Rész, Fejezet

 1  1,     I|    Gondolt-e már ön erre?~ ~– Egy idegen planéta lakójának fogom
 2  1,   III|          gyermekszokás, kutatni – idegen helyen. Mit találna a kíváncsiság
 3  1,   III|          semmit se tudott, valami idegen ország kimondhatatlan département-jának
 4  1,    IV|          beszédnek. S ha ügyetlen idegen nyílt társaságban elkezd
 5  1,    IV|      rendőrkém felügyelete alatt! Idegen emberek megtalálásának véletlenére!
 6  2,    II|           fogadja, s olyankor, ha idegen érkezik, a dáma a belső
 7  2,    II|        káromkodott odafenn valami idegen nyelven, amit a cseléd nem
 8  2,    II|           a dieppe-i fürdőből egy idegen: nem tudni ki. A kijátszott
 9  2,    II|            hanem kettő. A csábító idegen nem egyedül szöktette el
10  2,    II|           azon kezdődött, hogy az idegen úrnak voltak apró kívánságai,
11  2,    II|           szokta megünnepelni. Az idegen úr a másik évben a fiatalokat
12  2,    II|           nem volt hová lenni. Az idegen úr a tornyából nézte, mi
13  2,    II|      fiatal sás édes hajtását. Az idegen úr rögtön írt nekem, hogy
14  2,    II|  vállalkozzék:~ ~– Márpedig az az idegen dáma a leggyönyörűbb, isteni
15  2,   III|           most birokra menjek egy idegen asszonyért, akit sohase
16  3,     I|       tanítani, amit maga is tud. Idegen mester, gouvernante nem
17  3,   III| criminális * parancsolat, hogy ha idegen embert be próbálok hozni
18  3,    IV|  pillanatig is egyedül hagyni egy idegen házban valóságos halálbüntetésre
19  4,     I|           történik akkor?”~ ~„Egy idegen planéta lakójának fogom
20  4,    IV|            Sátán Laci” – monda az idegen halkhangon.~ ~E szóra a
21  5,     I|     mulatságtól nem volt a bárónő idegen.~ ~És ez is megérthető.~ ~
22  5,    II|     érthetetlen szavaira ügyelni, idegen bőrt viselni és szót fogadni,
23  6,    II|           hogyan került ide az az idegen név a többi sírkeresztek
24  6,    II|         lábzsámolyul használta az idegen trónokat, s istenné tette
25  6,    II|         francia főtisztekről, kik idegen császári királyi sereghez
26  7,    II|   hozzászokott az arca, de még az idegen szemek égető sugarához nem.~ ~–
27  8,     I|         menni a toborzás, mint ha idegen nevet tűzünk ki a zászlóra.
28  9,     I|          dolog, hogy nem bízhatom idegen emberre. Neked magadnak
29  9,     I|   kocogtattak az ajtaján.~ ~– Egy idegen úr van itt – dörmögé az
30  9,     I|         megint visszajött.~ ~– Az idegen úr kéri a nagyságos asszonyt,
31  9,     I|         az a leány, akit az anyja idegen házak kapubejárata alatt
32  9,     I|            azt én nem tehetem. Én idegen vagyok ebben az országban.
33 10,    II|          volt ott.~ ~– Itt van az idegen úr? – kérdé tőle a lyány.~ ~–
34 10,    II|           bizonyosan nem engedett idegen lábnyomoktól megszentségtelenítni:
35 12,     I|        bírt magán uralkodni. Hogy idegen ember őt ily gyöngének látta.