Rész, Fejezet

 1  1,     I|           és palotája van; de hogy kinek hívják, s melyik utcában
 2  1,    II|           rendőrség álcázott kéme, kinek az a feladata, hogy őrá
 3  1,   III|          Hát csak mondja ön, uram, kinek a gyémántjait lopták el,
 4  2,   III|            sem kérdezte tőle, hogy kinek híják.~ ~De hisz ez sem
 5  3,    II|    távcsöve, mint nekem.~ ~– Ugyan kinek volna a faluban?~ ~– Az
 6  3,    IV|          beteg.~ ~(Az „úr?” De hát kinek az ura ?)~ ~– Óh, ezer örömmel!
 7  3,    IV|       dupla férfi, hátul a nőalak, kinek most már nem volt kire támaszkodnia,
 8  4,     I|           maga előtt minden ajtót. Kinek volna kedve egy rabló feleségét
 9  4,     I|             akinek ő a mindene, és kinek nem szabad arra gondolni,
10  4,   III|         ágyon egy megkötözött nőt, kinek a szája be volt dugva zsebkendővel.
11  4,    IV|            szólt kérkedő hangon. – Kinek van még ilyen felhasított
12  4,    IV|  lángjegyet a pofáján? S különösen kinek van még a világon hat ujja
13  5,    IV|            kijönni? És meg azután, kinek volt valaha szerencséje
14  5,     V|       nézett a haragvó arcába.~ ~– Kinek szólt e levél?~ ~A leány
15  6,    II|           hazai tudós lett belőle, kinek naplója, amit múzeumunk
16  6,    II|      Sírhat az az édes anya,~ ~ ~ ~Kinek katona a fia,~ ~ ~ ~Mindig
17  7,     I| vezénylethez, fegyvergyakorlathoz, kinek van hősi bátorsága, tapasztalata,
18  7,     I|      tapasztalata, hanem azt, hogy kinek van fényesebb neve, vagy
19  7,   VII|        belőle? Mit csináltam vele? Kinek mi köze hozzá? Az enyém
20  7,  VIII|         szobaleánytól megkérdezte, kinek híják?~ ~A teremben a társalgónő
21  8,   III|      valódi érzés, hogyha e leány, kinek csodajóságát Jocrisse is
22  9,   III|         Mire valók ezek a rongyok? Kinek akarnak még szolgálni? Annak
23 11,    VI|       délután megtudta Sátán Laci, kinek mindenütt voltak ismerősei,
24 11,   VII|      lelkészt különösen megnevezi, kinek a sebesültekre fordított
25 12,    II|               Nem is Isten madara, Kinek fején a farka!” Kakastollbokrétás
26 12,    II|     grófnét és fogadott leányomat, kinek neve Botta Zsófia, vagy
27 12,   III|  indigenált magyar mágnás számára, kinek kíséretében utaznak Dealba
28 13,     I|            dicsekesznek vele, hogy kinek a házába ütött be több bomba.
29 13,     I|     földszinti ház tulajdonosának, kinek porig égett minden vagyona,