Rész, Fejezet

 1  2,     I|         felelt a szittya utód –, csakhogy rajtam is megeshetik, ami
 2  2,     I|      egymást a keresztnevén.~ ~– Csakhogy én, ha valakivel Bruderschaftot
 3  2,    II|             Hát hiszen tudom is: csakhogy eddig nem juthattam szóhoz –
 4  3,     I|         alszik azon a kereveten. Csakhogy az mindig oly későn jön
 5  4,    IV|      Rossz hírek a külföldről.~ ~Csakhogy ilyen válasszal nem lehet
 6  4,     V|     magától szépen felgördült.~ ~Csakhogy ez meg fogja majd rémíteni
 7  4,     V|     madarakkal együtt feküdt le, csakhogy annál hamarább ott tudja
 8  5,     I|     folytonos ellentétben élnek, csakhogy az ottani rablók a háztömkelegek
 9  6,     I|         alkalmasint itt maradok; csakhogy nagyon hallgatag ember lesz
10  7,     I|      dohányzik?~ ~– Igen biz én, csakhogy az arra rendeltetett helyen
11  8,     I|           1707-ből valót.~ ~– No csakhogy felfedezték!~ ~– De az „
12  8,    II|    utókor számára megtartogassa, csakhogy az meg horáci óda mintájára
13 10,   III|         azonfölül. Egy férfiért. Csakhogy az a férfi nem én vagyok,
14 10,    IV| keresztül, a szarvast üldözve.~ ~Csakhogy az ősszel volt: most pedig
15 10,     V|       halálfőt! A lövés jó volt, csakhogy a töltés volt igen erős.~ ~–
16 10,    VI|     reggel, ott ragyog a harmat; csakhogy piros a gyöngye: piros vér.~ ~
17 11,    IV| parancsot kaptak, hogy jöjjenek, csakhogy későn kapták.~ ~Már akkor
18 12,     I|          mink nem vesztettük el: csakhogy éppen nem nyertük meg. Azért