Rész, Fejezet

 1  5,   III|           kikerülni, hogy választ adjon arra a kérdésére, ki az
 2  5,   III|    anélkül is fog mondani. – Nos. Adjon rá kezet. Csináljuk meg
 3  5,     V|          akarok? Azt akarom, hogy adjon ön nekem anyát! Azt akarom,
 4  5,     V| megcsókolhassam, ha megfenyített. Adjon ön nekem anyát; én annak
 5  6,     I|         magának megbocsátani!~ ~– Adjon ön neki életet! – kiálta
 6  7,    II|    legalább egypár sor commissiót adjon hozzá, gróf úr.~ ~– Azt
 7  7,   III|        elhagyott leánynak? – Most adjon már választ.~ ~Válaszul
 8  7,    VI|      hölgy hallgatva figyelt:~ ~– Adjon Isten neked jó éjszakát…
 9  7,  VIII|     Szabad már. Én viszonozhatom. Adjon Isten jó napot! Megállítani
10  9,    II|     eláruljon, ellenségeid kezébe adjon? Hallani akarod-e az én
11  9,   III|          vagy? megállj!” helyett „Adjon Isten jó reggelt!”-tel fogadták
12  9,   III|  tökéletes legyen: egy kérdésemre adjon ön választ. Egy ember, aki
13 10,    II|    takarva! Nincs, aki gyógyszert adjon. Egy ital vizet sem égő
14 10,     V|     akarja bevárni, hogy sortüzet adjon rá.~ ~Ennek is tudta Vavel
15 10,     V|        trombitást, hogy parancsot adjon neki a visszavonulási jeladásra.~ ~
16 10,    VI|           közé, hogy jobb fekvést adjon a testének; s gyöngéd hangon
17 13,    II|        hajítá azt is a sírba.~ ~– Adjon az Isten nekünk feledékenységet
18 13,    II|           azt kívánta Vavel, hogy adjon Isten nekünk feledékenységet