Rész, Fejezet

 1  1,     I|          az az igyekezet, hogy az előtte menőnek a sarkára tudjon
 2  1,     I|           csemegézésről beszéltek előtte; a puncsot, mit a fiatalúr
 3  1,    II|      palotájára? Egy szökőkút van előtte? Azon egy kőember háromágú
 4  1,    II|          festett magának, mint az előtte ülő eredeti, a fülébe odacsíptette
 5  1,    II|   tökéletesen hasonló nem lett az előtte lebegő eszményképhez.~ ~–
 6  1,   III|          Beethovent is emlegették előtte. Ejh, azt a diszharmóniát,
 7  1,    IV|          pénzkérdést felemlegetni előtte.~ ~– Aztán, lássa ön, Madame –
 8  3,   III|       néhány perc múlva felmerült előtte valami.~ ~Hanem mi?~ ~Ember,
 9  3,    IV|      elébb a tükörből.~ ~Ott állt előtte a titokteljes nőalak. Arca
10  3,    IV|      kezét. Mire az térdre borult előtte, s megcsókolá a szép kezet: –
11  4,    II|           bezárt ajtaját felnyitá előtte.~ ~– Lássa ön. Ez az ön
12  4,    II|          lábnyomait. Az pedig egy előtte fekvő papírra írt valamit.~ ~–
13  4,    IV|          háttal ez asztalnak állt előtte egy egészen ismeretlen férfi,
14  5,   III|         kinyitni.~ ~A bárónő állt előtte.~ ~A termetéről ismert rá,
15  5,   III|          egy ajtót nem nyitnak ki előtte, amelyen be akart mennio ,
16  5,   III|  arckifejezéssel, keresztbe tette előtte a lábát.~ ~– Én azonban
17  5,    IV| kényszeríté őket, hogy mondják el előtte, hogyan történt. Azok előbb
18  5,     V|           Odáig nem mutatta magát előtte. Azt hitte, hogy azalatt
19  5,     V|       hinni, hogy Henry fecsegett előtte a tegnapi találkozásról
20  5,    VI|           egyszerre az a lap állt előtte, amin a keblére tűzött virág
21  6,     I|    félelemidéző arcot.~ ~S mondta előtte halkan, kenetteljes hangon
22  7,  VIII|         magas bámulat tárgya lett előtte ez a másik hölgy. – „Csak
23  7,  VIII|         nevezetes személy kezdett előtte lenni.~ ~Pedig még hátravolt
24  7,  VIII|           oly megfoghatatlan volt előtte, mint a bűvészet. Az embernek
25  8,    II|       fiatal tudós levelei tettek előtte ismerőssé. Az igazi élet
26  8,    II|        másformának mutatta azt be előtte. A magyar nemesi osztály
27  8,   III|        hitte, hogy a betűk úsznak előtte izzó, vérszínű homályban!~ ~„
28  9,     I|          vetni a tekintetét, minő előtte elterül, hogy a kór kitörése
29  9,   III|       tudta mind a kettőt, mintha előtte állnának kitárva. Egyik
30 10,     V|        nem fognak farkat csóválni előtte; és a grand père táncát
31 10,    VI|     elsápadt, ha vérről beszéltek előtte, s elájult az érvágás láttára?~ ~
32 10,    VI|       megfoghatatlan rejtély volt előtte, hogy kerülhetett az most
33 10,    VI|           Olyan hadvezér sem volt előtte több, mint Vavel Lajos.
34 11,   III|           az, ami a defilé elején előtte áll, az egyetlen, utolsó
35 11,    IV|         győztes ellenség nem bírt előtte elzárni, biztosítá ezáltal
36 11,     V|      találta, mint amilyennek azt előtte lefestették, s most már
37 12,    II|       parancsa nyomatékosabb lesz előtte?~ ~– No, már azt higgye
38 13,     I|     kapuban katonásan tisztelgett előtte az alispán hajdúja, kivont