Rész, Fejezet

 1  3,     I|         ha a leányt megszólítá Marie-nak mondta.~ ~Ebéd után elhagyták
 2  3,     I|    megjegyzéseit tollba mondta Marie-nak, ki azokat finom hajszál
 3  3,   III|        azért mégis megtiltotta Marie-nak a rekettyés sziget felé
 4  4,     I|        írt leveleket is mindig Marie-nak mondta tollba a gróf, s
 5  4,    II|        délután azt mondá Lajos Marie-nak: „menjünk el sétálni”. S
 6  4,    II|   fogva eggyel több öröme volt Marie-nak: a kert, a szabad ég látása,
 7  4,    II|    lény.~ ~Mikor toll alá mond Marie-nak valamit, az egészen más
 8  4,    IV|     pedagógi józansággal monda Marie-nak:~ ~– Ha ön soká fog a távcsőbe
 9  4,    IV|        leveleket, mint mindig, Marie-nak diktálta; saját kéziratát
10  5,     I|       követett levelezési mód. Marie-nak nem szabad megtudni a rabló
11  5,   III|        rángatózáshoz kezdenek. Marie-nak pedig nem diktálhat egy
12  5,     V|     tanult azontúl szántani.~ ~Marie-nak pedig minden járása azontúl
13  5,    VI|    valami kárpótlást szerezzen Marie-nak az elvett „szép” világért:
14  5,    VI|    eltávozása után szabad volt Marie-nak egy órára lemenni (onnan
15  7,    VI| lehetnek az ellenség előtt, de Marie-nak semmi szüksége sincs a velük
16  7,  VIII|       suttogott az inasával, – Marie-nak azt mondta, hogy a hintajáról
17  7,  VIII|  engedte a homlokát vakargatni Marie-nak, sőt még a nyakát is odatartotta
18  7,  VIII|  veszti néha magátul; úgy kell Marie-nak visszatalálni hozzá.~ ~Amíg
19  7,  VIII|  cseléd sietett kezet csókolni Marie-nak, amin ő felette nagyon csodálkozott.
20  7,  VIII| tetszett volna ez az indítvány Marie-nak? Kisiettek a fedett tornácra;
21  8,    II|            Óh, mint reszketett Marie-nak a keze, mikor felkötötte
22  8,    II|       közel lesz Fertőszeghez. Marie-nak is írt nehány sort ugyanabban
23  8,    II|        Ebben aztán meg kellett Marie-nak nyugodni.~ ~Hanem aztán
24  9,     I|     együtt nem szabad lenniök. Marie-nak jelöljön ki valami rejteket,
25  9,     I|   Azért nagyon kérem önt, hogy Marie-nak meg ne mondja, hogy itt
26  9,    II| hullott levelet, s odaadta azt Marie-nak:~ ~– Olvasd el ezt, s ismerj
27 10,    II|  üveget nyújtott ki az ablakon Marie-nak.~ ~– Köszönöm, jó Lizett –
28 10,    VI|     ércládikát is. Vidd el azt Marie-nak. Meglátod, milyen örömet
29 10,    VI|       Ezt a csókot meg adja át Marie-nak; de biz abból az „egy” csókból
30 11,     I|    mikor az acélládikót átadta Marie-nak, s aztán felnyitotta azt
31 12,     I|      kellett azalatt szenvedni Marie-nak, aki a Névtelen Várban még