Rész, Fejezet

 1  1,    II|        fiatalúr.~ ~Erre a kérdésre nem felelt semmit a hosszú ember, hanem
 2  1,   III|                s nyugodt szarkazmussal felelt.~ ~– Megmondom önnek. Vágassák
 3  2,     I|           magam dikciójával valahogy – felelt a lelkész –, csak a spectabilist
 4  2,     I|     spectabilis.~ ~– Hogyne ismerném – felelt a doktor –, báró Landsknechtsschild
 5  2,     I|                németül?~ ~– Beszélek – felelt a szittya utód –, csakhogy
 6  2,    II|           lehet több tizenöt évesnél – felelt a patvarista. – Főkötő még
 7  3,    II|            őriznünk kell, amíg lehet – felelt rá Lajos, kikerülve a főkérdést. –
 8  3,   III|              kiáltao fel; de senki nem felelt kérdésére. Lajos a legutolsó
 9  4,   III|              ellen nincs orvosság. Nem felelt a kérdésre mást, csak azt,
10  4,    IV|               Akkor aztán a leány maga felelt meg a kérdésre.~ ~– Most
11  4,     V|           udvarra.~ ~A leány elmélázva felelt:~ ~– Volt bizony, kedves
12  5,   III|           Megkaptam a látogatójegyét – felelt Lajos egész közönyösen.~ ~–
13  5,   III|          nevetett többé. Igen komolyan felelt:~ ~– Nagyságos bárónő, ha
14  5,   III| visszaerőltette önuralmát, s csendesen felelt:~ ~– Erre én azt fogom neki
15  5,   III|                 de mérsékeltebb hangon felelt:~ ~– Vicomte de Barthelmy
16  5,     V|             őrizni!~ ~– Szükségtelen – felelt neki a leány büszkén. –
17  5,    VI|             öntudatos határozottsággal felelt neki:~ ~– Lenyomtattam az
18  7,    II|              Balázs, lovat ád Istók! – felelt rá ugyanabból a hangulatból
19  7,    VI|       leeresztve látta.~ ~– Hívtalak – felelt neki azon keresztül Marie.~ ~–
20  9,   III|               Én magam száz leszek!” – felelt neki kevélyen; a helyben
21 10,    IV|               fél ember, fél állathang felelt; a „Qui vive?” másodszor
22 10,     V|               rá.~ ~A betyár fenekedve felelt neki oda.~ ~– Nálunk csak
23 11,    IV|                csak egy szomorú mosoly felelt ajkain, az ellenség haubicai
24 11,     V|            őrnagyának, szép énekszóval felelt meg:~ ~ ~„Ne várd Panni
25 13,     I|              lobogót, s trombitaszóval felelt. Vavel Lajos előmutatta
26 13,     I|               kérdé tőlük.~ ~Kettő nem felelt, a harmadik pedig azt hebegte,