Rész, Fejezet

 1  1,     I|        magával gyertyát; csak az ajtót hagyta nyitva, amiből elég
 2  1,     I|        nem húzza be maga után az ajtót. Hanem a mellékszobában
 3  1,     I|          ismét a kandallórulo az ajtót, s újra tüzet szít benne.~ ~
 4  1,   III|          Zárja be ön belülről az ajtót; s csak akkor nyissa ki,
 5  1,   III|         futott eléje kinyitni az ajtót; s mikor az megmutatta neki
 6  1,   III|          úr csendesen benyitá az ajtót, és azután meglepetve állt
 7  1,   III|         Jocrisse úr, becsukta az ajtót a háta mögött, a szenvedő
 8  1,   III|      Csak egyszer nyitotta rá az ajtót egy vén, mogorva porkoláb,
 9  2,   III|        helyett aki benyitotta az ajtót, az a komornyik volt.~ ~–
10  2,   III|         mérgesen nyitotta fel az ajtót.~ ~– Mit beszél audiát?~ ~–
11  2,   III|   tekintetes úr felszakította az ajtót.~ ~– Mit beszél audiát?~ ~–
12  2,   III|             Éppen nyitotta be az ajtót.~ ~– Hát mégsem találja
13  3,    IV|          zsivány, felnyitotta az ajtót, s akkora hézagot támasztott
14  3,    IV|        már egészen kinyitotta az ajtót.~ ~Akkor aztán tökéletes
15  4,     I|         talált maga előtt minden ajtót. Kinek volna kedve egy rabló
16  4,    II|         kertbe. Azzal rázárta az ajtót, s a kulcsot visszavitte
17  4,    II|        kerthez, felnyitá vele az ajtót, s éppen úgy, mint idáig
18  5,   III|      mondá magában, s sietett az ajtót kinyitni.~ ~A bárónő állt
19  5,   III|        valami titkot lát. Ha egy ajtót nem nyitnak ki előtte, amelyen
20  8,    II|         magát, aztán feltárta az ajtót. Marie ült a zongoránál.
21  9,     I|        úrhölgy, nem nyitva ki az ajtót.~ ~Néhány perc múlva az
22  9,     I| Párizsból.~ ~Erre Katalin akkora ajtót nyitott, hogy a hozott tárgyat
23 10,    II|      csengetésére kinyitották az ajtót, a kis Lackó volt ott.~ ~–
24 10,    II|            Eredj, zárd be jól az ajtót a keresztvassal. Én itt
25 10,    II|       csizmasarokkal rugdalva az ajtót. Mind nem használt az semmit.
26 10,    VI|       még csukogatni próbálja az ajtót, melyen keresztül a lélek