Rész, Fejezet

 1  1,     I|     alszik-e „az” ott. Minthogy szemei nem győzték meg felőle a
 2  1,    II|     annak csak az orra hegye és szemei látszottak elő.~ ~– Készen
 3  1,   III| megszorította mind a két kezét: szemei teli voltak könnyel; szemöldei
 4  1,   III|          egész arca megnyúlt; – szemei merészen néztek a megszólító
 5  1,    IV|        kész áldozat. Az ön szép szemei elhozzák számára azt, ami
 6  2,   III|  nyugodt tekintetű tengerszürke szemei, rövid bajuszt és à la IV.
 7  3,    II|        helyéről: arca elsápadt, szemei elmeredtek, tekintetében
 8  3,   III|         alig kivehetők; hanem a szemei, mint a halnak mereven,
 9  3,   III|        magánkívül, arca lángol, szemei úgy ragyognak, mint a parázs.
10  4,     I|       leányt hajadonná fejlődni szemei előtt, megáldva a szűzi
11  4,   III|    úrhölgy arca sápadt halálra; szemei elfordultak szemhéjaik alá,
12  4,    IV|         már ekkor eltűnt a gróf szemei elől.~ ~Lajos utánasietett
13  5,     V| felugrott, s odament eléje: égő szemei még könnyeivel teli.~ ~–
14  6,     I|  eltorzíták, mint a halál keze. Szemei rémtűzben égtek.~ ~– Óh,
15  6,     I|     most már ragyogni kezdtek a szemei; – de ketten se maradunk
16  6,     I| érintésétől becsukódtak annak a szemei.~ ~– Nevet ő most? – suttogá
17  7,    II|   indulatainak kifejezésében: a szemei szikráztak, az öklei rázkódva
18  7,   III|              Ah!~ ~A szép hölgy szemei milyet villámlottak e szóra! –
19  7,    IV|    kicsinyek lettek az ajkai, a szemei meg olyan nagyok, ahogy
20  7,     V|        mind! (Hogy szikráztak a szemei vadul!)~ ~– Az Istenért,
21  7,     V|         mint az átlátszó viasz; szemei megtörtek, feje lehanyatlott
22  9,     I|     elrekedt hangon a hölgy, és szemei megkövülten meredtek e szomorú
23  9,     I|    annak rongyait maga körül; a szemei világlottak, mint egy hagymázos
24  9,    II|    milliók.~ ~Dúlt arca, kisírt szemei, fájdalomra nyílt ajkai
25 10,    II|     hátratett kezére nyugtatva. Szemei merevek voltak; de annál