Rész, Fejezet

 1  1,   III|          rajta a gyermek. – Jaj, ha egyet szabad volna róla leszakítanom!~ ~–
 2  1,    IV|        Fervlans úr a szájába dugott egyet, s aztán odaadta Jocrisse
 3  2,   III|            lesz pipa.~ ~Mert ezt az egyet a komornyik elmulasztotta
 4  2,   III|       közepéig.~ ~– Köszönöm. – Még egyet. – Ha ön ügyvédem leend:
 5  3,    II|        túlpartra, s onnan hoztál el egyet, amin négyen átkeltünk.
 6  4,   III|         Lajosnak az jutott eszébe: „egyet itt látsz közülök magad
 7  4,   III|             állításnako nyomatékául egyet ütött Vavel vasas végű botjával
 8  4,    IV|             keresni. Ámbátor azt az egyet restellem, mikor azt mondják,
 9  4,    IV|             hozzám.~ ~– Hanem – még egyet mondok, gróf úr: – ha még
10  5,    II|      Barthelmy León, lovagostorával egyet pattintva; s ugyanakkor
11  5,    II|      angyalok!~ ~ ~ ~A megszólított egyet morgott, s a szájával a
12  5,   III|   elköltözöm erről a tájról. És még egyet. Ne mondja ön el annak a
13  5,     V|         önnek mind elmondanám! Csak egyet mondok el belőle. – Nemhiába
14  7,    II|           szabad-e? Merészen kitárt egyet az ablakok közül, s messze
15  7,   VII| fehércselédnépet. A düh lep meg, ha egyet meglátok közölök; ezeket
16  8,     I|            bizony volt. Felfedeztek egyet az ország archívumában,
17  8,    II|           nem tehető; példának csak egyet:~ ~ ~„Lóra Magyar, Lásd
18  9,   III|        menjen a sátorába, s aludjék egyet. Ő azalatt maga fogja végezni
19 10,    VI|      talajba; mikor jó mélyen volt, egyet szítt rajta a szájával;
20 11,     I|     ellenséges golyók füttyentettek egyet közbe a légből.~ ~És aztán
21 11,    IV|      Ugrinovics, s oda vágtat, leüt egyet, levágja a másikat, a harmadiknak
22 11,    IV| toporzékoltak körülötte. Felugrott; egyet halálos csapással leütött.
23 11,     V|          maródit; én is felfogadtam egyet; de csak olyan volt az,
24 11,     V| keszkövolevú.~ ~Hanem hát danoljunk egyet. „Ácsi!”more! Most mi fújjuk.
25 11,     V|             jobb lesz, igyál velünk egyet.~ ~S a százados mit tehetett?
26 11,   VII|            a franciák ébren vannak: egyet villant, a golyó ott fütyült
27 12,     I|             Annyi bizonyos, hogy én egyet sem találtam közülők élve,
28 12,    II|     biztatgatá:~ ~– No, húzz belőle egyet, kamerád, ne búsulj semmit.