Rész, Fejezet

 1  1,     I|          a „mama! óh kedves mama! egyetlen szeretett mama!” nyafogásokat.
 2  2,    II|          hítta őket.~ ~– Valóban, egyetlen játszótársai a macskák, –
 3  3,    II|      tehát én ma királyné vagyok. Egyetlen jobbágyom, ülj ide a lábamhoz
 4  3,   III|           megírva, hogy még ez az egyetlen öröme se legyen tartós.
 5  3,    IV|      arcán azt a búskomorságot. Ő egyetlen ártatlan tündéri gyönyörétől
 6  3,    IV|           a macskák.~ ~Az volt az egyetlen öröme még; a hullámvilág.
 7  4,    IV|         akit negyedmagával kivert egyetlen ember a házból egy görcsös
 8  4,    IV|       lett csodálatos vendége. Az egyetlen főajtó, melyen be lehetett
 9  5,   III|        azon alkalmon, hogy azt az egyetlen embert, aki miatt az egész
10  5,   III|           Képzelje, bárónő, az az egyetlen nőszemély, aki a háznál
11  5,    VI|          zöldülő bokrai, annak az egyetlen gyönyörűségét egy szivacstörléssel
12  5,    VI|           a régi medrébe.~ ~Az az egyetlen csatorna, mely a Királytót
13  6,     I| gondolataimnak az őre. Te vagy az egyetlen barátom, ebben a hajótörés
14  6,    II|      lakóira nézve.~ ~Vavel Lajos egyetlen utolsó barátját veszté el,
15  6,    II|        ölelni hűséges szeretőjét, egyetlen leányát, királynőjét és
16  6,    II|          és védszentjét, őnála ez egyetlen nőalakra volt halmozva:
17  8,    II|           a javára kivételt tett: egyetlen családtagok, felsőbb iskolába
18  9,     I|    eltávolítá a kastélyból azt az egyetlen embert, aki ittlétének titkába
19 10,     I|          társadalom üldözése elől egyetlen menedéknek találták a csatatért;
20 10,    II|  Kétségtelen, hogy Lizett ebbe az egyetlen lakályos szobába helyezte
21 10,    IV|         kellett tartania, mert az egyetlen dobogó híd, mely a Fertőt
22 10,     V|        berekkel benőtt rónán csak egyetlen halom volt. Az is emberkéz
23 10,     V|         Lajosnak, hogy őt arra az egyetlen fűzfára itt a dsindsásban
24 11,   III|         talált maga előtt, melyen egyetlen, kétezer lépésnyi hosszú
25 11,   III|      defilé elején előtte áll, az egyetlen, utolsó eszkadronja az ezrednek.~ ~
26 11,    IV|  visszavonulásnál használták föl. Egyetlen ágyút, egyetlen zászlót
27 11,    IV|   használták föl. Egyetlen ágyút, egyetlen zászlót nem vett el tőlük
28 11,    IV|           dobosokként szolgáltak, egyetlen dobot el nem vetettek maguktól.~ ~
29 11,     V|          az ő zászlóaljuk volt az egyetlen, melyet az ellenség az utolsó
30 11,     V|           ragadhassa a megrémült „egyetlen”zászlóalj, összeszedte a
31 12,     I|           tegnap”, se „holnap”, – egyetlen folytonos utazás, harcolás,