Rész, Fejezet

 1  2,     I|        köpönyeg, aminek a zsebéből a tudós férfiú elő-előhúzogat egy
 2  2,     I|        uradalom térképét rejté. Igen tudós és a maga szakmáját értő
 3  2,     I| menyasszonyai szoktak megszökni.~ ~A tudós matematikus megcsóválta
 4  2,    II|         tökéletesen kárba veszett. A tudós úrnak rossz fogai voltak,
 5  2,    II|            hogyha kérdezik; sőt mint tudós Hatvani * professzor mondá: „
 6  3,    IV|         folyt a levelezés közte és a tudós lelkipásztor között. Folyóiratait
 7  3,    IV|             ajándéka”. E könyvecskét tudós Mercatoris uram írta latinul.~ ~
 8  4,    II|           volt. Nem sokat ügyel az ő tudós előadására, s a feladott
 9  4,    IV|       folytatta szokott levelezéseit tudós Mercatoris urammal. Azokat
10  5,     I|      lovairól és agarairól beszél; a tudós ember nyelvtani vitákat
11  5,     I|              ez észrevételét közölni tudós Mercatoris urammal, felmagasztalva
12  5,    VI|       emberrel történt anekdota a mi tudós mérnökünket arra a következtetésre
13  5,    VI|            ki többeto a világba.~ ~A tudós inzsellér aztán hozzáfogott
14  6,     I|             Lajos úgy járt, mint sok tudós ember, mikor megszorul a
15  6,     I|             hogy tenné ön azt már? A tudós, a nagy bölcs, aki annyi
16  6,    II|              Később jól ismert hazai tudós lett belőle, kinek naplója,
17  6,    II|       hangulatát tolmácsolja az ifjú tudós; pedig az csak egy igen
18  8,    II|            egy lelkész és egy fiatal tudós levelei tettek előtte ismerőssé.
19  8,   III|       világoskék dolmány.~ ~A fiatal tudós, ki a nemzeti elégedetlenséget
20  8,   III|         elmentek hírét.~ ~S a fiatal tudós, egy juhászbundára hosszant