Rész, Fejezet

 1  1,     I|     olyan jól, mint ahogy valaha embert eltüntettek a világról.
 2  1,    IV|          ön? – Hát a katona, aki embert öl – a hazája érdekében –
 3  2,    II|           ami nagyon jellemzi az embert. Egyszer egy szerencsétlen
 4  2,    II|          közelről lehet látni az embert, hanem azt is meg lehet
 5  2,   III|         már felolvasztja a hideg embert. Még jobban megfagyasztotta.~ ~–
 6  3,   III|      parancsolat, hogy ha idegen embert be próbálok hozni az „ő
 7  3,    IV|   elereszté kezeiből azt a másik embert, s mint akit egy varázsszó
 8  4,    IV|       szabad őt megbotozni, s ha embert öl, nem akasztják fel, hanem
 9  4,    IV|         s vághat maga körül, míg embert lát; katona szerettem volna
10  4,     V|         talál fel, amivel ötszáz embert lehet okvetlenül lelőni.
11  4,     V|         látogatója?~ ~Elhozta az embert.~ ~Eredeti alak volt. Olyan
12  4,     V|    ágyúval, ami egyszerre ötszáz embert seper le a csatatérrűlo .~ ~–
13  4,     V|     Mátyás mesterrel. Talált egy embert, aki tökéletesen érti a
14  5,    II|        odább. Azt hitte, hogy az embert ha megverik, nem illik neki
15  5,   III|   alkalmon, hogy azt az egyetlen embert, aki miatt az egész világról
16  5,   III|  megálltam, hogy azt a rejtélyes embert ne kényszerítsem feleletet
17  5,    VI|        elpusztítani! Ez képes az embert istentagadóvá tenni. Lajos
18  6,     I|       ezt a sírboltot.~ ~– Igaz. Embert nem tudok megsiratni, ha
19  6,    II|   szekéren átszállítani a halott embert annyi volna, mint minden
20  7,   III|      állítom. Aki megérti ezt az embert, annak azt szeretni kell.
21  9,     I|       kastélyból azt az egyetlen embert, aki ittlétének titkába
22 10,    II|       neki: itthon vagyunk! s az embert, ki még ma délután hatalmas,
23 10,    II|          nem tudott magából szép embert csinálni.~ ~Hanem felmutatta
24 10,    II|          találni fog egy megholt embert. Az énnekem igen jó barátom
25 10,     V|       Trentatrante! Harminchárom embert öltem már meg! Jer! Hadd
26 10,    VI| különbséget tudott tenni, melyik embert kell meglátni, melyiknek
27 11,    IV|       még sohasem láttak meglőtt embert, vérző tagokat) meg vannak
28 11,     V|        az élete kedves.~ ~A futó embert hazuggá teszi a rémület.
29 12,     I|    galambját, mint ő azt a derék embert. Meg is ölelte, mikor a
30 12,     I|      hogy ahol szétpukkant, száz embert is megölt, – ha el nem szaladt