Rész, Fejezet

 1  1,     I|         ódon házaknak, amik még a régi Párizst képviselték. Az
 2  1,     I|        szárnyajtó egy boltozatos, régi szőnyegzetű szobába vezetett,
 3  1,   III|  köszönheti.~ ~Cambray úr maga is régi nemes volt; régibb talán,
 4  2,     I|          a magyar daliáknál; de a régi emberek, akik szokva voltak
 5  2,     I|         aztán tegyünk úgy, mintha régi ismerősök volnánk, s tekintse
 6  3,   III|         hogy azon a helyen valami régi cölöpépítészet maradványai
 7  3,   III|          a kőfejszés kelta kornak régi építménye ottan, arra bizony
 8  3,    IV|              És ezzel vége volt a régi gyönyörnek.~ ~A leány szomorúan
 9  4,    II|       felmondást elmulasztotta, a régi szerződés érvényben maradt.
10  4,     V|         Az álmodat?~ ~– Azt ám. A régi jó álmomat. S ahelyett nem
11  4,     V|    megtalálta, amit elvesztett: a régi jó álmát ismét. Nem üldözte
12  4,     V|       elmaradt tőle.~ ~Igen, de a régi jó álom hajdanta korán is
13  5,    II|          vissza többet.~ ~Amint a régi elemében érezte magát, elfeledé
14  5,    VI|       termőföldeket, visszatért a régi medrébe.~ ~Az az egyetlen
15  7,    II|         egy egész dandár helyett. Régi ismerős, az alispán. – Mikor
16  7,   VII|            de nem szakadt. Nagyon régi lehetett az. A négy szín
17  7,   VII|         felállt.~ ~– Még mindig a régi… – dörmögé elégülten. –
18  7,  VIII|         mondanivalója sincs már a régi jó barátokhoz? A magától
19  7,  VIII|     Rágalmazó nyelvek irigysége – Régi szerelmünknek lett vége?” –
20  7,  VIII|           fülkében. Kis könyvtár, régi játékszerek, kártyaasztal
21  7,  VIII|      homlokát, magára hagyta őt – régi játszótársaival.~ ~
22  8,    II|         nyelvek irigysége~ ~ ~ ~ ~Régi szerelmünknek lett vége.”~ ~ ~ ~
23  8,   III|         és juhászbundákkal.~ ~Két régi ismerősre talált itt már
24  9,     I|         most egész üres; csak egy régi jó barátném, a komoly Lizett
25  9,   III|         helyébe emelik ők annak a régi királyi széket; a császárság
26  9,   III|     valahol vár önre, hogy ön egy régi tartozását lefizesse neki.
27 10,     V| villogtatva öklében; a démonok, – régi csataedzett vitézek – nevetve
28 10,     V|         Nem ártottak meg annak. A régi harcokban különös, válogatott
29 11,    IV|          lelkét (a nádorét), ki a régi rómaiak mintájára, felülemelkedve
30 11,    VI|          lövetni. Az ágyú tekéi a régi vár sáncai közt hullottak
31 12,    II|          Madame? Van itt egy igen régi templom.~ ~– S van benne
32 13,     I|      Rágalmazó nyelvek irigysége, Régi szerelmünknek lett vége.”~ ~