Rész, Fejezet

 1  1,   III|        viszontlátásig, uram.~ ~– Amikor fel fogjuk egymást váltani
 2  1,    IV|           Egy ilyen napon pedig, amikor Enghien hercegre mondják
 3  1,    IV| vitorlásból kerekekkel hajtottá; amikor aztán tréfa lesz a francia
 4  1,    IV|          hároméves korából való, amikor még ártatlan volt!~ ~Rettenetes
 5  2,     I|          napja is ki volt tűzve; amikor a vőlegény egyszer csak
 6  3,    II|          s úgy várta be az időt, amikor a kétszeri csengetés után
 7  3,    IV|    hosszú esték, a locspocs idő, amikor nem volt mit tenni mást,
 8  3,    IV|       éjszakának az élményeiről, amikor az elfutott az orvosért
 9  4,    II|        máskor is feljöhetek ide, amikor te megengeded? Ha te hívsz:
10  4,   III|     választották ki az idejüket: amikor a hold elsötétül. Most senki
11  4,   III|          vegyék fel tőle szépen; amikor ön megzavarta egyezkedésünket.~ ~–
12  4,   III|    lettem adósa ma, s jöhet idő, amikor tartozásomat lerovom. Isten
13  4,    IV|          aki igazi rabló, akkor, amikor akar. – Majd ha eltávozom,
14  5,     I|         tizenkét órára tette át, amikor a katonák ebédelnek.~ ~Nem
15  5,   III|         éppen azon időtől fogva, amikor a szép nő eltűnt a világ
16  5,   III|           Hanem az utolsó estén, amikor búcsút vett tőlem az odább
17  5,   III|   egyszer pedig olyankor jöttem, amikor ön már lefeküdt. Ön is szíves
18  5,    IV| következtetés, hogy azt az időt, amikor mindenkire nézve láthatatlan
19  6,    II|     várja a „biafora!” kiáltást, amikor rekesze rostélyát felhúzzák,
20  7,    II|         Most vesz magához Isten, amikor még mind a két kezem fehér,
21  7,    II|          mind a két kezem fehér, amikor nem haragszom senkire, amikor
22  7,    II|    amikor nem haragszom senkire, amikor megbocsátottam mindenkinek,
23  7,    IV|   rajtunk olyan meglepetés, mint amikor ön megszabadított a rablóktól.~ ~–
24  7,     V|          hölgy habozott.~ ~– Hát amikor „így” látott ön maga előtt –
25  7,    VI|           attól a perctől fogva, amikor ön a hadfogadó zászlót felhúzza
26  7,    VI|       monda Marie. – S volt idő, amikor igen nagy, igen nagy dolgokat
27  7,   VII|          második eset. Volt idő, amikor szüksége volt rám. Akkor
28  7,  VIII|  előlegezte az embereknek akkor, amikor a zenét le hagyta szállni
29  8,   III|        elfogadni.”~ ~„Egy éjjel, amikor előre lehetett tudni, hogy
30  9,     I|          Madame, abból a korból, amikor még a kis Amélie ártatlan
31  9,     I|        aztán jött egy olyan nap, amikor kezdtem magamat megutálni.
32 10,     V|     fizettem azért a látványért, amikor te megölöd Barthelmy Fervlans-t.
33 10,     V|         valami okom a félelemre, amikor azt nem volna szabad ismernem.~ ~–
34 10,    VI|     azokat. Volt egy pillanatja, amikor az iszonyat elfogta érzékeit:
35 11,    II|   segédnek le is lőtték a lovát; amikor aztán Francsics közvitéz
36 11,     V|    hegymászás után, s nyár volt, amikor minden bokor szállást ad.
37 12,   III|   hálálkodási jelenetet akkorra, amikor madame is itt lesz.~ ~–