Rész, Fejezet

 1  1,     I|           kis comtesse-ek viseltek valaha.~ ~Az öregebb úr tehát kinyitá
 2  1,     I|     temetve: olyan jól, mint ahogy valaha embert eltüntettek a világról.
 3  1,   III|          emlékeznek rá, hogy ennek valaha a kertészeti katalógusban
 4  2,    II|            a tiszteletes úrnak, az valaha „Kalmár” lehetett; hanem
 5  3,   III|      halászati haszonbért fizettek valaha. Két ilyen gazdag falunak
 6  3,   III|            asszonyt beeresszek ide valaha, még csak a kastély kapuján
 7  4,    IV|        kiegészítését is megtalálja valaha.~ ~ ~ ~Most csak az a kérdés,
 8  5,     I|          vagy olvasott ő e névrőlo valaha valamit? De csak nem jutott
 9  5,     I|    mulatságokat vizsgálótornyából. Valaha neki is nagy kedve telt
10  5,     I| átrévedezett hozzá. Ő is szeretett valaha tréfálni, bohóskodni, szép
11  5,   III|         lehető, hogy a komornyikom valaha vívómester volt, akivel
12  5,   III|         úgy szereti őt, ahogy csak valaha asszony szerethetett. –
13  5,   III|       tette azt, hogy mi egymással valaha még találkozzunk, hogy egymással
14  5,    IV|          És meg azután, kinek volt valaha szerencséje a bárónővel
15  5,    VI|         nagy virágkedvelő lehetett valaha: minden külföldi ritka növényt
16  6,     I|          csakugyan vívómester volt valaha. – A várlak egyik földszinti
17  6,     I|          jut minden, amit vétettem valaha: sorba állnak elejbém bűneim,
18  7,    II|            hozzájok hasonló legyek valaha. Óh, azt nem engedi meg
19  7,   VII|           is négyszegletű lehetett valaha, de a sok kártyavetéstől
20  7,   VII|            Látott ön engemet sírni valaha?~ ~– Sohasem.~ ~– Sóhajtoztam,
21  7,  VIII|            beszélni, hogy Lajos őt valaha úszni tanította, s kísérte
22  8,   III|           nevet hallotta volna már valaha. A levél tartalma aztán
23 10,    II|    bátorsága egykori szobájába még valaha belépni.~ ~A négylovas parasztszekér
24 10,   III|           vissza is térnem. Jártál valaha azon a tájon?~ ~– A mérnököt
25 11,    IV|           inszurgenstől telt ki az valaha napján!~ ~S az egész hősi
26 13,     I|            megharagusztok egymásra valaha, híjátok Botta Zsófiát;