Rész, Fejezet

 1  1,     I|       majd ha megvénülünk.~ ~– Derék, felvilágosodott asszonyság!
 2  1,   III|      Köszönet! köszönet önnek, derék férfi. Ezt soha nem fogjuk
 3  2,     I|      nehéz feladata, s ámbár a derék úr úgy tudja a szónoklatát,
 4  2,   III|       furcsaság!) No ez nagyon derék. Azt hittem, hogy a latin
 5  4,    IV|       nem tudom, mi a szokás a derék emberek közt. Én azt hittem,
 6  5,   III|      találkozót ád. Henry igen derék, okos ember, de annyira
 7  5,    VI| megköszönje neki. Attól félt a derék ember, hogy ez is valami
 8  7,     I|    adomázik is. Hisz ez talpig derék ember. Ezzel régen meg kellett
 9  7,   III|      Magának a kezét kérem egy derék, szép, magához illő, egészen
10  7,    IV|    javára szót emeljek. Hisz e derék emberek nélkül sohasem ismertem
11  7,    VI|       verekedő népe, akik igen derék emberek lehetnek az ellenség
12  7,   VII|            Az természetes. Egy derék ifjú férfi meg egy szép
13  8,     I| zászlóaljai élelmezéséről.~ ~– Derék emberek.~ ~– Hanem akkor
14  8,     I|        a mi kedves barátunk, a derék Barthelmy ezredes is, a
15  8,    II|      nagy számot vet egy olyan derék csapat, mint Fertőszeghy
16  9,   III| bántott, s íme itt vagyok.~ ~– Derék ember! – mondá Lajos. Még
17 10,   III|        tartozik.~ ~– Kár a két derék kuvaszért. Sok jót tettek
18 10,    VI|     asszony.~ ~– Tudom, tudom! Derék fiú és becsületes asszony.
19 11,     I|      zöld mezőn.~ ~Különösen a derék bácskai lovasokat, akik
20 11,     I|      gondolt, hogy a bácskaiak derék vezére, a hős Stipsics,
21 11,    II|  szemben. Már körülfogták. Egy derék közvitéz, Vajajy András,
22 11,   III|       Harcsa Péter és társai a derék Olgyay Boldizsárt, míg a
23 11,   III|        egy Regimentspáterük, a derék Csobránczy Ferenc, az tudott
24 11,    IV|     fel van jegyezve a nevük a derék férfiaknak, kik nem hagyták
25 11,    IV|     indulva (nagyon szerették, derék fiú volt, sok apró gyermeke
26 11,    IV|       megyei ezred is elveszté derék hősét, Foky Ferenc kapitányt
27 11,    IV|        pas encore dressés.”~ ~(Derék vitézek, de nincsenek még
28 11,    VI|    beadhatta magát kosztra egy derék komáromi szekeresgazdához,
29 11,   VII|     elismeréssel halmozva el a derék inszurgens dandárt, vezéreitől
30 12,     I|        galambját, mint ő azt a derék embert. Meg is ölelte, mikor
31 12,     I|       valami tanácsadójuk.~ ~– Derék ember! Ki lett a franciák
32 12,    II|     kellett használnia, hogy a derék lovagot lefegyverezze. Abban
33 12,    II|       hogy üljön föl a lovára. Derék paripa. Kár, hogy szügyben