Rész, Fejezet

 1  1,    II|        aludni, szépen bekötjük a szemeit, s ha mégsem tudna ön elaludni,
 2  3,   III|    fulladva egészen. Csak a nagy szemeit mereszté iszonyatra.~ ~Lajos
 3  4,   III|            suttog a hölgy, amint szemeit felnyitotta, s fejét Vavel
 4  6,     I|       Lajoshoz, könnytől ragyogó szemeit hozzá emelve.~ ~– Mi történt
 5  6,     I|        véve.~ ~– Már felnyitja a szemeit…. – suttogá a leány. Még
 6  7,     I|       kegyetlen pátosszal monda, szemeit és fenyegető ujjait az ég,
 7  7,    IV|        félig takarták nagy sötét szemeit.~ ~Katalin megfogta a lány
 8  7,     V|        szép hölgy ismét felnyitá szemeit s eszméletéhez tért. Erőszakolta
 9  7,    IX|   szívdobogását, hogy lezárhatta szemeit az álom. Az éji lámpát is
10  8,   III| fényesebbnek találta Vavel Lajos szemeit mindannál, s ezekért a szép
11  9,   III|          hölgy eltakarta kezével szemeit, s lehajtá fejét.~ ~– Ezt
12 10,    II|         a két kezével Lackónak a szemeit, hogy ne lásson célozni,
13 10,    II|      szólt reszketve a leány, de szemeit nem tudta levenni e félelmetes
14 10,    VI|  megemberelte magát. Felnyitotta szemeit, s látott maga előtt egy
15 10,    VI|  sebesült karikára felnyitotta a szemeit. Gondolatjait látszott keresni.
16 10,    VI|       Laci bácsi! Ne hunyja be a szemeit; csak egy pindurka kis percig
17 12,   III|   volónok, hadi szabály szerint, szemeit bekötve vezették a vezérük