Rész, Fejezet

 1  1,     I|          kandallóba dobálja. Szép, drága szövetű ruhácskák kihímezve,
 2  1,   III|        kérdezősködés nélkül. – Óh, drága, kedves virágom!~ ~S azzal
 3  1,   III|           kendőkkel; az öltönyökön drága hímzet és brüsszeli csipke,
 4  1,   III|  komornaféle tartott a kezében egy drága porcelán medencét, szótlan
 5  1,    IV|          Ennek a ritka növénynek a drága főtt gumóit hordták körül
 6  3,     I|           zilált és összekócolt. A drága brüsszeli csipke le van
 7  3,     I|           bábuk üveg alá eltéve. A drága bábuk között vannak olyanok,
 8  3,    IV|            termete arannyal áttört drága keleti sálba burkolva. Háta
 9  5,   III|           mellé van szoktatva, s a drága toledóit csak akkor húzzák
10  5,   III|       tudom, hogy ki, de aki önnek drága. Azért akarom azt tenni,
11  5,    VI|           bárónőt, hogy az még egy drága brilliántos melltűvel ajándékozta
12  6,    II|            aztán feltörögeté. S az drága csemege lett volna; de még
13  7,    VI|           ruhatárát, fantasztikus, drága kelméjű öltönyeivel, alattomban
14  8,    II|          pazarold énértem azt a te drága véredet! Fussunk el mi hárman
15  9,    II|  gyanítható főszereplője)~ ~ ~– Óh drága Cambray! Ez a te képed! –
16  9,   III| menyasszonyom küldi nekem megint a drága sok minden körömfaladékot.
17  9,   III|      földre, ami legfelyül volt: a drága ennivaló csemegéket, – sietett
18 10,     I|       megitták a felcsernek minden drága orvosságát reggelire. Meglopták
19 10,    II|           Csak tartsa ön meg azt a drága jó szert: önnek szüksége
20 10,    II|       lakályos szobába helyezte el drága vendégüket.~ ~A bőrkerevet
21 10,   III|           este Hortense valamennyi drága tollat és brilliantot megszégyenített
22 10,    IV|             s ők eltarisznyázták a drága éjszakát. Igazán drága időt!~ ~
23 10,    IV|           a drága éjszakát. Igazán drága időt!~ ~Most azután a Hanság
24 10,    IV|            fogja várni a márkit és drága zsákmányát; tehát az oda
25 11,   III|       agyagból vannak (!) (persze, drága volt az ólom!), odakiáltott
26 11,    VI|        kapott, hogy otthagyhatta a drága jó ispitály-levest, s aztán