Rész, Fejezet

 1  1,     I|         le? – kérdezé tovább az öreg férfi. – Hogyan kezdődött
 2  1,     I|       Topp! Ez igaz! – szólt az öreg. – Megértettem önt. Tökéletes
 3  1,     I|         ha vigyázunk – szólt az öreg, abbahagyva a járkálást. –
 4  1,     I| meggyújtják, s kijön onnanaz öreg férfiegyedül.~ ~Nem sír
 5  1,   III|  bizalmasságával ölté karját az öreg férfi hóna alá, hízelgőn
 6  1,    IV|          Csókolja önt ezerszer, öreg barátnéja s kicsi mamája,
 7  2,    II|       igazi magyarázat. Van egy öreg erdőkerülő, aki mindennap
 8  3,     I|         oly vontatottak, mintha öreg anyóka tötyögne, csiperkét
 9  3,   III|       fenyőszálak fedik; a népöreg fenyvesnek” nevezi ez erdőt
10  3,    IV|           A leány megszorítá az öreg cseléd kezét. Mire az térdre
11  4,    IV|        aminek a házküszöbén egy öreg anyóka ült megfordított
12  6,     I|        keresztül Henryébe.~ ~Az öreg ott feküdt az ágyán, s a
13  6,     I|        kietlenében.~ ~A szegény öreg szolga mosolyra akarta igazítani
14  6,     I|      Azt elhívatom hozzád.~ ~Az öreg szemeibe könnyek gyűltek
15  6,     I|       legyen irgalommal szegény öreg szolgája iránt. A pokol
16  6,     I| tehetetlen, jéghideg kezet.~ ~– Öreg bajtárs! Vén fegyvercimbora!
17  6,     I|       bennem többé? Halld csak, öreg barátom, mit mondok! Hát
18  6,     I|  Péterhez: „Itt van-e az én , öreg bajtársam, a becsületes,
19  6,     I|       hát köszönöm a barátságot öreg; de nékem az olyan paradicsom,
20  6,     I|         jutott eszembe! – Várj, öreg, rögtön visszatérek. Papot
21  7,  VIII|  lépcsőin az előtornácba.~ ~Egy öreg komornyik meg egy igen csinos
22  9,     I|     írva:~ ~„Kedves kicsi mama, öreg barátném.~ ~Hát hogy éled
23  9,     I|        ha be akarod fogadni egy öreg barátnédnak jóakaró tanácsát,
24  9,     I|         jussak néha eszedbe.”~ ~Öreg barátnéd és kicsi leánykád
25 11,   III|      meg ne álljon egy szóra.~ ~Öreg apósa, felesége, két kisfia
26 11,   III|   minket, ha te elhagysz!”~ ~Az öreg após elkeseredetten szólt
27 11,    IV|      ugyan mit pihennek azok az öreg ágyúk az elsáncolt tábor
28 13,    II|     kívánta így, hogy fektessék öreg barátja, D'Avoncourt mellé,
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2010. Content in this page is licensed under a Creative Commons License