Rész, Fejezet

 1  1,   III| királynéját rochiroztatja. De hát ahhoz mit szól ön, hogy a múlt
 2  2,    II|          az én beleegyezésem?~ ~– Ahhoz, hogy a „Névtelen Vár” servitusa *
 3  2,    II|  elfogyott, a tarisznyám küirült, ahhoz meg nem szoktam, hogy mint
 4  2,   III|     aktákat őrizte a hajdú. A meg ahhoz értett.~ ~Tehát Drávaszentkeresztúri
 5  2,   III|             leteszem.~ ~– Mi kell ahhoz?~ ~– Egy esztendei jurátusság;
 6  3,    II|          ágyába.~ ~A védenc pedig ahhoz a fajtájához tartozott az
 7  4,    II|          hazája történetét! Pedig ahhoz volt legkevesebb kedve a
 8  4,    IV|      kerekes gépet hajt; hasonlót ahhoz, aminővel a bebörtönzött
 9  4,    IV|           is készíti úgy, de soha ahhoz hozzá nem szól, amiről vele
10  4,     V|        aminek semmi köze sem volt ahhoz, amit beszélt: haragos volt,
11  5,     V|         szokottnál közelebb esett ahhoz az úthoz, amelyen a leány
12  6,     I|          s ez jó tulajdonság volt ahhoz a feladathoz, ami neki jutott.~ ~
13  7,     I|     syllaba veszedelmes lesz.~ ~– Ahhoz fogom magamat tartani –
14  7,    II|         nőül akar az ember kérni, ahhoz maga helyett a násznagyát
15  7,   III|        bácsi; de már én hű vagyok ahhoz a fogadásomhoz, hogy leány
16  7,  VIII|      Marie azt szerette volna, ha ahhoz is most mindjárt hozzáfogtak
17  8,    II|      zokogva, s valamit suttogott ahhoz a nagy sírás közben; amit
18  9,   III|    elkezdtem ugatni, úgy tudok én ahhoz, mint egy igazi kuvasz,
19 10,    IV|          dolog csakugyan hasonlít ahhoz, amit fiaskónak nevezünk! –
20 10,    VI|  hálátlanoknak lenniük; aztán meg ahhoz a jó földhöz sem, mely velük
21 11,    IV|     rendelkezik az ellenség, s mi ahhoz alkalmazzuk a mienket.~ ~
22 11,   VII|         Valami gyönge reménységük ahhoz is lehetett, hogy talán
23 12,    II|            hogy gratuláljak önnek ahhoz a szerencséhez, amit egy
24 13,     I|      kapta paripáját, s vágtatott ahhoz a házhoz.~ ~S e gyors száguldás