Rész, Fejezet

 1  3,   III|     sötétségen keresztül. Majd meg Lajost látta maga előtt, ahogy
 2  4,    IV| obszervatóriumba Marie, s meglepte Lajost a távcsőnél.~ ~– Hadd lássam?
 3  5,     I|         igen szépen kisegíté Vavel Lajost ebből a tépelődésből. Egy
 4  5,    II|          lesz; hanem fennmaradt, s Lajost kérte, hogy olvasson fel
 5  5,   III|       jutunk?~ ~De jobban meglepte Lajost a levél tartalma.~ ~„Gróf
 6  5,   III|       amiért jöttem.~ ~Ez meglepte Lajost. Ő abban a hitben volt,
 7  5,   III|      fátyolát, s durcásan készteté Lajost az indulásra. Nők nem bocsátanak
 8  6,     I|            I.~ ~Egy délelőtt Vavel Lajost olvasmányai közül Marie
 9  6,     I|            ez volt a gyászkíséret. Lajost nem hítta el. (Az orvost
10  7,    IV|         azzal felköltötte székéről Lajost, s vitte magával az étterembe,
11  7,    IV|        fogta körül nagy érdekelten Lajost, két kezét megfogták, vállaira
12  7,     V|         lett belőle, kérlek! – Hát Lajost ilyen rossz embernek tartották!~ ~(
13  7,  VIII|       verni, akkor lepjük meg vele Lajost.~ ~Mindig csak Lajoshoz
14  7,  VIII|           hogy annak több joga van Lajost meglesni, mint neki. Ő aztán
15  9,     I|   igyekezzék vele föltalálni Vavel Lajost, akárhol a táborban.~ ~–
16  9,    II|          elvigyem Vavelnek.~ ~– Te Lajost akarod fölkeresni a táborban?~ ~–
17 10,    VI|      felkeresse azt a helyet, ahol Lajost De Fervlans-nal összetalálkozni
18 11,     I|    táborozás gyors eseményei Vavel Lajost mindennap új meg új jó barátokkal
19 11,     I|           Istenhez, hogy védje meg Lajost minden veszélytől. Ez az
20 12,     I|         hadikéme, Mátyás mester.~ ~Lajost az egész idő alatt legjobban
21 12,     I|      közlemény volt az.~ ~De Vavel Lajost egyszerre egész emberré