Rész, Fejezet

 1  2,     I|       látni lehetett, mérnök volt. Kezéből le nem tette volna egy világért
 2  3,    IV|         mindennap elveszi a bárónő kezéből, s olyankor az arcán valami
 3  4,    II|          te engemet.”~ ~Vavel gróf kezéből kihullott a térkép és a
 4  4,   III|              S azzal kivette Vavel kezéből a görcsös botot, amivel
 5  5,     I| megszabadítja Katalint az álrablók kezéből (Kép a regény első, füzetes
 6  5,   III|         olvashassa, de nem adta ki kezéből, mintha féltené, hogy majd
 7  5,     V|            A levél mind a kettőjök kezéből leesett a földre. Azt a
 8  6,     I|          megszabadítsam ellenségei kezéből. Rablógyilkos voltam. Mikor
 9  7,    IV|           Odafut Lajoshoz, kikapja kezéből a tollat, s ledobja a földre.~ ~–
10  7,  VIII|         Majd meg kiveszi a leányok kezéből a kis kapát, amivel azok
11  8,    II|     csakugyan nem dobja el Lajos a kezéből, akkor azt a lobogót, melynek
12  9,   III|          magánkívül Lajos, eldobva kezéből az öldöklő fegyvert.~ ~–
13 10,     V| utánaeredtek, kivágták az ellenfél kezéből. A bozótban nem lehetett
14 10,     V|        kicsapta a kardot ellenfele kezéből, hogy az búgva repült fel
15 10,     V|      Kicsavarta a kardot ellenfele kezéből, s a harminchárom-emberölőt
16 11,    IV|     kapitányát vágta ki a franciák kezéből, s lovat is szerzett neki,
17 11,    IV|            csikarta ki az ellenség kezéből; akkor ő maga is olyat kapott
18 11,    IV|        egyik chasseurt, kifacsarja kezéből a kardot, s letaszítja a
19 11,    IV|            kiszabadítá az ellenség kezéből a maga fokosos bajtársaival.
20 12,    II|         kard az ifjú francia vitéz kezéből kirepült, az ifjú hölgy,
21 12,    II|     könnyen kiüthetik a fegyvert a kezéből. Aztán arra fogom kérni,
22 13,     I|   drágaságait a diadalmas ellenség kezéből, mikor az már vasmarokkal
23 13,     I|           azokat fogva. Kicsikarta kezéből furfanggal és erőhatalommal
24 13,     I|          csizmát, kefét kiejtett a kezéből.~ ~A folyosóról betért a