okozott egy másik szívnek. Sietett azt helyrehozni gyorsan.~ ~–
25  7,    VI|            egészen felderült. Ő maga sietett azt tréfával helyreütni.~ ~–
26  7,  VIII|           átvenni; mind a két cseléd sietett kezet csókolni Marie-nak,
27  8,   III|          álló katonától ez árulás.~ ~Sietett nádsátorába vissza.~ ~Sátán
28  9,    II|             rajztanóra letelt, Marie sietett felkeresni Katalint.~ ~Csak
29  9,    II|              a padlaton.~ ~ ~ ~Marie sietett a Névtelen Várba.~ ~ ~ ~
30  9,   III|         drága ennivaló csemegéket, – sietett a legalul tett tárgyat kiemelni
31 10,    II|               s mint a kezes bárány, sietett szelíden megszólítója felé.~ ~
32 10,    VI|                   Ihatnám!~ ~Katalin sietett neki friss vizet hozni a
33 10,    VI|          kapott volna elkábulatából, sietett elmondani: „A Botta Zsófiát
34 11,    IV|            ejtett a megyeház előtt), sietett végrehajtani a parancsot,
35 11,   VII|        hadcsapatja a Marcal mentében sietett eléjük kerülni.~ ~Majd az
36 12,     I|          lopott volna.~ ~Lajos pedig sietett a tábornokához.~ ~– Én itt
37 13,     I|       hajdúja, kivont karddal. Lajos sietett a házba.~ ~A folyosón találkozott
38 13,     I|              kérdezett többet, hanem sietett a mellékajtón belépni.~ ~