Rész, Fejezet

 1  1,     I|      mamának sincs férje – kottyant bele sebesen a kisleány.~ ~–
 2  1,    II|          azt akarja, hogy én lépjek bele a csatornába? Azért, mert
 3  2,    II|     inzsellér úr ideájával! – szólt bele a doktor – ha nincsenek
 4  2,   III|            földhöz, hogy megrendült bele az egész kastély, aztán
 5  3,   III| hullámtükrön, a leány nem fáradt ki bele. Ez az áldott védő elem
 6  4,    II|          embervérrel? Hogyan égette bele a nevét tűzzel, hogy véste
 7  4,    II|            nevét tűzzel, hogy véste bele vassal a nemzetek eleven
 8  4,    II|      hagyott helyére, s maga nézett bele a csőbe, dévaj, pajkos,
 9  4,   III|            a fogai is összevacogtak bele, vagy talán a rémület hatása
10  4,     V|          Ebbe két golyóbist tesznek bele, amik egy hosszú lánccal
11  5,     I|         ebédelnek.~ ~Nem is akadtak bele egymásba soha.~ ~Attól nem
12  5,     I|        zsidónak lakni; s nem szabad bele katonát szállásolni.~ ~A
13  5,   III|            másikba semmi szín alatt bele ne kössön. Mert ön is, mivelhogy
14  5,    IV|     rágalmazzák.~ ~Vajon nem szól-e bele a családja?~ ~Vajon mi oka
15  5,     V|    csináljon belőle otthont; hozzon bele boldogságot. Ha önt boldognak
16  6,     I|             bajod van, mint hogy én bele merjek kontárkodni a gyógyításába.
17  7,    II|            aztán Lajos maga markolt bele az aranytekercsekbe, s amennyi
18  8,     I|             viselet.~ ~– Hát hiszen bele is nyugodtak a vármegyék.
19  8,     I|         kipróbálni, hogy mennyi fér bele? Jelentem, hogy csordultig
20 10,    II|          kardcsattogás.~ ~– Szóljon bele az Isten ez ördögi beszédbe!~ ~–
21 10,    IV|             országútnak neveztetni. Bele volt veszve egy széles,
22 10,    IV|           felszólított, hogy menjen bele a pocsétába, s tudja meg,
23 10,    IV|              Valószínűleg ő maga is bele fog égni.~ ~Hanem a nevelőatyjának
24 10,    IV|       tengerbe, három folyam szakad bele. Elnyeli mind a hármat,
25 10,     V|             lovag egyszerre szakadt bele nyeregkápáig a dágványba,
26 11,     I|        szomorúan, kedvetlenül nyúlt bele a leány, arcát is félrefordítva,
27 11,   III|        inszurgens lovasok hullottak bele a mély iszapba: akkor oda
28 11,    IV|              Két újonc ezred került bele a tűzbe, a barsi és zalai
29 11,   VII|           közül egyikbe se ütközzék bele; ha pedig egy inszurgens
30 11,   VII|         Dunántúl, egy is azok közül bele nem botlanék Zalabérbe.~ ~
31 11,   VII|            között.~ ~Két hét került bele, amíg az elszakadt inszurgens
32 12,     I|             meg magát, míg utoljára bele nem lőttek a puskaporos
33 12,    II|           olcsó, megint visszaesnek bele.~ ~– Ah! És hogy vadkanagyaraik
34 13,     I|        Hagyjátok ott. – Ne lépjetek bele többet. A fátyolos nő, a