Rész, Fejezet

 1  1,   III|   mily megszégyenítő bántalom érte, s hogy a megmeneküléséto
 2  3,   III|      csónakban nem haragudott érte, onnan bizonyos, hogy ő
 3  3,   III|     ütése csak a puszta habot érte. A szörny egyszerre lebukott,
 4  3,    IV|      szép kezet: – Meg vagyok érte jutalmazva.~ ~Reggelre semmi
 5  3,    IV|   Kedves Lajoskájának nevezte érte. Futott a Melusine-köntösét
 6  3,    IV|     az egész, Marie. Kár volt érte úgy felindulnunk. Ugyebár,
 7  4,     V|      az alsó széle a padlatot érte, két csappantyú kétfelől
 8  6,     I|        s várjam, hogy lerepül érte. Nem kell kísértet a szobámba.
 9  6,     I|        Tudom, hogy meg fog ön érte haragudni, de mégis elmondom;
10  7,    IV|       a csók, ami Marie arcát érte, olyan volt, aminővel egy
11  7,   VII|     találtam, hogy amit adtak érte, az elég nagy kincs. Ezt
12  8,    II|    távozott. Tudta, hogy majd érte jönnek.~ ~Minek is hallotta
13 10,   III|      a leányát. Ha valami baj érte, rám haragszik meg miatta.~ ~–
14 10,    VI|   Soha meg ne bocsásson neked érte Isten! Amivé engemet tettél
15 10,    VI|       ezt a leányt veszedelem érte, akkor ez a balsors, mint
16 11,    II|       Sebestyén, visszarohant érte; szétverte a foglalókat,
17 11,   III|       is akasztanak a mellére érte. Hiszen „mi az egy igazi
18 11,   III|    tépve: ellenség dulakodott érte. Hiányzott közüle ötvenhat
19 11,   III| lehetett otthagyni: azért is „érte ment”. De azonban a három
20 11,    IV|    helyzetben. El is nevezték érte a bécsi aulikus körökben „
21 11,    IV|  készen volt nagy hamar, csak érte kellett jönni.~ ~A főhercegek
22 11,    IV|  megfogadta, hogy bosszút áll érte! Horváth Mihály csak káplár
23 11,    IV|    legtöbb halottat.~ ~S lett érte a jutalma egy csúfos közmondás,
24 11,    VI| hordszekéren.~ ~Aligha el nem érte azt, ami után olyan nagyon
25 12,     I|       Azt is tudom. Sajnállak érte.~ ~– De én ki fogom őket
26 13,     I|     kétségbeesései között, és érte imádkozik, mikor az nem