Rész, Fejezet

 1  1,   III|          azazhogy kisorsolták. Egy úrhölgy nyerte el azt 120 frankos
 2  1,   III|      frankos sorsjeggyel.~ ~Akkora úrhölgy azonban nem született a
 3  1,   III|             s odavezette.~ ~A szép úrhölgy elfeledte az egész előadást,
 4  2,     I|            szólt nagyot nevetve az úrhölgy – én ezt három esztendeig
 5  3,     I|     világoskék nefelejcs. A kék az úrhölgy kedvenc színe. De azért
 6  3,    IV|       ajkakat. – Talán megteszi az úrhölgy, hogy kérésének nyomatékot
 7  4,    II|        lehetett gyanítani, hogy az úrhölgy gyakran maga is beleavatkozott
 8  4,    II|         parkjábanio jelenetet. Egy úrhölgy, fiatal és szép, hogy vesződik
 9  4,   III|        hanem akkor meg a segédkező úrhölgy arca sápadt halálra; szemei
10  5,   III|               micsoda önrenézve ez úrhölgy?~ ~Vavel gróf egy percig
11  5,    IV|          lehetetlenség, hogy az az úrhölgy, aki a Névtelen Várban Vavel
12  5,     V| parancsolva, hogy azalatt, amíg az úrhölgy a kertben sétál, ő a park
13  7,   III|            a gonosz hímzőtű a szép úrhölgy rózsás ujját.~ ~Bernát úr
14  7,   III|          úr hamisan nevetett.~ ~Az úrhölgy pedig bosszús negéddel monda,
15  7,   VII|          szomszédban egy igen szép úrhölgy. Ön bizonyosan az.~ ~– Tudja
16  9,     I|       jöjjön máskor – válaszolt az úrhölgy, nem nyitva ki az ajtót.~ ~
17 10,    VI|        sebeket. Hová lett a kényes úrhölgy, aki elsápadt, ha vérről
18 12,    II|          hintóban ült egy éltesebb úrhölgy, arcát nagyon őrizve a sűrűre
19 12,    II|        igaz-e? – szólt suttogva az úrhölgy – (úgy olvastam valahol),
20 12,    II|        abból a badacsonyiból.~ ~Az úrhölgy nem merte a kínálást visszautasítani,