Rész, Fejezet

 1  1,    II| keresztülkötik, az embernek nem kell messze menni, hogy eszkimót lásson;
 2  1,    IV|          utána a zálogház, ettől nem messze esik a szegény bukott nők
 3  1,    IV|           attól pedig Cambray úr még messze van. Majd lefestetem Amélie-t
 4  3,   III|     tündöklött eléjük a víztükörben, messze a part mentében éjjeli rákászok
 5  3,   III|           Lajos csónakja Marie-t, ki messze előreúszott.~ ~A Fertő tó
 6  3,   III|              engedve, hogy bármilyen messze elcsapongjon a szabad hullámvilágban,
 7  3,   III|              sík víztükör fölött oly messze elringanak: az ember találgatja,
 8  3,   III|       elmennünk. Hiszen nincs az oly messze. Menjen csak, és hozza a
 9  3,    IV|           ijessze. Aztán nem megyünk messze, csak itt maradunk az öbölben.~ ~
10  4,     I|        gyermek sorsát, kiknek apjaik messze földön folytatott hadjáratokban
11  4,   III|           delnő, hogy jobban lásson, messze kihajlott az erkélyről,
12  4,     V|           nagy időt; hadd legyen még messze a reggel. Úgy örültem a
13  5,     I|          engedik.~ ~Vavel gróf korát messze megelőzött szabad szellem
14  5,    II|         szobájából; pedig azok olyan messze voltak, hogy a hangjukat
15  7,    II|            menjen el nevemben? Nincs messze a hely. – Ön ismeri őt,
16  7,    II|            egyet az ablakok közül, s messze kikönyökölve annak mellvédjére,
17  7,  VIII|           hosszú szárú pipából, amit messze leeresztett az ablakból,
18  8,    II|        véredet! Fussunk el mi hárman messze innen!”~ ~A távol állók
19  8,    II|           lenni nem szükséges. Azért messze nem távozott. Tudta, hogy
20  9,     I|             már tudom. Nem fogom már messze hurcolni magamat. Nincs
21 10,    II|             eressz magadhoz! Ott nem messze tőled van egy gomb a padlaton.
22 10,    IV|     örvényéből a kiömlő fekete iszap messze elönté a körülfekvő lapályt.~ ~
23 10,    IV|              volt veszve egy széles, messze elterülő sártóba, mely mint
24 10,     V|            meghallhatja azt kedvese. Messze volt az, s nem hallotta
25 11,    IV|         őrtüzei mutatták az ellenség messze kiterjedő haderejét.~ ~Másnap
26 11,   VII|           utána eredtek csónakkal, s messze elüldözték. Csak izmos,
27 12,    II|             közeledett, mellvértjeik messze ragyogtak a napsugárban,
28 12,    II|            hintónak.~ ~„A mi kezeink messze elérnek!” – monda De Fervlans.~ ~
29 13,     I|            egymást? – Elmentek innen messze, messze, s itt hagyjátok „
30 13,     I|               Elmentek innen messze, messze, s itt hagyjátok „Marie”-
31 13,    II|            el is jöttek a névrokonok messze földről azért az ezerötszáz