Rész, Fejezet

 1  1,   III|          elbámulására a kérdezőnek tért vissza a jelen helyzethez,
 2  1,   III|  összezúzza. – Hanem aztán magához tért.~ ~– Nem! A gyermek nem
 3  2,   III|   patvarista elment, de vissza nem tért. Ezekben a posztócipőkben
 4  3,    IV|            lassankint eszméletéhez tért.~ ~– Ugye, meg fog ön gyógyulni? –
 5  4,    II|        éppen úgy, mint idáig jött, tért vissza: a kísérő elöl, az
 6  5,     I|          Névtelen Várból, s úgy is tért vissza, s ez négyszerte
 7  7,     I|    excipiáltatván, re optime gesta tért haza a székvárosába, s referált
 8  7,     V|    felnyitá szemeit s eszméletéhez tért. Erőszakolta a mosolyt még
 9  7,  VIII|               Mindig csak Lajoshoz tért vissza a lelke!~ ~A vacsoránál
10  9,     I|         arra a nyilalló fájdalomra tért ismét magához, mely a sajgató
11 10,    II|      bántani!~ ~Most végre magához tért ijedelméből Marie; egy még
12 10,    IV|            lőtte: De Fervlans alig tért vissza a Rókadombra, midőn
13 10,     V|    tetejére, s onnan nézte körül a tért.~ ~Tábori távcsövével kiveheté
14 10,    VI|     aláhanyatlott kezében. Magához tért, körültekintett. Akkor észrevette,
15 10,    VI|         arcát, míg az újra magához tért, s azt dörmögé, hogy „No
16 11,   III|          mind a két fél nyugalomra tért.~ ~A megvívott csatának
17 11,    VI|        honneur-rend csillagát, úgy tért vissza a diadalmas exuviákkal!~ ~
18 11,   VII|        egész ellenségtől megszállt tért, egy óriási vargabetűvel
19 12,    II| lélekvesztőn, s reggelre vissza is tért a tudnivalókkal.~ ~Hajnalban
20 13,    II| kétezer-ötszáz négyszögmértföldnyi tért… „ez itt” nem vesz el többet