Rész, Fejezet

 1  1,     I|                   férfi magas, széles vállú alak, szabályos vonásain kemény
 2  1,   III|                 idősebb úr, de az is délceg alak: büszke, hódító arc, magasan
 3  1,    IV|                     kerüljön egy célba vett alak a hálóba! Az aztán meg nem
 4  1,    IV|                     kis Amélie-ja históriai alak, s emlékszobrot érdemel!~ ~
 5  2,    II|                finom és mosolygós. Az egész alak olyan, mint egy angyal,
 6  3,   III|                   ott aztán elhagyá az úszó alak a kísérő naszádot. Nem félt
 7  3,   III|                     hold olyan ellenszenves alak, emberre, állatra, növényre,
 8  3,   III|                 füle hegyesen mered fel, az alak szája úgy össze van szorulva,
 9  3,    IV|                   hosszú fülű, széles szájú alak volt, kéz– s lábujjai szokatlanul
10  4,    II|                szabad neki.~ ~Milyen délceg alak ez a hölgy, amint hosszú
11  4,    II| szivárványnimbusszal dicsőíti meg az arc és alak körvonalait. Mostan megáll,
12  4,    II|                  Egy nevet kiáltott tán. Az alak itt áll; hanem a hang ott
13  4,    II|                 felállva. Milyen nevetséges alak szegény most, így piros
14  4,     V|                Elhozta az embert.~ ~Eredeti alak volt. Olyan formájú öltöny
15  5,    II|                meglepetésül szolgálni.~ ~Az alak, akit az e célra felállított
16  5,   III|                     ráncos képű, töpörödött alak a fátyol alatt. „Parancsol
17  5,   III|                     karcsú, magas, szilfidi alak; könnyű, lebegő járású,
18  5,   III|                     bámulattól. Meglepte az alak, mely ez öltözetben, a fátyolos
19  5,   III|                  ezredes magas, tekintélyes alak volt; fenn hordta a fejét,
20  7,    II|            nyugtatva.~ ~– Van-e trónban ülő alak ennél dicsőbb? – szólt elragadtatással
21  7,    II|       fegyverhalmazon, s az oltárhelyen ülő alak elkezdett reszketni e látványra.
22  7,    II|                    hogy egy olyan magasztos alak előtt, mint Vavel gróf rejtélyes
23  7,    IV|                      E szóra a két gyönyörű alak egymásba olvadt. – Melyik
24 10,    II|                    egy férfi áll!~ ~A sötét alak egy ajtómélyedésből lépett
25 10,    II|                    Lackó! – dörmögé a sötét alak. – Meg ne lőj! Én vagyok
26 10,     V|         előléptetett. Marcona tekintetű egy alak volt, a mellén három érdemrend,
27 10,    VI|                   ez!~ ~Itt egy mozdulatlan alak fekszik hanyatt a zsombikokon
28 10,    VI|                feküdt egy sáros, véres fejű alak, fekete darócöltözetben,
29 10,    VI|                 észrevette, hogy az a másik alak, aki a zsombikhoz támasztva
30 11,     V|                tüzér feküdt. Egy rettenetes alak, melyen minden emberi vonás