Rész, Fejezet

 1  1,     I|  járkálást. – Itt most mindennek vége. Nekünk a kincsünket biztos
 2  1,   III|  illetődve. Többen sírtak. Mikor vége volt a történetnek, marquis
 3  3,     I|      klasszikus nótáját.~ ~Mikor vége van a reggelizésnek, s azt
 4  3,    II|       meghalna?~ ~– Sokszor az a vége a betegségnek.~ ~– S rossz
 5  3,    II|          az nagyon, mikor eljön? Vége van vele mindennek, vagy
 6  3,    IV|       többé. – Félek.~ ~És ezzel vége volt a régi gyönyörnek.~ ~
 7  4,   III|    kísérletet.~ ~A kísérletnek a vége bizony csak az lett, hogy
 8  4,   III|      lehetett volna igen szomorú vége.~ ~– Igen, ha az ég egy
 9  4,     V|         Gróf úr! – monda a munka vége felé Henry. – Ha én ezt
10  5,     V|      Hanem azért mégis az lett a vége a dolognak, hogy Lajos eladta
11  5,     V|       még azután is valami, vagy vége van vele mindennek? Ha akkor
12  6,     I|         leány, mikor látta, hogy vége van, csak mély szomorúsággal
13  6,     I|          kis állatnak a halállal vége van, az embernek pedig azzal
14  7,     I|       férfiúi önérzettel.~ ~Ebéd vége felé olyan nagy lett az
15  7,    II|     nemzet?~ ~Most már mindennek vége. Lehet lefekünni.~ ~A legkedvetlenebb
16  7,  VIII|          Régi szerelmünknek lett vége?” – Hát ez vajon mit jelenthet?
17  8,     I|      süttetni.~ ~– No, hát akkor vége van mindennek, mielőtt kezdete
18  8,    II|          Régi szerelmünknek lett vége.”~ ~ ~ ~No már azt el kell
19 10,    II|        megindult a folyosó másik vége felé.~ ~Egyszer aztán ijedten
20 10,     V|          húzva, melynek az egyik vége olyan, mint a sasnak a csőre.
21 11,     I|      mármost hát egy darab ideig vége minden asszonyokkal való
22 11,    IV|         párharcban a kardjának a vége letörött. Csak egy csonka
23 11,     V|     puska! Ha nem sül el a likas vége, elsül a puska agya, csak
24 11,     V|    közéjük:~ ~– Talpra legények! Vége a mulatságnak.~ ~– A kutyámnak
25 11,     V|       víg mulatság.~ ~Hajh, hogy vége lett egyszerre! Hogy kijózanodott
26 11,     V| helységeket a rémkiáltással:~ ~– Vége a nemesi seregnek! Itt jön
27 11,   VII|         Mikor a győri ütközetnek vége volt, ez a különszakított
28 13,     I|          Régi szerelmünknek lett vége.”~ ~Azután a szék támlányára