Rész, Fejezet

 1  1,    II|         két férfi fel a bakra, s a hintó tovább gördült. Most már
 2  1,   III|           Ezt ugyan jól adtuk!~ ~A hintó gördülésére aztán teljes
 3  1,   III|      mentül jobban behúzza magát a hintó mélyébe. Azonkívül is a
 4  1,   III|  Mouffetard * -on gördül-e végig a hintó.~ ~Egyszer aztán az lepte
 5  1,   III|         aztán az lepte meg, hogy a hintó egy kapubejárat alá gördül
 6  1,   III|      svájci huszár siet kinyitni a hintó ajtaját, s a lelépő Cambray
 7  2,     I|          utána egy nehéz négylovas hintó, jágerrel és postillonnal
 8  2,     I|      mindig benne van. A négylovas hintó megáll, s akkor látják hogy
 9  3,     I|       következik a kocsikázás.~ ~A hintó előgördül: Phryxus és Helle
10  3,     I|            az udvaron az előrobogó hintó dübörgése. Azután halk hármas
11  3,     I|      láthatlanok volnának. Mikor a hintó az erdőbe ér, már szinte
12  3,    IV|         nem kellett neki se üveges hintó, se emberi dromedár; de
13  4,     I|          kalapjába hullassa a zárt hintó ablakából.~ ~Egyszer, mikor
14  5,   III|       világ végeig is elmenni.~ ~A hintó az udvarra gördült. A gróf
15  5,   III|           kellett nekik ostor.~ ~A hintó egész odáig megtette már
16  7,    IV| átalakításokra már idő, mert a két hintó itt dörgött már a park töltésén.
17  9,   III|           s már készen állt a zárt hintó, mely Vavel Máriáját elvigye –
18 10,   III|         eltávozott. Künn négylovas hintó várta. A chien de Vienne
19 12,    II|          szőnyeget vont végig.~ ~A hintó mellett egy fiatal tiszt
20 12,    II|           a kísérői Párizsig. Ez a hintó fogja őt elszállítani, s
21 12,    II|       csákót, s azzal megrohanta a hintó kíséretét.~ ~A meglepett
22 12,    II|     elszántsággal foglalt helyet a hintó előtt, a viadalt elfogadni
23 13,     I|           a tábornokné, kihajolt a hintó ablakán, s azt mondá Vavelnek:~ ~–